Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel, olvasható a hvg.hu oldalán.
Kötelezővé tenné a kormány, hogy a 100 milliárd forintot meghaladaó nettó árbevételű élelmiszer-kiskereskedők a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával karitatív szervezeteknek vagy az újonnan létrehozandó Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek felajánlják. Emellett emelkedne a kiskereskedelmi adó mértéke az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után – derül ki az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatból, amit az agrárminiszter terjesztett a parlament elé.
A kiskereskedelmi adóról szóló információs füzetet tett közzé március 9-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A NAV frissített adóztatási számlaszámok adónemek jegyzékében közzétette a kiskereskedelmi adó bevételi számlájának számát.
A kiskereskedelmi adó és adóelőleg bevallásával és megfizetésével összefüggésben támaszkodni kell a terhet előíró kormányrendeletre és az azt felváltó törvényre is.
A veszélyhelyzettől függetlenül meg kell fizetniük a kiskereskedelmi adót az arra kötelezett vállalkozásoknak, miután a parlament elfogadta az erre vonatkozó törvényt. Cikkünkben az eljárási szabályokat ismertetjük, s külön írásban részletezzük majd a gyakorlati tudnivalókat, amelyeket az új adónem alkalmazásával kapcsolatban figyelembe kell venni.
A június 9-én megjelent, 137. számú Magyar Közlönyben – több más, adótörvényeket módosító jogszabály mellett – kihirdették a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték