225 találat a(z) jutalék cimkére
Kata – számlázás az USA-ba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Találtam az oldalukon több ezzel foglalkozó kérdést is a keresőt használva, kezd összeállni a kép, mégsem vagyok 100 százalékig biztos a dolgomban, és sokszor a könyvelők is ellentmondanak egymásnak. Jelenleg két amerikai céggel állok kapcsolatban, akik internetes vásárlók közvetítéséért százalékos jutalékot fizetnek. Tevékenységemet az interneten végzem, különböző weboldalakat üzemeltetek. A következő hónaptól várható folyamatos, havi jutalékfizetés az amerikai cégektől. Ezeknek a cégeknek nem szükséges számlát írnom, a jutalékot USD-ben átutalják magyarországi bankszámlára magánszemélyeknek is, azonban a magyar törvények szerint mivel rendszeres, jövedelemszerzésre irányuló tevékenység csak vállalkozás kereteiben végezhető, így másodállású katás egyéni vállalkozó lennék. Erre a tevékenységre mi a legpontosabb TEÁOR? Áfára alanyi mentességet kérnék, azonban az USA számla tudomásom szerint ebbe nem tartozik bele. Tehát havonta nullás áfabevallást kell készíteni akkor is, ha alanyi áfamentes vagyok? A számlán az áfatörvény hatályán kívüli szöveget elég magyarul írni vagy angolul is kell valami? Ha forintszámlára érkezik az USD-ben érkező tétel, akkor lehet a bank által forintra váltott összeget beírni a vállalkozás nyilvántartásába, vagy egyéb MNB-s árfolyamot kötelező használni? Válaszait előre is köszönöm!
Utazásszervezés-közvetítés jutalék számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét! Utazásszervező iroda milyen teljesítési dátummal fogadhat be jutalék számlát a közvetítő irodától? A teljesítési dátum az utas visszaérkezésének, vagy a hátralék kifizetésének a dátuma? Mi lehet a kiállítás dátuma? Problémás-e az áfa-bevallás kapcsán, ha például a számlát januárban állítja ki és júliusi teljesítést ír rá? Ebben az esetben a részvételi díj hátraléka júniusban kerül átutalásra az utazásszervező felé, csak a jutalék összege marad a közvetítőnél. A közvetítő a júliusi bevallásába fogja beállítani a fizetendő áfát. Helyes így, vagy a számlát júniusban, a hátralék kifizetésekor kell kiállítani júniusi teljesítéssel? Mi a helyzet, ha a közöttük lévő szerződésben az alábbiakról állapodtak meg: Szerződés kivonat: 3.2. …….Utazásközvetítő a pénzügyi elszámoláson feltüntetett jutalékról a foglalás visszaigazolását követő 3 napon belül jutalékszámlát állít ki, melyet eljuttat Utazásszervezőnek……. 4.1. Utazásközvetítőt az Utazásszervező számára közvetített, megvalósult utazási szolgáltatások után ügynöki jutalék illeti meg. ……… A jutalék akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben az utazási szerződés létrejött és az utazásszervező teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna. Segítségét köszönöm!
Jutalék fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Horgász egyesületünk büféjét vállalkozó üzemelteti, aki emellett értékesíti a napijegyeket is. Jutalékot szeretnénk neki fizetni a kiadott darabszámok után. A kérdésem, hogy kell-e erre külön szerződést kötni és milyen adótartalommal számlázhatja felénk a jutalékot? Köszönöm válaszát!
Lottózó könyvelése
Kérdés
Kedves Szakértő! Cégünk most nyitott egy lottózót. Totót, lottót, sorsjegyeket árusítunk + különböző cikkeket, édességet, üdítőt. Kérdésünk a következő lenne: hogyan könyveljünk helyesen? Be kell-e ütni a pénztárgépbe ezeket a termékeket, így viszont nem a valós bevételt kapjuk, mivel jutalékos számlát kapunk. Vagy külön kassza kell ezeknek a termékeknek? Most így kezeljük, nem ütjük a pénztárgépbe csak az áfás termékeket, üdítőt, stb., a sorsjegyet, lottót, külön kezeljük. Megvan a bevétel, levonva belőle az esetleges nyeremények kifizetése, a megmaradt összeget befizetjük a bankba a Szerencsejáték Zrt. részére. Mi lenne a helyes elszámolás, könyvelés, ehhez kérnénk szíves segítségüket.
Kaparós sorsjegy értékesítése
Kérdés
Sziasztok! Cégünk (kft.) a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A sorsjegyek postai úton érkeznek, utánvéttel. A zrt. a pénzügyi elszámolásról rendeléskor elszámolási bizonylatot állít ki. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. Az értékesítésről milyen bizonylatot állítok ki? Mert nem kell pénztárgépet használnom. A cégünknél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
Szerzői jog
Kérdés
Szoftver alkotója a termékének forgalmazási jogát egy webáruházon keresztül értékesíti. Minden eladott szoftver után jutalékot kap. Magánszemély lévén milyen adóvonzata van ennek, illetve bruttóban vagy nettóban kapja meg a jutalék összegét? Ki vallja be, illetve fizeti meg az adókötelezettségeket?
Jutalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállaló alapbérén felül értékesítési forgalom után járó százalékos juttatásban részesülne. (Jutalék?) Milyen járulékvonzatai vannak? Van különbség az értékesítő és az üzletkötő között?
Ingatlanügynöki jutalék
Kérdés
Az ingatlanügynöki jutalékot minden esetben áfásan kell számlázni (a számlázó az áfa hatálya alá az általános szabályok szerint jelentkezett be), vagy attól függően, hogy az adásvétel áfás vagy áfamentes?
EU-s tagállamban igénybe vett szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőre várom szíves válaszát: Cégünk egy romániai székhelyű webáruház szolgáltatásait kívánja igénybe venni. Termékeinket értékesíti, majd egy jutalék számlát állít ki számunkra. Ezt áfa nélkül nettó összegben. A kérdésem, illetve megerősítésüket várom, hogy így a számla kiállítása helyes, illetve, hogy áfafizetési kötelezettsége a cégünknek nem keletkezik? Üdvözlettel
Forgalom utáni jutalék
Kérdés
Segítséget szeretnék kérni. Eladott áru forgalma után jutalékot kapunk. Van olyan termék, amelyet közvetlenül a nagykereskedés ad el, és van olyan termék, amelyet a partner boltjaink értékesítenek. Ebben az esetben közvetített szolgáltatást számlázunk ki, vagy csak forgalmi bónusz elszámolást számlázhatunk ki, amely áfamentes? Köszönöm előre is a választ.
Külföldre netes jegyközvetítés magánszemélyek közt
Kérdés
Egy olyan cégről van szó, ami fesztivál- és koncertjegyeket közvetít netes felületen magánszemély és magánszemély között, és a vevőtől és az eladótól is jutalékot von, ez gyakorlatilag a tevékenysége és bevétele. Szeretne terjeszkedni, és nemcsak Magyarországon belül, hanem ausztriai magánszemélyek között is közvetíteni. Ezzel kapcsolatosan: a webes jegyközvetítés "távolról nyújtott szolgáltatás"? Mert logikailag annak venném, de a törvényt nézve nehezen vehető annak, bár olyan mint például a Jófogás, magánszemély magánszemélynek jegyeket ad el, amiért a cég jutalékot számláz ki, csak itt mindkét irányba.Én a 45/A § (2) c, pontjába lehetséges, hogy bele tudnám suvasztani a szituációt. Tehát a MOSS rendszerbe kell hozzá regisztrálni? Az én értelmezésem szerint egyszerűen magyar cégként, közösségi adószámmal számlázom az eddigi módon a vásárlási jutalékot a külföldi vevőknek. A számlázási címük szerinti helyi áfát felszámítva. Nem? Összefoglalva a következők a kérdések: jogilag milyen követelményei vannak, hogy magyar cégként, mindenféle fióktelep és egyéb költségek nélkül számlázzak külföldre? A számlákat idegen nyelven fogjuk kiállítani, itt mire kell figyelni (cégnév például lehet-e kft. helyett Ltd.)? Mindig vásárló címe szerinti áfát kell felszámolni? A MOSS rendszer regisztrációhoz mire van szükség? Mennyi az átfutási ideje? Jár-e vele egyéb állandó adminisztráció a cég részéről?
Közvetített szállodai szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég utalványokat értékesít, melyek hazai szállodákban használhatók fel. A szálloda 18 százalékos áfával kiállítja a számlát a cégnek, a vendég részére – mint közvetített szolgáltatást – nevezett cég szintén 18 százalékos áfával számláz ki pénzügyi teljesítést nem igényel megjegyzéssel, hiszen már az utalványt kifizette. Helyesen járunk-e el az áfa tekintetében? Ezzel összefüggésben a szálloda felé jutalékot számláz a cég. Kérdésem, hogy mint a "kuponos" értékesítők, számlázható-e 18 százalékos áfával a szerződés szerinti jutalék ezekre az ügyletekre? Köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Gál Ágnes
Távolléti díj, teljesítménybér plusz havibér
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kereskedő cég az egyik munkavállalói csoportját – értékesítőket – a havi alapbéren kívül úgy kívánja ösztönözni, hogy ha például valaki egy naptári hónapon belül 10 millió forintnál több nettó árbevételt "termel", akkor az után 1 százalék jutalékot kap. A teljesítést havonta vizsgálnák, és állapítanák meg, hogy valakinek jár-e jutalék. Egyébként a részükre megállapított havi bér jelentősen meghaladja a garantált bérminimumot. A kérdésem az lenne egyszer, hogy a forgalom után fizetett többletjuttatás teljesítménybérnek fogható-e fel, vagy sem, illetve beleszámít-e a távolléti díj alapjába egy esetleges szabadság számfejtésénél? Ha ez a plusz juttatás teljesítménybérnek minősül, hogyan kell a távolléti díjat megállapítani, ha a munka díjazása időbér és teljesítménybér összekapcsolásával történik? Konkrét számítási példákra lenne szükségem, és vannak új belépők is. A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Üzletszerzési jutalék az áfában
Kérdés
Egy magyar cég egyezséget kötött egy osztrák céggel, hogy az osztrák cég a magyar cég által kifejlesztett technológiát bevezeti az Egyesült Államok vasúti piacára. Az osztrák cég üzletszerzési jutalékként megkapja a magyar cégtől eladásai nyereségének bizonyos százalékát.Kérdésem, hogy a magyar cég szempontjából, az osztrák cég által számlázott üzletszerzési jutalék áfabeli megítélése hogyan alakul? Válaszukat előre is köszönöm
Teljesítménybér
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanforgalmazással foglalkozó cég "teljesítménybér"-re kötött munkaszerződést. Kérdésem az alábbiak. A munkavállalónak nincs bruttó bére, kizárólag bizonyos teljesítményhez kötött a havi díjazása. Kell-e fix bérrel számfejteni, vagy elég, ha "csak" a közölt teljesítmény lesz az összes bérköltség, mely tartalmazza a munkavállaló és a munkáltató költségeit is? Hogyan kell számfejteni? Köszönöm szépen a válaszát. Üdvözlettel: Kurdi Jánosné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
