58 találat a(z) kedvezményezett átalakulás cimkére
Kedvezményezett átalakulás – adózásimód-váltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság társasági formaváltás kapcsán átalakul. A kft. társasági szerződése rögzíti, hogy a kedvezményezett átalakulás feltételei biztosítottak. A Tao. törvény értelmében a jogutód adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. Mennyiben befolyásolja ezt az a tény, hogy a jogutód mint új adóalany kivát választ? Lehet ettől kedvezményezett az átalakulás? Köszönettel.
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. „A” Kft. tulajdonosai X (70%) és Y (20%) magánszemély és Z Kft. (10%). „A” vagyona 1000 egység. „A”-ból kiválik „B” Kft., melyben X és Y kíván tag lenni, Z Kft.-vel elszámolnak, kilép (az 1000 egység vagyonból a Z kap 100 egységet). A maradó 900 egységnyi vagyon megoszlása: „A” jogutód 400 egység, „B” kiváló 500 egység vagyon kap. „A”-ban kiválás után 100%-ban X a tulajdonos, „B”-ben 60%-ban X, 40%-ban pedig Y. A fenti konstrukció teljesíti a taotörvény 48. § 23/a kedvezményezett átalakulás b) pontjában meghatározott feltételt (a jogelődök arányos részesedést szereznek a jogutódokban)?
Nem kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
A kedvezményezett átalakulás új szabálya 2017.01.01-jétől
Kérdés
2017.01.01. előtt világos és egyértelműen megfogalmazott feltételei voltak a Tao törvényben például a 4. § 23a. pontjában és egyéb pontjaiban megfogalmazva. Ha a szabályokat betartották az adózók adó- és illetékmentesen megcsinálhatták az átalakulást úgy, hogy utána nyugodtak lehettek, hogy minden előírást betartottak. 2017-ben a kedvezményezett átalakulás esetén a részvevőknek kell igazolni, hogy az átalakulást gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Senki nem tudja mi az elfogadható magyarázat a fenti módosulás miatt, így várhatóan emiatt az átalakulások csökkenni fognak. Mi lehet a megfelelő adózói igazolás az új szabály betartására? Köszönettel.
Beolvadás esetén értékcsökkenés elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016-ban kedvezményes átalakulással beolvadt kft. tárgyi eszközeit, az átvevő jogutód cégnél a beolvadónál nyilvántartott nettó értéken vettük át. Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történik például a gépkocsinál? Hasznos élettartam 5 év lett megállapítva eredetileg, ebből már 3 év eltelt. A hátralévő hasznos élettartama már csak 2 év, új maradványérték meghatározására nincs szükség, mert az átalakulás azt nem befolyásolta. Számvitelben elszámolok 50 százalék értékcsökkenést, a vagyonleltár szerinti nettó értékre, taoban 20 százalékot a beolvadó cégnél kimutatott bruttó értékre? A különbözet növeli a társaságiadó-alapot? Illetve mivel kedvezményezett átalakulás történt, nem növelem a taoalapot? Köszönöm ha válaszol.
Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság kiválásának illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből, amelynek a fő tevékenysége kiskereskedelem, a magánszemély tulajdonosok az egyetlen ingatlant egy külön cégben kívánnak a továbbiakban üzemeltetni. A kiválás megfelelne a kedvezményezett átalakulás kritériumainak. A jogelőd esetében a tulajdoni arányok 95%-5%, ez az arány maradna a jogutód-ingatlant kezelő cégben is. A kiválást követően a jogutód társaság vagyonának közel 100%-át az ingatlan értéke képezné, tehát belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. Kérdésem: kell-e illetéket fizetni az átalakulás során, illetve az átalakulást követően a 95% tulajdonrészt birtokló magánszemélynek? Átalakulás esetén is vonatkozik-e rá a tulajdonszerzés miatti illetékfizetési kötelezettség?
Fejlesztési tartalék öröklése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiváláskor, ha a jogelőd (továbbműködő) korábban fejlesztési tartalékot különített el, és az átalakulásig még nem használta fel, akkor az átalakulási vagyonmérlegében (vagyonmegosztásában) hogyan oszthatják fel egymás között a jogutódok a fel nem használt fejlesztési tartalékot, abban az esetben, ha kedvezményezett az átalakulás? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő átalakulási folyamat adójogi minősítését kérem a taotörvény 4. § 23/a pontja értelmezésére: Tulajdonosok a következő átalakulási folyamatot tervezik: A és B társaságban egyaránt 50-50 százalékos tulajdonnal rendelkeznek. A társaság beolvad B társaságba. Ebben az átalakulási folyamatban mindkét tulajdonos részt vesz, az üzletrész névértéke 10 százalékának megfelelő pénzeszköz kivételére nem kerül sor, tehát értelmezésem szerint eddig ez kedvezményezett átalakulás. Ezt követően a következő folyamatban kiválás-beolvadást terveznek. Az NGM 1002/2011 és a NAV 5228732063/2011 együttes állásfoglalásokat értelmezve ebben az esetben a kiválást és beolvadást külön folyamatként kell értelmezni. A kiválás során a két tulajdonos a meglévő társaságból 50-50 százalékos tulajdonrész szerzésével két külön társaságba olvad be. Kérem a megerősítését arra vonatkozóan, hogy ez a teljes folyamat végig kedvezményes átalakulásnak minősül-e. Tisztelettel!
Állásfoglalás iránti kérelem kedvezményezett átalakulás kérdéskörében
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem Önöket, hogy állásfoglalásukkal szíveskedjenek iránymutatást adni az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint ennek tükrében a Tao. törvény 4. § 23/a) pontja szerinti kedvezményezett átalakulás szabályainak helyes alkalmazására vonatkozóan az alábbi ügyben: Az érintett cégnek (kft.) két természetes személy tagja van, mely természetes személyek törzsbetéteinek aránya jelenleg 70-30 százalék. A cég jegyzett tőkéje jelenleg 15 millió forint, a saját tőke értéke kb. 50 millió forint. A cég könyveiben két jelentős értékű tárgyi eszköz (ingatlan) szerepel. Az egyik ingatlan könyv szerinti értéke körülbelül 30 millió, a másiké pedig körülbelül 2 millió forint. A cég oly módon kíván szétválni, hogy a szétváló gazdasági társaságból kiválni szándékozó egyik tag (mely tag részesedése 30 százalékos) a társasági vagyon nagyobb értékű (kb. 30 millió forint) ingatlant magában foglaló részének felhasználásával és 3 millió forint jegyzett-tőke-értékkel új társaságot (jogutód I.) hozna létre, a szétváló gazdasági társaság pedig változatlan társasági formában (kb. 20 millió forint saját tőke értékkel, 12 millió forint jegyzett tőke értékkel, a kb. 2 millió forint értékű ingatlan megtartásával működne tovább a másik taggal (mely tag részesedése 70 százalékos) (jogutód II.). A kiválás következtében tehát kettő egyszemélyes kft. működne tovább illetve jönne létre jogutódként. Az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint a Tao. tv. 4. § 23/a) pontja jelenleg az alábbiakat rögzíti: Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; Tao. 4. § 23/a) kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a) pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A fenti tényállásra tekintettel kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kiválás a kedvezményezett átalakulás körébe sorolható-e a fenti módon történő megvalósulás esetén, és így adott esetben a nagyobb értékű ingatlant megszerző, újonnan létrejövő gazdasági társaság a tulajdonszerzésére tekintettel mentesülhet-e a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól? Kérem Önöket, hogy fenti kérdésemre adandó válaszukat, illetve annak indokait részletesen kifejteni szíveskedjenek. Segítségüket előre is megköszönöm!
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Cím! A következő jogértelmezési problémám merült fel kedvezményezett átalakulás kapcsán. Kiválással történő beolvadásról van szó. A kiváló cégből tárgyi eszköz, készlet és eredménytartalék kerül át a már korábban is létező beolvadó cégbe. Jegyzett tőke emelésére nem kerül sor, egyik társaság tagjaiban sem történik változás, a tagok változatlan arányban részt vesznek a kiválásban és a beolvadásban. A problémát a Tao trv. 4. § 23/a pontja jelenti: 23/a. 86 87 kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha a) 88 a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint Kérdésem az, hogy jegyzett tőke emelése nélkül megvalósul-e a leírt kedvezményezett átalakulás? Tisztelettel: Dr. Dobrossy István
Cégátalakulásnál ilyen feladatokkal kell megbirkóznia. Példák
Cikk
Az átalakulás, kiválás, szétválás, beolvadás, egyesülés számos számviteli, adózási és elszámolási kérdést vet fel a volt és az új tagok között. Példákkal segítjük a szabályok értelmezését.
Bevallási, vagyonmérleg-készítési teendők átalakuláskor
Cikk
Kiválásos átalakulással kapcsolatos bevallási és vagyonmérleg-készítési feladatokról kért információkat olvasónk. Kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Kiválás rt.-ből
Kérdés
Kedves Szakértő! Ha tudtok, segítsetek kiválásnál az új Ptk értelmezéséhez. Rt.-ből kiválna a tagok egy része arányos könyvszerinti vagyonnal. Az rt. változatlan formában – a kiválás miatt lecsökkent jegyzett tőkével – működne tovább. Kérheti-e a kiválni nem akaró tagok egy része, hogy nem kíván a maradó rt. tagja lenni, és így vele el kell-e számolni? Továbbá tekinthető-e ez kedvezményezett átalakulásnak? Üdvözlettel Bartók András
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
