Új támogatási konstrukciót dolgozott ki az Agrárminisztérium (AM) a baromfi- és sertéságazat számára: egyszeri, alkalmazottanként legfeljebb 200 ezer forint támogatást igényelhetnek az ágazatok szereplői munkaerőköltségük csökkentéséhez. A támogatási kérelmeket június 24. és július 5. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz – közölte az AM.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni felvásárlási jegyen történő értékesítéssel kapcsolatban. Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet folytat, és kompenzációs felár megtéríttetésére tart igényt, mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett alanyi adómentességet választott. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a felvásárlási jegyet kiállító kft.-nek a felvásárlási jegyen történő beszerzést a 1908-as bevallásban kell-e jelenteni, és ha igen, akkor melyik sorban? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Andrea
Idén mintegy ötven jogcímen 470 milliárd forintra pályázhatnak a mezőgazdasági termelők – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára ma az M1 aktuális csatornán.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: fiatal gazda pályázat miatt főállású mezőgazdasági termelőnek kell lenni. Ha valaki munkaviszonyból ment el csedre, jelenleg gyest kap, most a kata adózási módot választotta, akkor – hogy ezek a dolgok teljesüljenek – mennyi adót kell fizetnie, illetve állományban lehet-e a munkahelyén, míg le nem jár a gyes? Segítségét előre is köszönöm
A jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra emeli a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határát az Európai Bizottság.
Támogatás helyes elszámolásában szeretnék segítséget kérni. Adott egy magánszemély mezőgazdasági termelő. Utófinanszírozott géptámogatásról lenne szó. Nagy értékű gép beszerzéshez kapcsolódik, 21.816.126 Ft-os eszköz. A beszerzése megtörtént 2018-ban, a támogatást várhatóan 2019-ben fogják folyósítani. Mindenképp szeretnék az eszközhöz kapcsolódóan 2018-ban az amortizációt érvényesíteni, sőt családi gazdaság révén lehetőség lenne az eszköz egyösszegű elszámolására. Van-e arra lehetőség: hogy tudjuk, hogy a támogatás 50 százalékos mértékű, ezért a beszerzett gép 50 százalékát, 2018-ban elszámolják akár egy összegben, akár amortizáció formájában, majd 2019-ben a támogatás folyósításakor bevételként figyelembe veszik a gép támogatását és vele szemben költségként a gép másik 50 százalékát? Vagy hogyan lehet ilyenkor helyesen elszámolni, mikor a beszerzés éve és a támogatás folyósítása eltérő évben történik? Köszönettel: Csóti Anikó
Tisztelt Adózóna! A 2015-ben elnyert fiatal gazda támogatás ideje most érkezett a negyedik évhez, amikor főállású mezőgazdasági termelővé kell válni (ezt vállaltam). A 2015-ös közlöny 59. száma így fogalmaz: (http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15059.pdf) Néhány módosítás a 2017-es közlöny 225. számában: (http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17225.pdf) "főállású mezőgazdasági termelő: az a személy, aki nem rendelkezik munkaviszonyból vagy más nem önálló tevékenységből származó jövedelemmel és a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó árbevétele meghaladja az összes árbevételének 50%-át;" Korábban olvastam más fórumokon olyat, hogy 36 órát el nem érő munkaviszony lehetséges, de én erről semmi hivatalos infót nem találok a 2015-ös pályázatra vonatkozólag. Szóval a kérdésem, hogy a főállású mezőgazdasági termelői státusz mellett lehetséges egyáltalán máshol dolgozni, és ha igen, milyen feltételek mellett? Köszönöm előre is!
Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésre kapott válasz nyomán a következőt szeretném még kérdezni: Milyen igazolással kell a vállalkozónak igazolni a mezőgazdasági területein a munkák elvégzéséhez bérelt eszközök üzemanyag-felhasználását?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás (kft.), amely sertések bérhizlalásával foglalkozik, nagy értékű ingatlan, illetve épületgépészeti berendezés beruházást valósít meg javarészt hitelből. Kisvállalkozásnak minősül. A társasági adó által meghatározott feltételeknek megfelel mind a kamatkedvezmény, mind a 7. (1) zs tekintetében. A törvényt azonban a vonatkozó közösségi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. Ha a közösségi jog nem teszi lehetővé a kedvezmény alkalmazását, akkor nem jogosult a kft. a kedvezményre. Az általános csoportmentességi rendelet, a de minimis rendelet, a mezőgazdasági de minimis rendelet, esetleg egyéb vonatkozó jogszabályok alapján jogosult-e sertés bérhizlalást végző gazdasági társaság tao kedvezményekre? Ha igen, akkor a tao-bevallásban a 02-01 lapon melyik oszlopban kell szerepeltetni a kedvezményt? Hány euro felső korláttal kell számolni, amennyiben jogosult? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni azzal kapcsolatosan, hogy egy jelenleg nem főállású őstermelő, ha az őstermelői tevékenységét 2016. december 27-étől egyéni vállalkozóként szeretné folytatni – ugyanazon tevékenységi köröket meghagyva, ugyanazon eszközök továbbvitelével, melyek jelenleg az őstermeléshez kapcsolódnak, nincs továbbvihető veszteség –, megteheti-e? Az őstermelői státuszban is áfás volt, és áfás egyéni vállalkozóként menne tovább. A változás az lenne, hogy eddig alkalmazott volt, és nem főállású őstermelő, de 2017-től főállású egyéni vállalkozó lenne, az őstermelői igazolványát pedig leadná, és ezt a tevékenységét meg is szüntetné 2016. december 26-ától. Viheti-e tovább az áfakötelezettségét/vagy -követelését? Kell-e záróbevallást beadnia, vagy úgymond jogfolytonosan viheti tovább a vállalkozását egy magasabb vállalkozási formában? A változás szükségessége egy pályázathoz kapcsolódik, ahol egyéni vállalkozóként folytathat mezőgazdasági tevékenységet. Még abban is szeretném kérni a segítséget, hogy mik lehetnek egy ilyen átalakulás buktatói, mire kell adózóként odafigyelnünk? Sajnos jogszabályi hivatkozást a "jogfolytonos" továbbvitelről nem találtam, csak éppen fordított irányú változásra találtam meg a lehetőséget, tehát azt, hogy egyéni vállalkozóból lehet őstermelő. Köszönöm válaszukat. Tisztelettel: Törökné
Visszatérít az Európai Unió 435 millió eurót a közvetlen kifizetésekre jogosult európai gazdáknak, a válságtartalék terhére. Ebből az összegből a magyar gazdáknak mintegy 15 millió euró jár – derül ki az Európai Bizottság ma hatályba lépett végrehajtási rendeletéből.
Tisztelt Szakértől! A következõ néhány problémában szeretném a részletes segítségét kérni. Egyéni vállalkozó ügyfelünk 2015. év végén az MVH fiatal mezõgazdasági termelõk indulásához kapott vissza nem térítendõ támogatást. A támogatás 2015 decemberében érkezett meg. A tényleges tevékenységet 2016 januárjától folytatja. A gazdálkodás során keletkezett termékeket értékesíti (korábban áfamentesen, az értékhatár átlépése után áfával terhelten). – A tevékenységhez kötõdõ kiadások összegét a kifizetés idõpontjában a támogatásból feloldjuk, és az adóba beszámító bevételek között szerepeltetjük. Így a keletkezett kiadásokkal szemben a támogatási összeg szerepel bevételként. Emellett viszont még az értékesítés árbevétele is a bevételek között szerepel. Tehát így jelentõs nyereség képzõdik a vállalkozás nyilvántartásaiban, ami adóalapot képez. Véleményük szerint is így kell helyesen eljárni? – A tevékenység során kifizetett áfát adóba be nem számító költségként tartjuk nyilván. Ezt is a vállalkozás számlájáról fizeti ki természetesen. Ennek az összegnek megfelelõ támogatást is fel kellene oldani és adóba beszámító bevételként nyilvántartani? De akkor az áfa összegének megfelelõ támogatási összeg után még a vállalkozói nyereségadót is megfizetnénk. Így az adó után adófizetés keletkezne? Ebben kérnék útmutatást. Hasonló a kérdés az év folyamán megfizetett szja-elõleg és ehoelõleg vonatkozásában is. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához igényelt támogatás (121/2012. (XI.28.) VM rendelet) személyijövedelemadó-alap-e?
Mezőgazdasági egyéni vállalkozó vagy őstermelő vásárolt külterületi szántóföldet és gyepet. Mivel a föld nem értékcsökkenthető, így költségnek elszámolható-e a kifizetett vételár?
Tisztelt Szakértők! Szeretném mezőgazdasági egyéni vállalkozónak figyelembe venni a kisvállalkozói (kamat) kedvezményt. Az szja-törvény 13. számú melléklete szerint: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó – kivéve a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó – 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. A kivéve mezőgazdasági... a létszámra vagy általában erre a kedvezményre vonatkozik? Ugyanis a 12. pontban azután részletezi, hogy milyen de minimis támogatásnak minősül a fenti kedvezmény, és ott benne vannak a mezőgazdaságiak is. Ezért nekem nem egyértelmű, hogy ki, és miért kivétel. A vállalkozó 2014-ben és 2015-ben lízingszerződéssel vett gépeket. A fentiek szerint ezek kamatának a 60 százalékát elszámolhatjuk-e adókedvezménynek? Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték