38 találat a(z) kettős adóztatás elkerülése cimkére
Társasági adó - forrásadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Magyar cég külföldre számláz olyan tevékenységet, ami a másik államban is adóztatható. Forrásadót fizet utána saját országában. Igy egy 10 százalékkal csökkentett értéket fizet ki egy adott számlára vonatkozóan felém. A kérdésem az, hogy a Ta.tv. 28. paragrafusa (itt beszél a kettős adóztatás elkerüléséről) szerint, nekem jogom van ezt levonni , a saját államom felé fizetendő társasági adómból? A kérdés azonban, hogy melyik évet illetően? Amikor kiállítjuk a számlát, vagy amikor kifizette a számlát? Sok a kintlévőség, van hogy most fizetnek ki 2012- s számlákat. A 28 -as paragrafus számomra a számla kiállitásának adóévéről beszél. Létezhet, hogy ahányszor kifizetnek nekem egy számlát, annyiszor kell önellenőriznem az előző évek társasági adóját.? Nem hiszem, de hogy tudom egyértelműen a kifizetéshez csatolni? Továbbá milyen dokumentumokra van szükségem ahhoz, hogy a társasági adómból levonhassam? Én gondoltam egy illetőségigazolásra, hogy a saját államában adófizető, gondoltam egy nyilatkozatra amelyben rögzitjük hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvény szerint ebből és ebből a számlából a következő összegű levonásokat teljesitette és fizette meg saját államában. A számla, teljesités igazolás és a szerződés megléte, természetes. Szükségem lehet-e egyéb dokumentumokra is? Köszönettel Vné Andrea
Kazahsztánban munkaszerződéssel
Kérdés
Jogértelmezésben kérem a segítségüket. Az Szja tv. 11. § (3) bekezdés f) pontja értelmében „a magánszemély nem köteles bevallani azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet)”. A zárójelben lévő „(ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet)” törvény szöveg okoz gondot, ebben kérem a segítségüket. Kell-e Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, adóztatható-e Magyarországon az a magyar állampolgár, aki a Kazah Köztársaságban munkaszerződéssel dolgozik 2007. május 31-étől egy Kazah Köztársaságban bejegyzett társaság munkavállalójaként? A munkaadója levonta a Kazah Köztársaságban érvényes 10 százalékos adót, erről igazolást állított ki. A magánszemély Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel, a családja Magyarországon él, a külföldön történő tartózkodási ideje minden naptári évben meghaladta – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – a 183 napot. Magyarországon egyáltalán nem keletkezett bevallási kötelezettség alá eső – összevonandó, és különadózó – jövedelme sem, kizárólagosan olyan jövedelemmel rendelkezett, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel rendelkező külföldi illetőségű társaságtól származik, és a munkabérét a külföldi illetőségű, egyezményben részes másik államban bejegyzett társaság fizeti, az egyezményben részes államban vezetett bankszámláról átutalásja, a Magyarországon vezetett magán bankszámlára. A külföldi illetőségű táraságnak Magyarországon nincs telephelye. A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére kötött, és az 1999. évi XIV. törvénnyel kihirdetett egyezmény 15. cikke tartalmazza a nem önálló munkából származó jövedelem adóztatására vonatkozó szabályokat. Az egyezmény 15. cikk 2. a) pontja szerint a nem önálló munkából származó jövedelem akkor adóztatható a magánszemély illetősége szerinti államban (Magyarországon), ha bármely összefüggő 12 hónapos időszakon belül a magánszemély nem tartózkodik összesen 183 napnál hosszabb ideig a munkavégzés helye szerinti államban (Kazahsztánban). A dolgozó munkabére Kazahsztánban adóköteles. Az előbbi tényállás alapján a kérdésem, hogy van-e Magyarországon személyi jövedelemadó bevallás benyújtási kötelezettsége, ha igen, a külföldi pénznemben megkapott és az előírásoknak megfelelően átszámított jövedelmet, valamint annak levont 10 százaléknyi adóját, ha be kell vallani, hol szerepeltesse az szja-bevallásában?
"Dubajozás" felsőfokon: így szerezhet adómentes jövedelmet
Cikk
Adómentes jövedelemszerzést és visszamenőleges információszolgáltatást is lehetővé tesz a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött, speciális, kettős adóztatást kizáró egyezményt – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az Emirátusokban valós gazdasági tevékenységet folytató hazai tulajdonú cégek, az ott munkát vállaló magyarok, illetve az adóoptimalizáló nemzetközi vállalatcsoportok jelentősen profitálhatnak az egyezményből, ugyanakkor bajba kerülnek azok a magyarok, akik korábban adóelkerülésre használták az öbölországot.
Magyar-koszovói adóegyezmény
Cikk
Csütörtökön Pristinában aláírták a Magyarország és Koszovó között, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt - adta hírül a nemzetgazdasági tárca. Az egyezmény azt követően (előre láthatóan 2014. január 1-jétől) válik hatályossá és alkalmazhatóvá, hogy azt mindkét államban megerősítették.
Már a banktitok sem a régi – az új magyar-svájci egyezmény következményei
Cikk
Svájc kiadja a banktitkot, ami azzal járhat, hogy a kormány kivetheti a tervezett 35 százalékos forrásadót az adóelkerülési céllal kivitt pénzekre.
Magyar-svájci adóegyezmény és információcsere
Cikk
A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország és Svájc közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely tartalmazza a két ország adóhatóságai közötti információcsere lehetőségét is.
Információcsere a svájci adóhatósággal
Cikk
Magyarország új egyezményt kötött Svájccal a kettős adóztatás elkerüléséről, a dokumentumot csütörtökön írta alá Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára és Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete.
Módosították a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményeket
Cikk
Az OECD módosította a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezményének információcsere cikkét és a hozzá tartozó kommentárt, ez jelentős változás, mert így a magyar adóhatóság is hatékonyabban léphet fel azokkal szemben, akik külföldön próbálják eltitkolni jövedelmüket .