A Kúria nemrégiben hozott, BH2025. 94.számú döntésében azt vizsgálta, hogy munkabalesettel összefüggésben milyen kötelezettségei vannak a feleknek, illetve mire terjed ki pontosan a munkáltató felelőssége.
Sokan gondolják, hogy a munkabaleset és az üzemi baleset kifejezés ugyanazt a fogalmat takarja. Pedig nincs így. Nem minden munkabaleset minősül üzemi balesetnek, viszont az üzemi balesetek többsége egyben munkabaleset is.
A munkáltató felelőssége 2012. év óta kizárólag olyan körülmények okozta károkra terjed ki, melyek az ellenőrzési körébe tartoznak. A Kúria egy friss döntése (BH2024.89) ennek kereteit értelmezte, és érdekes megállapításokat tett.
Sportszervezet hivatásos sportolókat alkalmaz, a sportörvénynek megfelelően munkaszerződéssel. Az edzéseken vagy a mérkőzéseken elszenvedett sérülés (miután az a munkakörében eljárva éri a munkavállalót) üzemi balesetnek minősül-e, és jár-e a baleseti táppénz? Ha igen, akkor kérdés, hogy meddig tarthat a táppénz folyósítása, mikor végez újból munkát a sportoló: akkor, amikor újra versenyezhet, vagy amikor rehabilitációs, könnyített edzésmunkát kezd el? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
A munkavédelmi ellenőrzés alá vont vállalkozások többsége betartotta az előírásokat, és munkabalesetből sem volt több a megszokottnál idén nyáron. Bár még mindig vannak extrém esetek, de összességében a munkáltatók betartják a munkavállalókat érintő és a megelőzést szolgáló előírásokat. Az edukációra a számok alapján azonban továbbra is szükség van – derül ki a Technológiai és Ipari Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály statisztikáiból.
A munkáltató felelős a munkavállaló minden olyan káráért, melyet az a munkaviszonnyal összefüggésben szenvedett el. A Kúria nemrégiben hozott ítélete (BH2022.160.) rögzíti a munkáltató felelősségének feltételeit.
Az elmúlt években feje tetejére állt a világ, és ez tulajdonképpen az élet minden területére igaz, a munkapiacra pedig különösen. Sokan vesztették el az állásukat, de rengetegen álltak át az otthoni munkára, és bizony sok munkafolyamatot kellett leállítani. Ennek ellenére a mezőgazdasági munkálatok mondhatni, hogy töretlenül folytak, és így bizony a balesetek száma sem maradt el. Sőt, 2020-ban és 2021-ben halálos balesetek is történtek, de az élelmiszeriparban is változások figyelhetőek meg, csak éppen nem túl jó irányba – írja az agrarszektor.hu.
Minden olyan balesetről kell üzemi baleseti jegyzőkönyvet felvenni, amely a munkahelyen és az elvégzett munkával összefüggésben történt? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Konkrét munkajogi esetet mutat be videófilmjáben a Kúria, amelyben egy kerekasztal-beszélgetés résztvevői azt vitatják meg, hogy kit és miért terhel felelősség, ha egy munkavállaló (jelen esetben egy kéményseprő) munkája során súlyos balesetet szenved.
Ugyan a vonatkozó jogszabályok megfogalmazzák a definíciókat, kivételes esetben előfordulhat, hogy szakértő igénybevétele szükséges a foglalkozási megbetegedés és a munkabaleset fogalmak közötti „átfedés” feloldására – állapította meg nemrégiben hozott ítéletében a Kúria. A kettő között azért is fontos különbséget tenni, mert a társadalombiztosítás keretében nyújtható baleseti ellátások kedvezőbbek az általános ellátásokhoz viszonyítva, munkabaleset esetén nem jár baleseti ellátás, míg a foglalkozási megbetegedés kapcsán baleseti ellátás nyújtható.
Enyhén emelkedett a munkabalesetek száma az év első három negyedévében, 2018. január és szeptembere között 16 227 embert vált három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, szemben az egy évvel korábban mért 16 172 esettel – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) munkavédelmi főosztályának jelentésében, amelyet a tárca honlapján tettek közzé.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték