68 találat a(z) munkaerő cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. SZÁMLÁZÁS ÓRADÍJBAN A partner cég a megrendelő lapján a munka paraméterein túl (kilogramm, helyszín, határidő, körülírás) meghatározza, hogy kb. hány órányi munkát jelent majd ez. Ennek oka, hogy tisztában vannak azzal, hogy az elvégzendő munkát nem ügyfeleim munkavállalói fogják elvégezni, hanem diákok. A fentiek miatt a megbízási díj sem fix összegben, hanem óradíjban kerül meghatározásra, melyhez egy utólagos elszámolás kapcsolódik a munka átvétele után. Véleményem szerint a fenti tevékenység hasonlít ugyan a munkaerő-közvetítés folyamatára, de mivel a diákok nem kötnek munkaszerződést, így nem sorolható ide. Gondot jelenthet-e az óradíjban történő megállapodás? Jogalapot adhat-e a hatóságnak a tevékenység átminősítésére? Úgy tudom, hogy nem létezik SZJ szám "diákmunka szolgálatásra" Szeretném megkérdezni, hogy mit írjanak a szerződésbe illetve a számlára?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. Kérdése: Az iskolaszövetkezettől megvásárolt "diákmunka szolgáltatás" közvetített szolgáltatásként levonható-e az adóalapból? - Hiszen megbízási szerződést kötnek a partner céggel, melynek tárgya az elvégzendő kisebb munkafolyamat (például adatrögzítés, csomagolás) és nem a munkaerők közvetítése. - Megbízási szerződésük tartalmazza, hogy ehhez közvetített szolgáltatói teljesítményt vesznek igénybe. - Számláikban 100 százalékban továbbszámlázzák ezt és a számlán megjelenik, hogy "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" Igyekszünk nagyon körültekintően eljárni, ezért a szakmai véleményét szeretném kérni abban, hogy lehetnek-e még "buktatók" a fenti gazdasági eseményben akár számlázás, akár szerződés vonatkozásában?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nagyon értékes cikket olvashattunk Öntől! Érdeklődni szeretnék, hogy akkor is alkalmazhatóak a fentiekben összefoglalt szabályok, amikor a munkavállalókat egy osztrák cég veszi át, aki nem tartozik az Mt. hatálya alá. Bár az osztrák cég Magyarországon létre kíván hozni egy fióktelepet, de a munkavállalókat az osztrák cégbe kívánja átvenni, s ott (illetve onnan) kívánja foglalkoztatni. Ilyen átvétel esetén meg kell-e tenni a munkajogi ki- és bejelentéseket? Köszönettel. dr. Sallai Csilla /Stallum

Kérdés

Kedves Szakértő! Kávézó ügyfelem csak kölcsönzött munkaerőt alkalmaz, saját munkavállalója nincsen. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a bankkártyás borravalót kinek kell számfejtenie, bevallania és kifizetnie (a kölcsönző cégnek vagy ügyfelemnek)? Véleményem szerint az egyértelmű, hogy ez a bankkártyás borravaló az szja törvény értelmében a kifizetéskor számfejtendő bérként, melyből csak nyugdíjjárulékot szükséges vonni. Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel, munkaerő-közvetítésével foglalkozik. MiIyen adóterhet jelent, vagy jelent-e egyáltalán, ha cégünk a leendő munkaerő, illetve a meglévő alkalmazottak számára buszt biztosít felvételiztetés, vagy munkába járás céljából egy távoli városban, illetve ha fizeti a leendő vagy meglévő munkaerőnek a szállást egy munkásszálláson?

Kérdés

Szeretnék segítséget kérni abban, hogy ha egy cég szeretne foglalkozni munkaerő kölcsönzéssel, akkor milyen szakmai végzettséget kell igazolni? Ha van valakinek egy bérügyintézői és egy tb szakelőadói végzettsége, az elég-e az engedély kiadásához? Ki és hogyan adja ki az engedélyt, és van-e különbség abban, hogy Magyarországra vagy az EU-ba kölcsönöz munkaerőt? Köszönöm előre is a választ.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás átalányadózóként

Lepsényi Mária

adószakértő

Kézműves termék ÖVTJ kód

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink