Tapasztalatok szerint a gazdálkodók akkor is sokszor a készletre vételkor állapítják meg a termékdíjat, ha ezt nem így jelentették be a NAV-nak. Bár azt lehetne feltételezni, hogy a termékdíj korábban történő megfizetésével nagy kockázat nem keletkezik, a helytelen gyakorlatot is mulasztási bírsággal sújtja a NAV – figyelmeztet a Mazars.
Tisztelt Szakértő! 2016. évben induló vállalkozás nem jelentkezett be 2016-ban a környezetvédelmi termékdíj bevallásra. Ebben az esetben, ha 2017-ben szeretne bejelentkezni 2016-ra, akkor ezt a 2016-os vagy már a 2017-es nyomtatványom kell megtennie?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság az EU-ból befőttes üvegeket vásárol. Az áru konténerekben ömlesztve érkezik. Magyarországon a befőttes üvegeket zárófedéllel szerelik fel, és nagyobb részét az EU-ban, kisebb részét Magyarországon, nagykereskedőknek értékesítik. Kérdésem, hogy ebben az esetben keletkezik-e termékdíjfizetési kötelezettség? Ha igen, akkor a beszerzés vagy az értékesítés időpontjában, illetve ha az értékesített mennyiség után kell megfizetni, akkor az EU-ba történő értékesített mennyiség után kell-e termékdíjat fizetni? Köszönöm.
Töredéke lesz a hűtőtáskák környezetvédelmi termékdíja a mostaninak, előnyösebb lesz meghatározott járművek után a kötelezettség, bizonyos tevékenységek pedig mentesülnek is alóla. Ismertetjük az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítás fontosabb elemeit.
Cégünk külföldről vásárol csomagolóanyagot, amibe fűszereket csomagol, majd értékesíti külföldre, visszaigényelhető-e a felhasznált csomagolóanyag értéke? Nemcsak külföldről, hanem belföldről is vásárolunk csomagolóanyagot, amibe szintén fűszert csomagolunk és külföldre értékesítjük a becsomagolt árut. Mi a módja annak, hogy a belföldről vásárolt bobina, zsugorfólia értékét visszaigényeljük? köszönettel:
Módosítanák a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényt – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján szereplő módosítási javaslat tervezetéből.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás 2015 decemberében Németországban megvásárolt egy önjáró termelő gépet, de a hazaszállítását nem tudta azonnal megoldani (gumiabroncs, akku, olaj – környezetvédelmi termékdíj köteles). 2015. évben az általános szabályok szerint kellett a cégnek eleget tennie bevallási kötelezettségének. Tehát a gép elemei után használatbavételkor kellett volna a díjakat bevallani, megfizetni (azaz majdan). De a gépet csak 2016 áprilisában sikerült beszállítani Magyarországra, a használatba vétel is 2016 áprilisában történt meg. Ekkor kellett volna a termékdíjakat megfizetni a 2015-ben a cégre hatályos általános szabályok szerint. DE 2016. 01. 01-től a cég áttért (választotta) a készletrevétel időpontjában keletkező díjbevallási, díjbefizetési kötelezettségre. Ez a tény elgondolkoztatott, hogy mikor is keletkezett/keletkezik a bevallási kötelezettség ebben a konkrét esetben? Kérdésem, hogy 2015. IV. negyedévet kell-e önellenőrizni, vagy a 2016. I. negyedévet kell önellenőrizni, vagy simán a 2016. II. negyedéves bevallásban kell szerepeltetni a környezetvédelmi termékdíjat? A kötelezettségek bevallási időpontjának év eleji váltása zavar meg nagyon a döntésemnél. Ennek eldöntésében kérem segítségüket. Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel.
A bevallás alapján bankszámláról kiegyenlített termékdíj összegét hogyan kontírozzuk? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy szociális szövetkezet fából készült tömegcikk gyártásával foglalkozik, és emellett egy vegyesboltot is üzemeltet. A faipari termékek csomagolásához sztreccsfóliát, a vegyesbolti értékesítéshez műanyagzacskót, húscsomagoló papírt stb. vásárol. A csomagolóanyagok beszerzésére általában kiskereskedelmi üzletekben kerül sor, ahol a számlán nem tüntetnek fel semmiféle záradékot a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatban, ellentétben a nagykereskedelemben, illetve a gyártótól beszerzett anyagok esetében, ahol a számla tartalmazza a záradékot. Kérdésem, hogy ez esetben az ügyfelemet terheli-e termékdíj-fizetési kötelezettség a felhasznált csomagolóanyag után, tekintettel arra, hogy nem ő az első forgalomba hozó, hiszen a beszerzés kiskereskedelmi egységben történt? Köszönettel: Vadkerti Ilona
Tisztelt Szakértő! A környezetvédelmi termékdíj megfizetését a számlán fel kell-e tüntetnie az eladónak az alábbi esetben? Egy társaság közösségen belülről hoz be dobozokban becsomagolt termékeket. Ezen termékeket belföldön nagykereskedelem keretében értékesíti a csomagolással (dobozzal) együtt. A kérdésem arra irányulna, hogy a termékek értékesítéséről szóló számlán a csomagoló anyag (doboz) után megfizetett környezetvédelmi termékdíj megfizetésének tényét a számlán fel kell-e tüntetni; amennyiben igen, akkor pontosan milyen záradékot kell a számlán feltüntetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfeleim vegyesboltosok, illetve vendéglátósok. Húscsomagoló papírt, kicsi és nagyobb műanyag zacskókat, szatyrokat vásárolnak. Esetükben kell-e a termékdíjjal foglalkozni, ha igen, akkor röviden meg tudná írni, hogy mire kell figyelni, hogyan kell kiszámolni, bevallani a díjat?
Tisztelt Szakértő! Cégünk termékgyártással megbízott egy gyártó céget. A gyártó cég az első forgalomba hozó, kérésünkre a cég a 2011. LXXXV. törvény 13. § (1) bekezdés (b) pontja alapján a számlán feltünteti a visszaigényléshez szükséges termékdíj adatokat. A gyártó számlája alapján megfizetjük a termékdíjat 343/2011 (XII. 29.) kormányrendelet 23. § (5) pont szerinti nyilvántartás alapján a külföldre kiszállított termékek után visszaigényelhetjük a megfizetett termékdíjat?
Tisztelt Szakértő, a kérdésem az lenne, hogy amennyiben a cég visszaigénylő, akkor úgy az egyéb bevételek között számolja el a bevallás alapján a környezetvédelmi termékdíj összegét a 46-os számlaosztállyal szemben, ami így egyéb rövid lejáratú követeléssé válik esetleg év végével? Várom mihamarabbi válaszát! Üdvözlettel: Birincsik Andrea
Tisztelt Szakértő! Szeretném a véleményét kikérni abban az ügyben, hogy, ha egy magyar autókereskedelmi cég, kft. esetében használt személygépjárművek beszerzése történik az EU-ból – fél évnél idősebb és 6000 kilométernél többet futott tehát nem minősül újnak –, abban az esetben, ha kereskedőtől, cégtől, nem magánszemélytől történik a beszerzés, akkor Magyarországon ugyanúgy kell kezelni az értékesítésnél (választható a különbözeti adózás az áfában), mintha magánszemélytől vásárolta volna? Tehát nincsen jelentősége annak hogy például Németországban cégtől vagy magánszemélytől szerzi azt be? Németországban például eredetileg áfás volt, de mivel nem belföldön adják el, így a magyar cégre nem vonatkozik például a német áfa. Abban az esetben az eladáskor különbözet szerinti az adózás vagy áfás? A beszerzést, mint importot akkor a magyar cég nettóban kezeli, tehát itthon a különbözeti áfát választhatja vagy nem? Az eladás esetén belföldön különbözeti áfa szerint lehet-e számlázni? Mivel nem teherautó, és nem a magyar cég nevén történik a regisztráció (mint meghatalmazott jár el a cég), így nem kell a műanyagra és akkumulátorra környezetvédelmi díjat fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Új: egyesek választhatják az átalánydíj-fizetést, mások nem. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos, január 31-ig esedékes bejelentési kötelezettségeket, a gépjármű-forgalmazók új január 1-jétől érvényes szabályait, az átvállalási szerződés szintén 1-jétől alkalmazandó tudnivalóit foglaltuk össze, és még kitöltési útmutatóval is szolgálunk.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték