83 találat a(z) közösségi értékesítés cimkére
Közösségi értékesítés és kölcsön
Kérdés
Társaságunk (mint gyártó/szállító) 2015. júliusban szerződést köt, egy német céggel dobozos meggykonzerv adásvételére. A termékek legyártását követően minőségi és mennyiségi ellenőrzést végez a német partner, ezt követően a vételárral egyező összegű kölcsönt nyújt, kölcsönszerződés alapján. A szerződött árura vonatkozó hitelbiztosítéki tulajdon a kölcsön biztosítékaként a vevőre száll át (a Ptk. szerinti tulajdonjog átruházása csak a termék másik tagállamba történő tényleges kiszállításakor valósul meg). Társaságunk egyidejűleg kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy az árut a vevő által történő lehívásig a vevő részére költségmentesen és előírásszerűen (fagymentesen, lopás és betörés, tűz és egyéb veszélyektől védve stb.) megőrzi. A tényleges kiszállításra a másik tagállamba a vevő lehívása alapján 2015. júliustól 2016. júniusig kerül sor. Az árunak a vevő részére történő kiszállításával az eladó részére nyújtott kölcsön a kiszállított áru vételárával csökken és ily módon azzal szemben kerül elszámolásra. A kölcsön 2015. júliusi folyósítása fedezete a hitelbiztosítéki tulajdon, ennek okán számlát nem álltunk ki, mivel nem előleg jogcímen utalja át a vételárral egyező összeget. A közösségi értékesítésről mentes számlát, a tényleges kiszállításkor állítunk ki. Helyesen járunk-e el, ha a közösségen belüli termékértékesítést kiszállításonként számlázzuk?
Nagyon ráfázhat, ha nem ellenőrzi üzleti partnerét!
Cikk
A közösségi termékkereskedelem az áfacsalások által leginkább fenyegetett terület, ezért ezekre az ügyletekre irányul a legnagyobb adóhatósági figyelem. A vállalkozások sokszor érezhetik ezt a figyelmet túlzónak, és még a jóhiszemű cégek is bajba kerülhetnek, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem tettek meg mindent az ügyletek jogszerűségének igazolására – írja a LeitnerLeitner adózásról érthetően blogjában Jancsa-Pék Judit.
Közösségi értékesítés eladói kiszállítással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem közösség területére értékesít egy mezőgazdasági gépet, melyet céges tehergépjárművével, illetve egy ahhoz kapcsolt utánfutóval saját maga fuvarozna ki. Ebben az esetben milyen okmányok szükségesek (cmr, szállítólevél, stb.), illetve érinti-e ez a fuvar az ekáert, ha a gépjármű össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát, de az utánfutóval, illetve a rajta lévő géppel együtt már igen?
Közösségi adómentes értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő értékesítés esetében kérdezném, hogy alkalmazható-e a közösségi adómentes értékesítés, ha a termék nem hagyja el Magyarország területét. Egy cseh társaságtól X Kft. (magyar cég) megrendel egy teherautót hűtővel együtt. A cseh társaság cégünktől megrendeli a hűtőt. A teherautóba Magyarországon mi beszereljük a hűtőt, és itt át is adja a teherautót a cseh cég a magyar X Kft.-nek. Mivel tőlünk a cseh cég rendelte meg az árut, és ő is fogja kifizetni, alkalmazható-e a közösségi adómentes értékesítés annak ellenére, hogy a termék nem hagyja el Magyarország területét? Köszönettel. Horváth Andrea
Áfaregisztráció Ausztriában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk webáruházat működtet. Szolgáltatásunkat Ausztria és Szlovákia területére is ki szeretnénk terjeszteni. Ehhez mindkét ország adóhatóságától egy úgynevezett regisztrációs számot kell igényelnünk. A regisztrációs szám birtokában fenti országokban (EU-s adószámmal nem rendelkező magánvevőkről van szó) az adott ország áfakulcsával számlázunk, és ezeket a tételeket az adott ország adóhatóságához valljuk, és fizetjük be. Az osztrák könyvelőiroda úgynevezett "szállítási határról lemondást" kér, mivel jelenleg úgy ítéljük meg, hogy a 35 000 eurós szállítási határt nem érjük el. Ehhez kapcsolódóan az a kérdésem, hogy a NAV-nál van-e erre vonatkozó bejelentési kötelezettségünk, illetve a szállítási határról lemondással csak azt vállaljuk, hogy minden, az osztrák vagy szlovák területre történő számlázást az adott országban kell bevallanunk és megfizetnünk? Válaszukat megköszönöm.
Szolgáltatásnyújtás dán állami intézménynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábban feltett kérdésemhez kapcsolódóan kérdeznék még: Egy belföldi cég szolgáltatást nyújt egy dán vállalatnak, amelyről kiderült, hogy nincsen, és nem is lehet közösségi adószáma, mert állami intézmény, és Dániában az állami intézményeknek csak azonosító számuk van. Ilyenkor a magyar áfaszabályok szerint kell kiállítani a számlát (áfásan), vagy pedig határon kívüli szolgáltatásnyújtásként számlázható? Köszönöm válaszukat, Attila
Közösségi bérmunka magyar alapanyagból
Kérdés
Egy közösségi tagállambeli "A" cég terméket vásárol magyarországi "B" cégtől, a terméket pedig a magyarországi "C" céghez szállítja bérmunkára. Majd "C" cég – a bérmunka elvégzése után – a készterméket kiviszi Magyarországról “D” külső fuvarozó igénybevételével. Hogyan kell számláznia "B" cégnek "A" cég felé? Élhet-e a közösségi értékesítésekhez kapcsolódó fordított áfa alkalmazásával abban az esetben, ha a termék nem kerül ki azonnal az országból, csak a "C" társaság által a terméken elvégzett bérmunkát követően? Milyen igazolást kell bekérnie “B” cégnek a bérmunkáztató “A” cégtől, illetve a bérmunkát végző “C” cégtől ahhoz, hogy igazolhassa a közösségi adómentes értékesítés alkalmazását?
Befektetési arany jutalék
Kérdés
Egy Magyarországon bejegyzett kft. befektetési arany értékesítési szolgáltatást fog közvetíteni közösségi adóalany (német cég) részére. A 2014. évre vonatkozó befektetési arany közvetítői jutalék értékét melyik áfabevallási soron kell feltüntetnie a kft.-nek? Az A60-as összesítő nyilatkozatban fel kell-e tüntetni a jutalék összegét? A német cégnek kiállított jutalékszámlán melyik paragrafust kell hivatkozásként feltüntetni az áfatörvényből? A számla kiállító és vevő cég közösségi adószámát fel kell tüntetni a számlán? Amennyiben magyar vagy külföldi nem adóalany magánszemélynek értékesít a kft. befektetési aranyat, akkor azt áfa szempontból hogyan kell kezelni? Várom mielőbbi válaszukat! Előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
