Olvasónk katás egészségügyi vállalkozóként kapta meg az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést. Hogyan kezelje ezt a könyveiben, és milyen bizonylatot állítson ki róla? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A személyi kölcsönök teljes hiteldíjmutató (THM) értékére és ezáltal természetesen a kamatára is hatással lehet a jegybank keddi kamatvágása, a THM maximum értéke ugyanis az alapkamathoz van kötve. Ez azonban csak júliustól lesz érzékelhető, így sokan csalódhatnak, akik már most olcsóbban vennének fel személyi hitelt. De érdemes emiatt kivárni? A Bankmonitor.hu erre a kérdésre keres választ.
A 102. és 103. számú Magyar Közlönyben május 7-én újabb rendeletek jelentek meg. Egyikük kimondja, hogy 150 000 000 000 forintos keretösszegből a Magyar Állam magyarországi székhelyű hitelintézetnek tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat.
Május elsejére virradóra négy Magyar Közlöny is megjelent, bőséges kormányrendelet- és határozatmennyiséggel, ezek közül a 96. számú közlönyből szemezgetünk.
Megjelent a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről szóló 152/2020. (IV. 27.) kormányrendelet.
Emelkedik a béren kívüli juttatásként adható Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatási összege, és annak meghatározott időben megfizetett részét nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho) – derül ki a 82. Magyar Közlönyben kihirdetett 140/2020. kormányrendeletből.
Év végéig az idegenforgalmi adót nem kell beszedni és megfizetni, és a megállapított adót bevallani is csak abban az esetben kell, ha annak összege nem nulla – olvasható a 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendeletben.
Megjelent az újabb adókönnyítésekről szóló kormányrendelet – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel kedden este, hozzátéve: a Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb adókönnyítő intézkedései több mint 200 milliárd forintot hagynak a magyar családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál.
2020. április 16-án újabb kormányrendeleteket hirdettek ki a 2020. évi 77. számú Magyar Közlönyben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben.
A Magyar Közlönyben több új kormányrendelet jelent meg, melyek a veszélyhelyzetre való tekintettel új szabályokat rögzítenek többek között az orvostechnikai eszközök és az egyéni védőeszközök beszerzése során alkalmazandó intézkedésekre, az egészségügyi intézkedésekre, így az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása során alkalmazandó szabályokra, az adatkezelési szabályokra, valamint meghatározták azok körét, akik az egészségügyi válsághelyzetben bevethetnek, ilyenek többek között az egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben részt vevő felnőttkorú hallgatók.
A 45, 61, 68 kormányrendeletek elvolvasása után felmerült a kérdés: az egyesület főtevékenysége nem szállodaszolgáltatás, de van szállodája amelyet tagok és külső szállodavendégek is igénybe vesznek. Most már zárva van. 45 ember dolgozik ott egyébként. Kérdés: ebben az esetben is jár a járulékkedveszmény a munkavállalónak és a munkadónak is? Természetesen csak a szállodában dolgozó 45 főre gondolunk.
Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) állásfoglalása szerint a hitelmoratórium kizárólag a hitelekre – pl. lakáshitel, személyi kölcsön, babaváró hitel, áruhitel, hitelkártya, lízing – vonatkozik, így nem terjed ki a hitelhez kapcsolódó biztosítási szerződésekre. Ezért a hitelfedezeti biztosítások díját a hitelmoratórium alatt is tovább kell fizetni, máskülönben a biztosító felmondhatja a szerződést, olvasható a Bankmonitor.hu elemzésében.
Megjelent a kormány rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A kormány az Alaptörvény által és a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján kihirdette az egyes eljárásjogi intézkedéseket, olvasható a koronavirus.gov.hu oldalán.
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet alapján nem világos, hogy a rendelet (10) bekezdésében felsorolt tevékenységi körök folytatói – hasonlóan a (8) bekezdésben felsoroltakhoz – is mentesülnek a kata megfizetése alól március-június intervallumra, vagy esetükben a (2) bekezdésben megfogalmazott módon, erre az időszakra is fizetni kell a jövedelemalap 4%-át, de legfeljebb 7710 forintot szociális hozzájárulásként? (Utóbbi esetben, alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozóként mi minősül jövedelemnek, ami a 4% alapjául szolgál? Ha például március hónapban nem volt bevételem, akkor automatikusan a 7710 forintot kell befizetnem?) Az egészségügyi hozzájárulás befizetését ugyanolyan ütemben vagyunk-e kötelesek teljesíteni, tehát minden tárgyhót követő hónap 12. napjáig ugyanarra a NAV számlára, amire normál esetben a teljes katát? Egyszerűbben: meglátása szerint milyen változások vonatkoznak a rendelet (10) pontjában felsorolt tevékenységeket, mint tényleges főtevékenységet folytató egyéni vállalkozókra? Továbbá: ha a tevékenységi köreim között szerepel olyan (de nem főtevékenység, és a bevételeim többsége sem ebből érkezik), amely fel van sorolva a (8) pontban, akkor ez alapján mentesülök-e a katafizetési kötelezettség alól? A (8) pont tudniillik nem köti ki, hogy az ott felsorolt tevékenységeket főtevékenységként kell folytatni, vagy hogy a bevételek többsége ebből kell, hogy származzon. Köszönettel, Csizmadia D. egyéni vállalkozó filmes (főtev.), konferencia & ker.bemutató szervező (melléktev.)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték