Egyről három évre nőhet azt az időtartam, amely alatt a korábbi lakást értékesíteni kell ahhoz, hogy annak értékét – mint illetékalap-csökkentő tényezőt – figyelembe lehessen venni az illeték megállapításakor. Az ezzel összefüggő, az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítását kedden tárgyalta az Országgyűlés.
Svédországban munkaviszonyban lévő, és évek óta ott adózó (bevallást beadó) svéd-magyar állampolgárságú személy (van magyarországii állandó lakcíme, személyigazolványa) Magyarországon lévő lakástulajdont elad, akkor a magyar vagy a svéd szabályok szerint adózik, és melyik országban kell bevallást beadnia? Ha Svédországban kell adóznia, akkor kaphatnék némi információt arról is? Köszönöm.
Van „A” és „B” ingatlanforgalmazó cég. „A” cég az általános szabályok szerint adózik áfa szerint, „B” cég az eltérő adózást választotta. Újnak akkor tekintik az ingatlant, ha annak használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedése még nem történt meg, illetve a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. Ezt úgy kell érteni, hogy ha beleférünk a kétéves időtartamba, akkor, ha többször adják el az ingatlant, mindig 5 százalék az áfa? Jól értjük-e, ha félkészen vásárolják meg az ingatlant, és befejezés után értékesítik? „A” és „B”is 27 százalékos áfával vásárol és 5 százalékkal ad el a két éves időtartam alatt. Ha készen vásárolja meg a lakóingatlant: „A” és „B” cég is 5 százalékos áfakulccsal vásárol, és 5 százalékkal ad el a kétéves időtartam alatt. Vagy a második eladásnál ez már nem tekinthető új lakóingatlannak, és „A” 5 százalékkal vásárol, és áfa nélkül adja el, „B” 5 százalékkal vásárol és 27 százalékkal adja el. Előre is köszönöm.
Magánszemély vásárol üdülőövezetben lévő ingatlant. Eladja a budapesti lakását, ebből fizeti ki az ingatlant. Kérdésem, hogy mi az illeték alapja? A vételárból levonható-e az eladott lakás ára? Köszönettel: Rácz Ildikó
Tisztelt Szakértő! Magánszemély használt lakást vásárol, felújítja és eladja. A lakásvásárlás és eladás folyamatos. Van-e, és milyen korlátja van az eladásoknak szja és áfa vonatkozásában? Éves szinten ez 3-4 lakást jelent. Köszönöm: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Cégünk új építésű lakást vásárolt a múlt évben, értékesítési céllal. Most eladás előtt állunk, és az okozza a fejtörést, hogy a beépített gépeket, bútorokat számlázhatjuk-e az ingatlannal együtt (úgy, hogy az ingatlan vételára tartalmazza ezeket), hiszen az ügylet 5 százalékos áfás lesz (minden feltételnek megfelel)? Vagy külön kell őket számlázni, 27 százalékkal? Ezek a berendezések: beépített fürdőszobaszekrény plusz fürdőszobai szerelvények, beépített konyhaszekrény gépekkel, klímaberendezés, világítótestek, árnyékoló, melyeket már mi építettük be. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szüleink után 2014-ben örököltünk egy lakást, amit 2015-ben eladtunk. A hagyatéki eljárásban az értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 21 millió forint volt, a tényleges eladási ár pedig 25 millió forint. Így elvileg a 4 millió forint különbözet után kellene megfizetni 640 ezer forint szja-t (illetve arányosan a testvérek között elosztva). Amennyiben az említett különbözetet a fiam lakásvásárlására adom oda, vagy egy új lakásba fektetem 1 éven belül, akkor módosul-e a fizetendő szja alapját képező összeg, vagy ez csak az (esetleges ingatlanvásárlással kapcsolatos) illetékfizetési kötelezettséget befolyásolja? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! 2012 májusában 15 millió forintért vettünk egy félkész lakást ½ - ½ részben feleségemmel közösen. Ráköltöttünk az én nevemre és a feleségem nevére szóló számlák alapján 8 millió forintot még a házra. Feleségemmel elváltunk 2015. 06. hóban, meg is vásároltam tőle az ½ részét 4,5 millió forintért. Már egyedül én, 1/1 arányban adtam el a házat 38 millió forintért, 2015. 08. hóban. Kérem segítsenek benne, hogy mennyi szja-t kell bevallanom, és befizetnem az adóbevallásomban? Csak a nagyobb értékű dolgokat lehet elszámolni (például ablak), de például egy kád számláját már nem? Csak az én nevemre szóló számlákat, vagy az akkor még fennálló házasság miatt a feleségem nevére szóló számlákat is beleszámíthatom a szerzéskori értékbe? Külön-külön kell kiszámítanom az eltérő szerzési időpont miatt a szerzéskori értéket és a számított összeget, valamint, hogy mennyivel csökkenthetem a szerzéskori értéket az ½ - ½ részre? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Adott a következő helyzet: két, egymással rokoni kapcsolatban nem álló személy eladott egy-egy lakást. Az egyik lakást 11 millió forintért adták el, a másikat 13 millió forintért. Ezt követően közösen vettek egy többgenerációs családi házat 23 millió forintért. Az ügyvéd tájékoztatása szerint az illeték kiszabásakor nem fogják figyelembe venni azt, hogy a két lakás árából lett megvásárolva a családi ház, hanem csak a nagyobb értékű lakás árát lehet majd levonni, és a 23-13=10 millió forint után illetéket kell majd fizetni a tulajdonrészek arányában. A kérdésünk az, hogy tényleg így van? Nem számít, hogy több tulajdonosa lett a családi háznak, nem lehet úgy csinálni, hogy a tulajdonosok a saját tulajdoni arányukban beszámítják a saját maguk által eladott lakások értékét, és csak a különbözetek után kell illetéket fizetni? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 1994-ben és 1998-ban lakást vásároltunk, melyeket az ingatlannyilvántartásba 1/2-1/2 arányban jegyeztek be a férjem és az én nevemre. 2013-ban házassági vagyonmegosztási szerződéssel az egyik lakás 1/1 arányban az én nevemre, a másik lakás 1/1 arányban a férjem nevére került, a vagyonközösség megszüntetésével, válásra nem került sor, ma is házastársak vagyunk. Kérdésem az, hogy, ha valamelyikünk az 1/1 arányban a nevére került lakást eladja, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket, illetve mi lesz a szerzés időpontja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Értékesíteni kívánom a lakásomat, és egy éven belül másik lakást szeretnék vásárolni. Kell-e, és milyen mértékű késedelmi kamatot, illetve mulasztási bírságot fizetnem, ha az eladásról szóló adásvételi szerződésben szerepel a lakásvételi szándékom, és ezért az eladott lakás eladását nem terhelte illeték, ugyanakkor egy éven belül nem sikerül másik lakást vennem. Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. bérbeadás céljából lakóingatlant vásárolt. Az ingatlant fel kell újítani. Ebben az esetben a felújításhoz kapcsolódó számlák áfája visszaigényelhető? Mi a teendő az áfával akkor, ha a kft. mégsem adja bérbe az ingatlant, hanem eladja azt egy magánszemélynek? András
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel