A felperesek napi 12 órás munkaidő beosztással álltak az alperes alkalmazásában. Keresetükben a kiadni elmulasztott munkaközi szünet időtartamára túlmunkapótlék és ugyanezen időre állásidőre járó személyi alapbér megfizetésére kérték kötelezni az alperest – közölte egy döntése előzményeit a Kúria.
Bár a kereskedelmi munkáltatók többsége alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást, ez ma még szinte kizárólag munkaidőkeretben történik. A döntő többség a Kúria döntését követően sem változtatott a vasárnapi pótlék fizetésének gyakorlatán. A kereskedelemben továbbra is leginkább papír alapú munkaidő-nyilvántartást vezetnek, a munkaidő-nyilvántartások vezetésének gyakorlata pedig több tekintetben sem felel meg a munkaügyi ellenőrzések által támasztott követelményeknek. Ezek a főbb következtetései a BDO Magyarország felmérésének, amely a kereskedelem munkaügyi helyzetét tárta fel.
A nyári szünidő beköszöntével aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk a foglalkoztatásuk során az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkavédelmi szabályok).
Milyen előírásokat kell betartani a munkaközi szünettel, például az ebédidővel kapcsolatban? Kell-e nyilvántartást vezetni, kell-e szerepeltetni a munkaszerződésben mondjuk a cigiszünetet? Olvasónk kérdésére szakértőnk, dr. Hajdu-Dudás Mária válaszolt.
Tisztelt Cím! Azt szeretném megérdeklődni, hogy a munkaidő nyilvántartásban fel kell-e tüntetni a 20 perc munkaközi szünet igénybevételének pontos időpontját? Napi 8 órás munkarend mellett dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a 8 órában benne foglaltatik a 20 perc munkaközi szünet is, amit ki is fizet a munkáltató. Ha igen, akkor ezt a munkaszerződésben szerepeltetni kell? Ezzel kapcsolatban van-e valami fontos dolog, amire oda kell figyelni? Üdvözlettel
A munkaközi szünet a legrövidebb pihenőidő, mely rendeltetése, hogy a munkavégzés megszakításával lehetőséget biztosítson a munkavállaló számára az étkezésre, dohányzásra, a rövid pihenésre. Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan és mikor kell jogszerűen kiadni.
Tisztelt Szakértő!Az új Mt. 86.§ (3) bekezédése szerint a munkaközi szünet nem a munkaidő része. Cégünknél a munkaközi szünet jelenleg is része a munkaidőnek, nem kell külön ledolgozni. Érdeklődöm, hogy a jövőben maradhat e így, vagy le kell dolgoztatni a munkavállalókkal, vagy van e más megoldás. A munkáltató eltérhet e a törvénytől ebben az esetben? Nálunk nincs kollektív szerződés. Válaszát előre is köszönöm.TisztelettelCsóka Istvánné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték