Munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás

Tisztelt Cím! Kérdésem az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek munkáltató által adható adómentes lakáscélú támogatással kapcsolatos.Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja értelmében 2011. január 1-jétől adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás- a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). Kérdésem. hogy az alábbiak szerint adandó munkáltatói támogatás adómentes lakáscélú támogatásnak minősül-e? 1.) A támogatást a munkáltató a munkavállalónak hitelintézet útján adja, a munkáltató külön bankszámlát nyit erre a célra, és ezen bankszámlán keresztül folyósítja a munkavállaló számára a vissza nem térítendő támogatást. 2.) A támogatást a munkavállaló lakásvásárlásra használja fel, a lakás egyedüli tulajdonosa 100%-ban a munkavállaló lesz. A megvásárolandó lakás vételára 8 millió Ft, ehhez 30% támogatást 2,4 millió Ft-ot ad a munkáltató. 3.) A munkavállaló nyilatkozott, hogy a folyósítás évében és a folyósítást megelőző 4 évben más munkáltatótól sem részesült vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatásban. 4.) Méltányolható lakásnagyság vizsgálata a 12/2001.(I.31) kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdése alapján. 3. § (1) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége a (2) és (3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel. (2) A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a 7. §-ban - a jövedelmüktől függetlenül - meghatározott családtagok) számától függően a következő: a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba.Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.(3)33 A (2) bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül:a) a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,b) a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni, c) a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.A lakásba a munkavállaló, azaz 1 személy költözne, így a méltányolható lakásigény legalább egy és legfeljebb három lakószoba. A megvásárolandó lakás szobáinak és helyiségeinek méretei:1szoba 18,2 nm,1szoba 15 nm,1 félszoba 11,52 nm,1 félszoba 8,7 nm.Konyha 8,3 nm,Fürdő-wc 5 nm, Előszoba 12,6 nmLoggia 4,15A lakás alapterülete összesen 82 nm. Az összeszámítás alapján a lakásban 3 lakószoba van, a nappali, az étkező és a konyha nincs osztatlan közös térben, a 3.§. (2) pont szerint méltányolható a lakásigény. 3. § 4) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg. A melléklet szerint a megyei jogú városban 3 szoba esetén maximum 19,5 millió Ft a méltányolható lakásigény lakásvásárlás esetén.A megvásárolandó lakás vételára 8 millió Ft, tehát a 3. (4) méltányolható a lakásigény