25 találat a(z) lízingszerződés cimkére
Biztosítás áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk zárt lízingszerződésen keresztül értékesít gépeket. A lízingszerződés értelmében köteles a vevőknek biztosítási szerződést kötni a gépekre. Ezen szerződéseket társaságunk köti meg, majd beépíti a lízingdíjba áfával növelten az Áfa tv. 70. §(1) b) pontja alapján. Kérdésként merült fel számunkra, ha a biztosítóval kötünk egy általános „keretszerződésen” alapuló biztosítási szerződést, amelynek átalánydíját számláznánk tovább a lízingvevőknek, akkor mindez minősülhetne-e közvetített szolgáltatásának áfában? Véleményünk szerint, ha felkínáljuk, hogy a rajtunk keresztül kötött biztosítási szerződés olcsóbb, – nem zárjuk ki, hogy mással szerződjön a vevő –, akkor külön kötve egy szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződést, nem válik mellékkötelemmé a biztosítási szerződési elem, mert ettől függetlenül is megvalósul a főkötelem, a lízing. Köszönöm.
Lízingszerződés megszűnése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk, egy magyarországi kft. 2013. 11. hóban zártvégű pénzügyi lízing keretében vásárolt egy személygépkocsit. A kocsi ára 8 millió forint volt, melyből 4 millió forint összeget átutaltunk, és 4 millió forint volt a pénzügyi lízing összege. A szerződés 2013. 11. hótól 2018. 11. hóig szólt.Cégünk helyett 2017. 05. hó végétől az ügyvezető másik cége (kapcsolt vállalkozás) fizetné tovább a havi részleteket. A 2011-ben képzett 8 millió forint fejlesztési tartalékot felhasználtuk 2013-ban a személygépkocsi aktiválásakor. Most a tőketartozás még 1,8 millió forint a lízingcég felé. Kérdéseink: 1. A 2016. évre beadandó 1629-es tao-bevallásban a fizetett lízing kamatának 40 százaléka után igénybe vehető-e a kedvezmény, mivel a futamidő így csak 3,5 év lesz (2013.11.-2017.05.)? 2.Van-e valamilyen adózási vonzata (tao, áfa), hogy megszűnik a zárt végű pénzügyilízing-szerződés 3,5 év után? (A személygépkocsi-áfát nem igényeltük vissza 2013-ban). Válaszukat előre is köszönöm.
Lízingszerződés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő a kérdésem. „A” cég előlegek kifizetése után, nyílt végű lízinggel gépjárműveket vásárolt. Cégcsoporton belüli struktúra változása miatt eladja/átadja eszközeit/lízingkötelezettségeit „B” cégnek. A kötelezettség értéke 4 millió forint. Ehhez kapcsolódó tárgyi eszközeinek nettó értéke 6 millió forint. A lízingkötelezettséget a bank átvezette „A” cégről „B” cégre. Jól gondoljuk-e, hogy a kivezetések eredményvonzatát (2 millió forint veszteség), mint a megfizetett előleg jogát adjuk el „B” cégnek? Ez a vevőkijelölési jog az alapja az áfás számlázásnak, azaz a 2 millió forint különbözet kiszámlázásával lesz „A” cég eredménysemleges, „B” cégnél pedig az eszköz értékét képezi a kiszámlázott tétel és az átkerült lízingkötelezettség értéke.
Költség továbbterhelése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lízingbeadóként pénzügyi lízingszerződést felmondtunk szeptemberben. Az eszközelhozatallal merültek fel költségek szeptemberben és októberben. Az összes költséget szeretnénk a partnerre átterhelni. Helyesen járunk el, ha minden költséget egy számlán szerepeltetünk októberi teljesítéssel, és közvetített szolgáltatásként kezeljük? Köszönettel: Kiss Mónika
Készletfinanszírozott autók – hogyan könyveljem? Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Következőkben kérném szakmai álláspontjukat: cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kérjük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük, és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes bruttó vételárat finanszíroztatjuk meg, 90 napig kamatmentesség áll fenn. (Ez idő alatt ki is fizetjük a vételárat.) Finanszírozás esetén „egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést” kötünk a finanszírozóval. (Keretszerződés „készlet és tesztgépkocsik finanszírozását célzó zártvégű pénzügyi lízing” címmel.) Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zártvégű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1/ Megérkezik az új gépkocsi bejövő számla a vezérképviseletünktől. Ennek könyvelése a következő: T 2611/4661 K 454 2/ Finanszírozzuk és kiszámlázzuk (ki kell számlázni) a készletfinanszírozónak az autót: T 311 K 9117/4671 T 8147 K 2611 3/ Visszaszámlázza a készletfinanszírozó az autót: T 2617/4661 K 454 4/ Eladom a végső vevőmnek az autót: T 311 K 9111/4671 T 8141 K 2617 Ez az oda-vissza számlázás finanszírozás esetén 2015. évtől adózási (helyi iparűzési adó és elvárt jövedelem alapján történő adózás) problémákat vet fel: Tulajdonképpen egy darab autó beszerzése – majd befinanszírozása kétszeri árbevétel és elábé könyvelést jelent. Az elvárt minimumadó számításánál a tao-törvény nem ismeri el az elábét. Az ipa számításánál, ha az árbevétel eléri az 500 millió forintot (eléri cégünknél!), akkor az a fölötti rész árbevételénél az elábé 85 százalékát ismeri el csökkentő tételként. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Kérdésünk az, hogy hogyan kezeljük a fent leírtakat (hogyan könyveljük), hogy többlet adófizetési kötelezettséget ne keletkeztessen? Válaszukat várva, tisztelettel.
Lízingügylet előleg sztornó Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem 2014. novemberben gépeladásra kötött megállapodást. A szerződés szerint a vevő a gépet lízingbe adja a lízingbevevőnek. A lízingbevevő ugyanebben a hónapban előlegbekérő alapján elutalja az előleg összegét, amiről ügyfelem előlegszámlát állít ki neki. Decemberben született megállapodás értelmében ügyfelemnek le kell sztornóznia az előlegszámlát, a jóváírt összeget pedig elismeri a vevő által fizetendő vételár részeként, vagyis azt a lízingbevevő a vevőre engedményezi. A kérdésem az, hogy mivel a megállapodás decemberi, a sztornó számla teljesítése is legyen decemberi, vagy pedig az előlegszámla időpontjával legyen azonos? Illetve a vevő részére ki kell-e állítani előlegszámlát, és ha igen, akkor a jóváírás, vagy az engedményezés időpontjára? Válaszát előre is köszönöm.
Illetékkérdések ingatlanok lízingje esetén: itt vannak a válaszok Cikk
Az ingatlanok használati jogának megszerzése gyakran történik pénzügyi lízing keretében. Tapasztalatok szerint ugyanakkor a vállalkozások sokszor nincsenek tisztában ezen atipikus szerződéssel kapcsolatos illetékfizetési kötelezettség speciális eseteivel. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az illetékfizetés ingatlanlízinghez kapcsolódó egyes eseteit, annak érdekében, hogy a gazdálkodók körültekintő adótervezést végezhessenek a gazdasági tevékenységük körébe bevonandó ingatlan finanszírozási módjának megválasztása előtt.
Nyílt végű lízing személygépkocsinál Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a lízingszerződés végére vonatkozik. 1. Ha visszaveszi a lízingbe adó a személygépkocsit, fizetendő áfa is keletkezik-e, amit a lízingbe vevőnek fizetnie kell? 2. Ha nagyobb a könyv szerinti érték, mint a visszavásárolt piaci érték, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ez társaságiadóalap-növelő tétel? 3. Ha marad a lizingelt személygépkocsi, és 1-2 éven belül értékesítik, áfát kell-e utána fizetni? Köszönettel és tisztelettel.
Bővülhet a végtörlesztésre jogosultak köre Cikk
A végtörlesztés lehetősége kiterjed a lakáslízingre is, az ügyfelek díjmentesen kaphatnak tájékoztatást a végtörlesztés várható összegéről, de ez a tartozásigazolás nem minősül végtörlesztési igénybejelentésnek - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága nyújtott be a parlamentnek, és annak a honlapján jelent meg.
Végtörlesztés lízingeseknek: az Adózóna-javaslat után a parlament is dönthet Cikk
A parlament gazdasági és informatikai bizottsága kiterjesztené a kedvezményes végtörlesztés igénybevételének lehetőségét a deviza alapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is. A testület szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos törvények módosításról szóló javaslatát. Az Adózóna október közepén már foglalkozott a problémával a lehetséges megoldásokat is sorra véve.