Megjelent a Magyar Közlöny 200. számában a 2018. januári nyugdíjemelést szabályozó kormányrendelet, melynek rendelkezései szerint 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
Az állami tisztviselők teljesítményértékelésével és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetésével kapcsolatos szabályok jelentek meg – más rendeletek mellett – a Magyar Közlönyben.
Az utóbbi hetekben megszavazott törvényváltozások következtében a számvitelt érintő több kormányrendelet módosul, derül ki a kormányzati portálról. A tervezetek november 24-éig véleményezhetők.
Megjelent a Magyar Közlönyben az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások után igénybe vehető adókedvezményekről szóló kormányrendelet.
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. számú, illetve az ugyanerről szóló 479/2016. kormányrendelet is érvényben van. Lehetséges ez? Melyik vonatkozik a 2016. évi beszámoló elkészítéséhez, mert egy cikkben azt is olvastam, hogy a 479/2016. kormányrendeletet csak a 2017. évi beszámolóra kell alkalmazni!? Válaszukat előre is köszönöm.
Megjelent a nyugdíj számításánál használandó valorizációs szorzószám rendeletének tervezete a kormány honlapján.
Módosította a kormány a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendeletet, így 2017. január 13-ától megint csak 9 forintos kilométerpénzt kell fizetniük a munkáltatóknak.
Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny legfrissebb, 204. számában.
Mit kell érteni egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén abban az esetben, ha a kormányrendelet a családi gazdálkodó tekintetében köti ki az élethivatásszerűen folytatott tevékenységet, míg ezzel szemben a törvény (ami magasabb szintű jogszabály) úgy is értelmezhető, hogy elég, ha a családi gazdaságban egy tag a teljes foglalkoztatott? – merült fel a kérdés olvasóink körében.
Szeptember elején lépett hatályba az építési törvény módosítása, amely a kormány számára lehetővé teszi, hogy rendelettel kötelezze a tervezőket és a kivitelezőket a 300 négyzetméter alatti, egyszerű bejelentéssel érintett családi házak építése esetén felelősségbiztosítás megkötésére.
Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésemre adott válaszával kapcsolatban meg szeretném kérdezni, hogy jogos lehet-e az alábbi felvetés. A hivatkozott kormányrendelet a munkába járás térítésével kapcsolatosan csak minimum összeget köt ki, míg a hazautazásra maximumot is. Az szja-törvény 25. § (2) bekezdés szerint a kormányrendelet alapján a munkába járás esetén a) nem kell figyelembe venni az utazási jeggyel történő elszámolás esetén a jegy árát meg nem haladó mértékben kifizetett összeget b) a költségtérítés címén ba) munkába járás 9 Ft/km bb) hazautazás címén 9 Ft/km Ugyanis mi a fentiek alapján gondoltuk, hogy hazautazás esetén a repülőjegy ára nem téríthető teljes mértékben adómentesen.
Az engedély nélkül taxizók az eddiginél súlyosabb szankciókra számíthatnak a jövőben – jelentette be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Sok vidéki nagyváros adóhivatalában szokásos eljárás, hogy mindíg ugyanazokat a cégeket és magánszemélyeket vizsgálják újból és újból. A leggyakrabban Nógrád és Hajdú-Bihar megyében találkozhattunk véget nem érő adóvizsgálatokkal. Van olyan magánszemély, akit 2006 óta folyamatosan vizsgálnak, és létezik olyan cég, akinek évente 20-30 adóvizsgálatban is van része.
A kormányhatározat szerint a gazdasági miniszternek 2016. június 30-ig kell jelentést készítenie a kormánynak „a sikeres nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve a globális internetes vállalkozások adóelkerülésével szembeni fellépés lehetőségeiről”.
Tisztelt Szakértő! A véleményét szertném kérni a következő esettel kapcsolatban: Dolgozónkat 2008 óta gondozzák M3490, M340 (Szisztémás sclerosis, Progresszív szisztémás sclerosis) diagnózissal. Ezt a diagnózist, a 335/2009. számú kormányrendelet tartalmazza, mint súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséget, viszont szakorvosától erről igazolást nem kap, mondván egészségkárosodása nem éri el az 50 százalékos mértéket. Mi nem találunk arra utaló momentumot, hogy ebben a betegségtípusban az egészségkárosodás százalékos meghatározása kritérium lenne a személyi kedvezmény jogosultsága szempontjából. A NAV is így fogalmaz: „Bizonyos betegségtípusok után személyi kedvezmény illeti meg a magánszemély adózót. Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben (335/2009. XII.29.) említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.” Az orvos véleménye és a NAV, illetve a kormányrendelet megfogalmazása véleményünk szerint nincs összhangban. Mit gondol, esetleg valamit mi félre értelmezünk? Jól van ez így? Csak akkor azt nem értjük, hogy például az inzulin dependens szövődmények nélküli cukorbetegség vagy például övsömör után hogyan lehetséges a személyi kedvezmény érvényesítése? Ott miként értelmezhető a százalékos egészségkárosodás? Véleményét előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték