118 találat a(z) minimum járulék cimkére

Minimum járulékteher többes ügyvezetői jogviszonyban: mennyire közelíthető a nullához? Cikk

Az igazán érdekes helyzeteket az adózás terén is az élet produkálja, számos kérdéssel az Adózónán is találkozhatunk, az alábbi cikkünkben bemutatott problémát is olvasónk vetette fel.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetése Kérdés

Egyéni vállalkozó járulékfizetése – nem mindegy a kivét elszámolásának ütemezése Cikk

Az egyéni vállalkozót – feltéve, hogy nem áll heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat nappali tagozaton tanulmányokat, illetve társas vállalkozóként nem tesz eleget minimum kötelezettségnek – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, ha viszont azt „rossz időpontban” számolja el a vállalkozó, jelentősen nőhet az éves járulékfizetési kötelezettsége.

Átalányadózó osztaléka Kérdés

Minimum járulék fizetése a felmentési idő alatt Kérdés

Minimumjárulék-kötelezettség ki nem fizetett bér esetén Cikk

Nehéz helyzetbe jutott cég nem tudta fizetni a munkavállalóját, de elbocsátani nem akarta őt, így azt a megoldást választotta a munkáltató, hogy a dolgozó részére jogosan járó munkabért csak hónapokkal később utalta át. Kell-e minimum járulékot fizetni a fizetés nélkül maradt hónapokra? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

Minimum járulék fizetése ki nem fizetett bér esetén Kérdés

Minimum járulék fizetése: élő problémák, eldőlt kérdések Cikk

A munkaviszonyban álló dolgozó díjazására vonatkozóan a társas vállalkozó tagi jövedeleménél lényegesen kötöttebb szabályok vonatkoznak. A társas vállalkozó akár díjazás nélkül is tevékenykedhet, illetve tagi jövedelmét lényegében bármilyen ütemezésben elszámolhatják vele. Ezzel szemben a munka törvénykönyve számos előírást tartalmaz a munkabér megállapításával, kifizetésével, védelmével összefüggésben.

Tagi jövedelem, minimumjárulék-szabály Kérdés

Katás menekülési útvonalak Cikk

Mivel január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) kizárja, hogy a magánszemély egyidejűleg több vállalkozásában legyen kisadózóként bejelentve, sokan szembesültek azzal, hogy többes kisadózói jogviszonyok helyett egyidejűleg kisadózóvá és (kényszer) egyéni és/vagy társas vállalkozóvá is váltak. Ez pedig azt jelenti, hogy kisadózóként nem főállásúnak minősülnek és csak a havi 25 ezer forintos kata terheli őket, míg a másik jogviszonyukban főszabály szerint minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget kell teljesíteniük.

Minimum járulékalap nyugdíjasnál Kérdés

Minimum járulékalap Kérdés

Munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határ felmentés esetén Kérdés

Egyéni vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettsége Kérdés

Változások a csedben: mérték, mentesség a minimum járulék alól Cikk

Sokszor foglalkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy mi a különbség a biztosítási jogviszony, illetve az egyes ellátások folyósítása melletti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (illetve szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemre való jogosultság) között. Nem mindegy például, hogy a csedben, gyedben vagy éppen gyesben részesülő kismamának az említett ellátások folyósítása alatt fennáll-e a biztosítási jogviszonya (és ő csak azért nem végez munkát, mert fizetés nélküli szabadságon van), vagy csak „önmagában” – adott esetben „passzív jogon” – részesül ellátásban.