70 találat a(z) közeli hozzátartozó cimkére

Cikk

A munkajogi szabályok kevésbé támogatják a gyászoló munkavállalót, az egyes esetekre biztosított néhány nap nem elegendő a fájdalom feldolgozásához. Ennek ellenére érdemes tisztában lenni ezekkel a lehetőségekkel is. A munkavállaló halála érdekes munkajogi kérdéseket vet fel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A csekély értékű ajándék juttatásával kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni Önnek. 1.) Ha adott egy munkavállaló (férj) aki kap évente egyszer - mondjuk év végi ajándékként 16 100 Ft értékű ajándékutalványt, az ő felesége szintén egy másik alkalommal – húsvéti ajándékként – szintén ugyanilyen értékű ajándékutalványt, van két kiskorú gyermekük, akik közül az egyik még óvodás – ő kap egy mikuláscsomagot –, a másik gyermek iskoláskorú, ő pedig egy iskolakezdési utalványt szintén a csekély értékű ajándék értékét meg nem haladó értékben. Fenti feltételekkel adott gyakorlatilag 4x16 100 Ft juttatás így megfelel a csekély értékű ajándék kritériumainak vagy sem? 2) Közeli hozzátartozók e juttatás tekintetében: házastárs, testvér, szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, örökbefogadott gyermek, bejegyzett élettárs (csak azonos nemű lehet), mostoha gyermek, nevelt gyermek, örökbefogadó szülő, mostohaszülő, nevelőszülő, munkavállaó élettársa (közös háztartásban élők). Ezen felsorolás érvényes-e a csekély értékű ajándékra vonatkozóan is, miután tudomásom szerint a SZÉP-kártya juttatás tekintetében a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó fogalom fentiek szerinti, kibővített változata van érvényben. Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! A kérdésem az, hogy a hatályos törvényi keretek között elhunyt dolgozónk közeli hozzátartozójának milyen mértékben nyújthat a munkáltató adómentes juttatást? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem kapcsolt vállalkozás meghatározásával kapcsolatos. Van A Kft., amiben a férj 25%-ban tulajdonos, B egyéni vállalkozás (az árbevétel meghaladja 150 millió forintot), terméket értékesít A-nak, tulajdonos a férj felesége. A-nak kapcsolt vállalkozása-e a B? Van a C Kft., amiben az egyik tag 30%-ban tulajdonos. D Kft. szolgáltatást végez C-nek. D Kft. tulajdonosa a C Kft. tagjának a fia. C-nek kapcsolt vállalkozása-e D?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. évi innovációs járulékkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. "A" vállalkozás: 7 magánszemély tulajdonos: - 1-es 2-es tulajdonos férj és feleség: 22, 23%, 11,11% részesedéssel, - 3-as, 4-es tulajdonos szintén férj és feleség: 22,23%,11,11 % részesedéssel, - 5-ös, 6-os, 7-es tulajdonos szülő,-gyermek kapcsolatban vannak: 22,22%, 5,55%, 5,55%-os tulajdonrésszel "B" vállalkozás: az "A" vállalkozás 22,22 részesedésű magánszemély tulajdonosai egyenként 33,33%-os részesedésű tulajdonosai "B" vállalkozásban. Az ügyvezetést "B" vállalkozásban nem a tulajdonosok végzik. ."A" vállalkozás mutató számai alapján évek óta innovációs járulék fizetésére kötelezett. "B" vállalkozás csak akkor lenne kötelezett, ha kapcsolódó vállalkozás lenne "A" vállalkozással a tulajdonosi szerkezet alapján. Kérdésem az lenne, hogy megvalósul ez a tulajdonosi szerkezet alapján? Hu, remélem érthetően tudtam leírni. -:)))) Várom szíves válaszát. Köszönettel: Havasi Györgyi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét abban, hogy ha alanyi adómentes egyéni vállalkozó és a házastársa nem rendelkezik saját tulajdonú személygépkocsival, de el szeretné számolni a vállalkozásában költségként a havi 500 kilométert, megteheti-e ezt a sógornője tulajdonában, a sógornő nevén lévő autóra? A sógornő közeli hozzátartozónak minősül? Az autóra, ha kölcsönadási szerződést kötnek, akkor elszámolható a 500 kilométer? Köszönöm a segítséget?

Kérdés

Két kérdésem lenne: 1. Egyéni vállalkozó az édesanyja tulajdonában lévő személygépkocsit használja, elszámolható-e a kilométer szerinti gépkocsi költségátalány adómentesen? 2. Egyéni vállalkozó az élettársa édesanyjának a tulajdonában lévő személygépkocsit használja, szintén az kilométer átalány adómentessége a kérdés.

Cikk

Az ősszel elfogadott és a 184. Magyar Közlönyben kihirdetett 2018. évi LXXXII. törvény a társasági adóalanyok között nevesíti a csoportos társaságiadó-alanyt, de a létesítéséhez kapcsolódóan rendelkezéseket tartalmaz az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) is. A rendelkezések helyenként ellentmondanak, másutt értelmezésre szorulnak. A cikk azokat a kérdéseket fogalmazza meg, ahol a végrehajtás problémásnak tűnik.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni a tanácsát. Ügyfelem katás egyéni vállalkozó, amely mellett magánszemélyként ingatlant – amely ügyfelem tulajdonában van – is ad bérbe. Az alanyi mentes határba mindkét bevétel beleszámít, amely határt ügyfelem hamarosan túllépi. Ennek kapcsán azt szeretném kérdezni, hogy átadhatja-e a bérbeadást férjének vagy fiának, illetve ha igen kell-e hozzá a haszonélvezet? Köszönöm szépen válaszát. Tisztelettel, Bakonyi Eszter

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás, alanyi mentesség

Nagy Norbert

adószakértő

Utólagos díjleszállítás számlázás

Nagy Norbert

adószakértő

Tábori étkezés ÁFA

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink