A kamatjövedelem az egyik leggyakoribb típusú passzív jövedelemforrás jelenleg Magyarországon, mely a magánszemélyekre és a társaságokra egyaránt jellemző. Kamatjövedelemnek minősül többek között a bankbetétekre, takarékbetétekre kötött szerződés alapján jóváírt kamat, a magyar államkötvények/kincstárjegyek kamata, és az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelmek.
Az adóév eleje mindig izgalmas időszak, ugyanis 2024-ben a 2023. évi mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelemről adatot szolgáltat a kifizető, miközben a magánszemélynek is 23SZJA bevallást kell beadnia a 2023-ban realizált osztalékjövedelemről, és osztalékelőlegről. Az osztalékot fizető társaságnak figyelnie kell a 2023-ban osztalékelőlegként kifizetett összeg elszámolására. Egyszerűbb a helyzet, ha a korábbi évben kifizetett osztalékelőleg teljes egészében osztalékká válik. Ha azonban az osztalékelőleg nem, vagy csak részben vált osztalékká, akkor a fennmaradó követelés összegét a tulajdonos magánszemélynek vissza kell fizetni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 11. §-ának rendelkezései szerint a magánszemély az adóját – ha az adót nem a kifizető állapítja meg – önadózással állapítja meg, a megállapított adóról bevallási kötelezettségét pedig adóévenként teljesíti. A magánszemély jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni (pénztári nyilatkozatok).
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy kft. esetén van-e szja-vonzata a tulajdonosok felé az alaptőke-leszállításnak. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték