A gyermekvállaláshoz kapcsolódó adókedvezmények változása kapcsán célszerű ismét áttekinteni a legfontosabb egészségbiztosítási, illetve családtámogatási és szociális ellátások utáni szja- és járulékfizetési kötelezettséget, továbbá a folyósításuk mellett folytatott keresőtevékenység esetleges korlátait.
Egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolásba kezd. Mire kell figyelni, milyen adóbevallási kötelezettségekkel kell számolni? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group igazgatója, adószakértője válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz: A 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 4. §-a szerint a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben, 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. Cégünk főtevékenysége: 5629, tehát a törvényi feltételeknek megfelelünk. Kérdésem az lenne, hogy a most, március hónapban végrehajtott, januárig visszamenőleges béremelés esetén a januári és februári hónapokra számfejtett béremelés összegére is jár-e a járulékkedvezmény, mivel a márciusi bérrel fizetjük ki, vagy nem, mivel a vonatkozási hónapok március előttiek. Köszönöm előre is a választ! Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő, Egy társaság vezető beosztásban dolgozó munkavállalójának felsőfokú tanulmányait (mesterfok) támogatja a társaság a munkavállalóval kötött külön megállapodás alapján (nem tanulmányi szerződés keretében). A támogatás úgy valósul meg, hogy a munkáltató közvetlenül a felsőoktatási intézménynek utalja el az aktuális tandíjat. A 2019. 01. 01-jétől hatályos szabályok alapján a tandíj összege munkabérnek minősül. Kérdéseim: az átutalt tandíj összegét mint nettó munkabért kell "visszabruttósítva" számfejteni és (ennek megfelelően megállapítani a közterheket), vagy pedig azt bruttó bérként kell kezelni, és a munkavállalót terhelő adót és járulékokat a munkavállalóval szembeni követelésként nyilvántartani és a soron következő bérből/bérekből a levonás szabályai szerint levonni? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló étkezési hozzájárulásával kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. A kérdésem arra vonatkozik, hogy abban az esetben, amikor a tanuló étkezését pénzben teljesíti a cég, akkor a fizetendő összeg után milyen terheket kell fizetni a kifizetőnek, és milyen terheket a magánszemélynek. Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Andrea
Saját jogon öregségi nyugdíjas személyt (67 éves) kíván ügyvezetőnek megbízni/alkalmazni egy kft. 2019. 01. 02-ától. A nyugdíjas napi 4 órás/havi 80 órás munkaviszonyban áll, a munkaviszonyból jövedelme a rá vonatkozó minimálbért meghaladja. A kft.-ben nem tag, az ügyvezetésért díjazást nem kér. Szabályosan lehet-e és milyen esetleges közterhekkel az ügyvezetőként történő foglalkoztatása?
Milyen adókat és járulékokat kell fizetni megbizási jogviszony alapján dolgozó nyugdíjas ügyvezetőnek a kivét után. (Tulajdonos is az ügyvezető.) Megkapja-e továbbra is a befizetett nyugdíjjárulék után a 0,5 százalék nyugdíjemelést? Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték