24 találat a(z) méltányolható lakásigény cimkére
Munkáltatói lakáshitel-támogatás: nagyon sok a kérdőjel
Cikk
Még mindig özönlenek a kérdések a munkáltatói lakáshitel-támogatással kapcsolatban az Adózóna.hu szakértőihez. Egy olvasónk egyszerre öt kérdésben kért segítséget, Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Lakáshitel-támogatás külföldi munkavállalónak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő kérdésben: kft. szeretné támogatni egyik munkavállalóját a lakáshitele törlesztésében. A munkavállaló külföldi állampolgár, külföldön nincs ingatlana és a kormányrendeletben foglalt kritériumoknak megfelel a lakása (szobaszám, hitel típusa, stb.). A kérdés az lenne, hogy külföldi állampolgárnak adhat-e a cég adómentes lakáshitel-támogatást vagy feltétele a magyar állampolgárság? Válaszukat előre is köszönöm.
Méltányolható lakásigény több lakás birtoklásakor
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönjük szépen válaszát. Még egy kérdésünk lenne: lakáshitel-törlesztéshez adandó munkáltatói támogatás esetében méltányolhatónak minősül-e a lakásigény akkor, ha a kölcsönnel érintett lakás megfelel a feltételeknek, de a dolgozó tulajdonában részben vagy egészben másik lakás is van? Válaszát előre is köszönjük.
Méltányolható lakásigény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az alkalmazottai lakáscélú banki hitelének részbeni törlesztéséhez munkáltatói támogatást kíván nyújtani. Kérdésünk, hogy a méltányolható lakásigény vizsgálatánál a szobaszámon kívül kell-e vizsgálni a telekárat nem tartalmazó építési költséget? A 12/2001. (I. 31.) kormányendelet szerint ez is feltétel, ugyanakkor erről egy cikkben sem látok említést. Hogyan kell eljárnunk szabályosan? Válaszukat előre is köszönjük.
Adómentes lakáscélú támogatás: mikor méltányolható a lakásigény?
Cikk
Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás számos feltételének egyike, hogy a támogatással érintett lakásnak meg kell felelnie a méltányolható lakásigénynek. Az érdekelt magánszemélyek és munkáltatóik meglehetősen tanácstalanok, hogy mit kell tudni erről?
Méltányolható lakásigény
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Cégünk munkáltatói lakáscélú támogatást ad lakáshitel törlesztésre. Az egyik dolgozónk esetében a feleség és két gyermekük lakcímkártyáján állandó lakcím szerepel csak, és az a hitellel érintett ingatlan címe, azonban a dolgozónknak az állandó lakcíme mellett (ami a hitellel érintett ingatlan), tartózkodási hely is van megjelölve. Így ő együtt élő családtagnak számít? Azaz négy lakószoba a méltányolható lakásigényük maximuma? Köszönettel: Kurucz Klára
Lakáshitel-törlesztés: így kaphat egy kft.-tulajdonos adómentes támogatást
Cikk
Mely esetben élhetnek egy kft. tulajdonosai az adómentes lakáshitel-törlesztési lehetőséggel, s milyen formában ? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Munkáltatói kölcsön lakásépitési célra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég, amelyet könyvelek, munkáltatói kamatmentes kölcsönt szeretne nyújtani munkavállalójának épitkezésre, adómentes verzióban. Az szja törvény 72. paragrafus (4) f pont foglalkozik ezzel. Engem a gyakorlati része érdekelne. A kérdésem az lenne, hogy a pénzintézet útján folyósitani, azt jelenti, hogy a munkáltató ne cash-ben adja a pénzt, hanem a munkavállaló folyószámlájára utalja a kölcsön összegét, de nem kell erről külön a bankkal bármiféle megállapodást kötni erre vonatkozóan, vagy kifejezetten ezzel a céllal fel kell keresni egy bankot, és kötni vele erre a célra egy szerződést? Továbbá a méltányolható lakásigény mértékét a munkáltatónak kell vizsgálni, tervrajzokat kérni, hányan fognak benne lakni, erre vonatkozó személyes adatokat bekérni a munkavállalótól, vagy egyszerűen a munkavállaló a kölcsönszerződés részeként lenyilatkozza ezt, és nem kell vizsgálnom semmit, vagy a szerződött bank a megbízás részeként ezt is vizsgálja? Kell-e kérnem, hogy a munkavállaló esetlegesen számlákkal igazolja, mire költötte az épitkezésen belül a pénzt, vagy ezt csak a munkáltató saját hatáskörben kérheti, ha fontosnak tartja? Továbbá jól látom-e, hogy a kölcsönre nincs felső korlát? Tisztelettel Vajdáné Cserveni Andrea (előfizető)
Munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Cím! Kérdésem az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek munkáltató által adható adómentes lakáscélú támogatással kapcsolatos.Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja értelmében 2011. január 1-jétől adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás- a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). Kérdésem. hogy az alábbiak szerint adandó munkáltatói támogatás adómentes lakáscélú támogatásnak minősül-e? 1.) A támogatást a munkáltató a munkavállalónak hitelintézet útján adja, a munkáltató külön bankszámlát nyit erre a célra, és ezen bankszámlán keresztül folyósítja a munkavállaló számára a vissza nem térítendő támogatást. 2.) A támogatást a munkavállaló lakásvásárlásra használja fel, a lakás egyedüli tulajdonosa 100%-ban a munkavállaló lesz. A megvásárolandó lakás vételára 8 millió Ft, ehhez 30% támogatást 2,4 millió Ft-ot ad a munkáltató. 3.) A munkavállaló nyilatkozott, hogy a folyósítás évében és a folyósítást megelőző 4 évben más munkáltatótól sem részesült vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatásban. 4.) Méltányolható lakásnagyság vizsgálata a 12/2001.(I.31) kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdése alapján. 3. § (1) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége a (2) és (3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel. (2) A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a 7. §-ban - a jövedelmüktől függetlenül - meghatározott családtagok) számától függően a következő: a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba.Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.(3)33 A (2) bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül:a) a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,b) a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni, c) a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.A lakásba a munkavállaló, azaz 1 személy költözne, így a méltányolható lakásigény legalább egy és legfeljebb három lakószoba. A megvásárolandó lakás szobáinak és helyiségeinek méretei:1szoba 18,2 nm,1szoba 15 nm,1 félszoba 11,52 nm,1 félszoba 8,7 nm.Konyha 8,3 nm,Fürdő-wc 5 nm, Előszoba 12,6 nmLoggia 4,15A lakás alapterülete összesen 82 nm. Az összeszámítás alapján a lakásban 3 lakószoba van, a nappali, az étkező és a konyha nincs osztatlan közös térben, a 3.§. (2) pont szerint méltányolható a lakásigény. 3. § 4) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg. A melléklet szerint a megyei jogú városban 3 szoba esetén maximum 19,5 millió Ft a méltányolható lakásigény lakásvásárlás esetén.A megvásárolandó lakás vételára 8 millió Ft, tehát a 3. (4) méltányolható a lakásigény
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
