26 találat a(z) lízingszerződés cimkére
Magánszemély egyszeri lízingbe adása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Van egy autó a nevemen, aminek az üzembentartója a párom. Az autót hitelből vásároltuk (amit közösen törlesztünk), és jelzálog kapcsolódik hozzá. Párom jelenleg egy barátjával közös vállalkozásban ügyvezető és tag is, és szeretné elszámolni a hivatali utakra eső üzemanyagfogyasztást a normák szerint, kiküldetési rendelvény alapján. Ehhez viszont – úgy olvastam a tájékoztatóban, hogy – saját tulajdonúnak kell lennie az autónak, vagy zárt végű lízing keretében kell nála lennie. Egyelőre az élettársi viszonyt bejegyeztetni nem akarjuk, tehát ez az opció nem lehetséges. Felmerült, hogy lízingbe adnám neki az autót – tekintettel arra, hogy bár az én nevemen van az autó is és a hitel is, azt közösen fizetjük, illetve ő a kezes. Viszont azt olvastam, hogy a pénzügyi lízing nyújtása engedélyköteles tevékenység. Tehát az a kérdéseim: Adhatom-e lízingbe az autót magánszemélyként? A lízingdíj lehet-e az a kamattal növelt összeg, amit ténylegesen fizet nekem a hitelembe? Harmadrészt pedig, hogy nekem magánszemélyként ez után hogyan kell adóznom? Jól értem-e, hogy így lehetségessé válik a normák alapján, kiküldetési rendelvénnyel számára a céges utak alatti fogyasztás elszámolása – ami így rendben bekerülhet a társasághoz költségként? A társaság felé kell-e, és ha igen, milyen dokumentummal azt, hogy "saját tulajdonú" az autó, ha ő lízingbe vevő? Köszönöm!
Biztosítás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk zárt lízingszerződésen keresztül értékesít gépeket. A lízingszerződés értelmében köteles a vevőknek biztosítási szerződést kötni a gépekre. Ezen szerződéseket társaságunk köti meg, majd beépíti a lízingdíjba áfával növelten az Áfa tv. 70. §(1) b) pontja alapján. Kérdésként merült fel számunkra, ha a biztosítóval kötünk egy általános „keretszerződésen” alapuló biztosítási szerződést, amelynek átalánydíját számláznánk tovább a lízingvevőknek, akkor mindez minősülhetne-e közvetített szolgáltatásának áfában? Véleményünk szerint, ha felkínáljuk, hogy a rajtunk keresztül kötött biztosítási szerződés olcsóbb, – nem zárjuk ki, hogy mással szerződjön a vevő –, akkor külön kötve egy szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződést, nem válik mellékkötelemmé a biztosítási szerződési elem, mert ettől függetlenül is megvalósul a főkötelem, a lízing. Köszönöm.
Lízingszerződés megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk, egy magyarországi kft. 2013. 11. hóban zártvégű pénzügyi lízing keretében vásárolt egy személygépkocsit. A kocsi ára 8 millió forint volt, melyből 4 millió forint összeget átutaltunk, és 4 millió forint volt a pénzügyi lízing összege. A szerződés 2013. 11. hótól 2018. 11. hóig szólt.Cégünk helyett 2017. 05. hó végétől az ügyvezető másik cége (kapcsolt vállalkozás) fizetné tovább a havi részleteket. A 2011-ben képzett 8 millió forint fejlesztési tartalékot felhasználtuk 2013-ban a személygépkocsi aktiválásakor. Most a tőketartozás még 1,8 millió forint a lízingcég felé. Kérdéseink: 1. A 2016. évre beadandó 1629-es tao-bevallásban a fizetett lízing kamatának 40 százaléka után igénybe vehető-e a kedvezmény, mivel a futamidő így csak 3,5 év lesz (2013.11.-2017.05.)? 2.Van-e valamilyen adózási vonzata (tao, áfa), hogy megszűnik a zárt végű pénzügyilízing-szerződés 3,5 év után? (A személygépkocsi-áfát nem igényeltük vissza 2013-ban). Válaszukat előre is köszönöm.
Lízingszerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő a kérdésem. „A” cég előlegek kifizetése után, nyílt végű lízinggel gépjárműveket vásárolt. Cégcsoporton belüli struktúra változása miatt eladja/átadja eszközeit/lízingkötelezettségeit „B” cégnek. A kötelezettség értéke 4 millió forint. Ehhez kapcsolódó tárgyi eszközeinek nettó értéke 6 millió forint. A lízingkötelezettséget a bank átvezette „A” cégről „B” cégre. Jól gondoljuk-e, hogy a kivezetések eredményvonzatát (2 millió forint veszteség), mint a megfizetett előleg jogát adjuk el „B” cégnek? Ez a vevőkijelölési jog az alapja az áfás számlázásnak, azaz a 2 millió forint különbözet kiszámlázásával lesz „A” cég eredménysemleges, „B” cégnél pedig az eszköz értékét képezi a kiszámlázott tétel és az átkerült lízingkötelezettség értéke.
Költség továbbterhelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lízingbeadóként pénzügyi lízingszerződést felmondtunk szeptemberben. Az eszközelhozatallal merültek fel költségek szeptemberben és októberben. Az összes költséget szeretnénk a partnerre átterhelni. Helyesen járunk el, ha minden költséget egy számlán szerepeltetünk októberi teljesítéssel, és közvetített szolgáltatásként kezeljük? Köszönettel: Kiss Mónika
Készletfinanszírozott autók – hogyan könyveljem?
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Következőkben kérném szakmai álláspontjukat: cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kérjük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük, és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes bruttó vételárat finanszíroztatjuk meg, 90 napig kamatmentesség áll fenn. (Ez idő alatt ki is fizetjük a vételárat.) Finanszírozás esetén „egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést” kötünk a finanszírozóval. (Keretszerződés „készlet és tesztgépkocsik finanszírozását célzó zártvégű pénzügyi lízing” címmel.) Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zártvégű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1/ Megérkezik az új gépkocsi bejövő számla a vezérképviseletünktől. Ennek könyvelése a következő: T 2611/4661 K 454 2/ Finanszírozzuk és kiszámlázzuk (ki kell számlázni) a készletfinanszírozónak az autót: T 311 K 9117/4671 T 8147 K 2611 3/ Visszaszámlázza a készletfinanszírozó az autót: T 2617/4661 K 454 4/ Eladom a végső vevőmnek az autót: T 311 K 9111/4671 T 8141 K 2617 Ez az oda-vissza számlázás finanszírozás esetén 2015. évtől adózási (helyi iparűzési adó és elvárt jövedelem alapján történő adózás) problémákat vet fel: Tulajdonképpen egy darab autó beszerzése – majd befinanszírozása kétszeri árbevétel és elábé könyvelést jelent. Az elvárt minimumadó számításánál a tao-törvény nem ismeri el az elábét. Az ipa számításánál, ha az árbevétel eléri az 500 millió forintot (eléri cégünknél!), akkor az a fölötti rész árbevételénél az elábé 85 százalékát ismeri el csökkentő tételként. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Kérdésünk az, hogy hogyan kezeljük a fent leírtakat (hogyan könyveljük), hogy többlet adófizetési kötelezettséget ne keletkeztessen? Válaszukat várva, tisztelettel.
Lízingügylet előleg sztornó
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem 2014. novemberben gépeladásra kötött megállapodást. A szerződés szerint a vevő a gépet lízingbe adja a lízingbevevőnek. A lízingbevevő ugyanebben a hónapban előlegbekérő alapján elutalja az előleg összegét, amiről ügyfelem előlegszámlát állít ki neki. Decemberben született megállapodás értelmében ügyfelemnek le kell sztornóznia az előlegszámlát, a jóváírt összeget pedig elismeri a vevő által fizetendő vételár részeként, vagyis azt a lízingbevevő a vevőre engedményezi. A kérdésem az, hogy mivel a megállapodás decemberi, a sztornó számla teljesítése is legyen decemberi, vagy pedig az előlegszámla időpontjával legyen azonos? Illetve a vevő részére ki kell-e állítani előlegszámlát, és ha igen, akkor a jóváírás, vagy az engedményezés időpontjára? Válaszát előre is köszönöm.
Illetékkérdések ingatlanok lízingje esetén: itt vannak a válaszok
Cikk
Az ingatlanok használati jogának megszerzése gyakran történik pénzügyi lízing keretében. Tapasztalatok szerint ugyanakkor a vállalkozások sokszor nincsenek tisztában ezen atipikus szerződéssel kapcsolatos illetékfizetési kötelezettség speciális eseteivel. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az illetékfizetés ingatlanlízinghez kapcsolódó egyes eseteit, annak érdekében, hogy a gazdálkodók körültekintő adótervezést végezhessenek a gazdasági tevékenységük körébe bevonandó ingatlan finanszírozási módjának megválasztása előtt.
Nyílt végű lízing személygépkocsinál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a lízingszerződés végére vonatkozik. 1. Ha visszaveszi a lízingbe adó a személygépkocsit, fizetendő áfa is keletkezik-e, amit a lízingbe vevőnek fizetnie kell? 2. Ha nagyobb a könyv szerinti érték, mint a visszavásárolt piaci érték, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ez társaságiadóalap-növelő tétel? 3. Ha marad a lizingelt személygépkocsi, és 1-2 éven belül értékesítik, áfát kell-e utána fizetni? Köszönettel és tisztelettel.
Bővülhet a végtörlesztésre jogosultak köre
Cikk
A végtörlesztés lehetősége kiterjed a lakáslízingre is, az ügyfelek díjmentesen kaphatnak tájékoztatást a végtörlesztés várható összegéről, de ez a tartozásigazolás nem minősül végtörlesztési igénybejelentésnek - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága nyújtott be a parlamentnek, és annak a honlapján jelent meg.
Végtörlesztés lízingeseknek: az Adózóna-javaslat után a parlament is dönthet
Cikk
A parlament gazdasági és informatikai bizottsága kiterjesztené a kedvezményes végtörlesztés igénybevételének lehetőségét a deviza alapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is. A testület szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos törvények módosításról szóló javaslatát. Az Adózóna október közepén már foglalkozott a problémával a lehetséges megoldásokat is sorra véve.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
