Az OECD BEPS cselekvési tervének részeként hazánk átalakítja a jogdíjkedvezmények rendszerét. Az új szabályok 2016. július 16-ától léptek életbe, melynek hatására lényegesen csökkennek a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmények. A módosítások a társasági adón kívül a helyi iparűzési adót is érintik – olvasható a LeitnerLeitner adózásrólérthetően című blogjában.
Tisztelt Szakértő! Italboltot üzemeltet egy egyéni vállalkozó. Vásárolt egy zenegépet, tehát az ő tulajdona. A bevételről – elmondása szerint – bizonylatot nem állít ki a gép. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben a vállalkozó mi alapján számolja el a bevételét illetve, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatban terheli-e egyéb, például jogdíjfizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérnék segítséget: 1) Egy magánszemély stock fotókat tölt fel egy USA-ban működő weboldalra. A feltöltött képeket bárki, díjazás ellenében letöltheti, mely után a weboldalt működtető vállalkozás –információnk szerint – jogdíjat fizet. Kell-e ez után a magánszemélynek Magyarországon adóznia? Hogyan, és milyen formában? Időszakos elszámolás készül, és az eladásból az USA-beli vállalkozás levon valami adót (US Backup withholding tax) és szerzői díjat( Author Fees). Ez utóbbiról számlát is kiállít. Egy másik USA-beli weboldal-üzemeltető a levont költségekről kiállított számlában a magyar áfát is felszámítja, helyes ez így? 2) Egy magánszemély szintén USA vállalkozás által üzemeltetett weboldalon különböző grafikai munkákat vállalna el. A munkáért járó összegből levonásra kerül az üzemeltető cég jutaléka, azt nem tudjuk, hogy nem USA beli magánszemélynél egyéb adókat vonnak-e?. Kell-e ezen összeg után Magyarországon adóznia? Mindkét jövedelem hogyan érinti a magyarországi áfa-t? Köszönettel:
Magánszemély Hollandiában kiadott nemzetközi újság értékesítése után eddig jogdíjat kapott. 2016-tól 5 éven át a holland kiadóvállalat "főszerkesztői titkársági támogatást nyújt", amit titkárság működtetésére, szerkesztői bizottság létrehozására, újság szerkesztéséhez szükséges kiadások fedezetére adnak. Számlával való elszámolási kötelezettség jelenleg – tudomásom szerint – nincs a kiadó felé. Hogyan kell az adóalapot megállapítani, milyen adó terheli, ha van elszámolási kötelezettség, és ha nincs? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2015. augusztis 31-éig egy szlovák cég alkalmazásában állt. A magánszemély egy új technológiát fejlesztett ki, amit szabadalmaztatott. Miután a magánszemély munkaviszonya megszűnt a szlovák cégnél, és a cég tovább alkalmazta a technológiát, hosszas egyeztetés után a szabadalom átvétele miatt a szlovák cég 10 millió forintot utalt a magánszemély bankszámlájára. A kifizetett összegből adót nem vont le, elszámolást nem adott. (10 millió forint volt a megállapodott összeg, ezt teljes mértékben ki is fizették neki.) Jelenleg a magánszemély egy magyar cég alkalmazásában áll, semmilyen jogviszony nincs közte és a volt szlovák munkáltatója között. Kérdésem az lenne, hogy terheli-e valamilyen bejelentési, bevallási, adófizetési kötelezettség a magánszemélyt? Köteles-e a szlovák cég adatot szolgáltatni az ügylettel kapcsolatban a szlovák, esetleg a magyar adóhatóságnak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Amennyiben alanyi mentes, katás egyéni vállalkozó stock fotózással szeretne foglalkozni (USA-beli cég, képügynökség részére), akkor konkrétan mit kell írni a számlára a termék/szolgáltatás megnevezéséhez, amit a vállalkozó az ügynökség részére állít ki, az ügynökségtől járó díj (jogdíj, jutalék) után? (Például fotózás, stock fotók készítése, stock fotózás, fotószolgáltatás stb.) Milyen egyéb plusz dolgot kell még feltüntetni a számlán (például "áfa területi hatályon kívüli")? Szükséges-e áfabevallást benyújtani az ügyletről annak ellenére, hogy áfa területi hatályán kívüli (harmadik országbeli cég részére történik a szolgáltatásnyújtás), és emiatt nem kell áfát felszámítani? Ha igen, akkor az áfabevallásban hol kell szerepeltetni az összeget (úgy tudom, a 91. sorban), illetve a fő lapon mely rubrikákat kell kitölteni? Köszönöm!
Ügyfelem (kft.) építészeti tervezéssel foglalkozó cég, a tao-törvény 4. § 20. c) jogdíj értelmezése és a 7. § (1) s) alapján csökkentette eddig a tao-alapját. A 07.16-ai változatban már a 4. § 20-nál sem találok olyan jogdíjértelmezést, ami vonatkozna az építészeti tervekre. Ha elolvasom a szakmai iránymutatásokat az évközi változásokra vonatkozóan, csak az adóalap csökkentésének megváltozott számítását említik, magára a fogalomváltozásra nem találtam példát. Rosszul értelmeztem valamit? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel, VB.
Július közepétől újabb változás lesz a társasági adóban. A jogdíj új definíciójáról, az adóalap-korrekcióról és az átmeneti szabályokról tájékoztatót adott ki a NAV.
Építész ügyfelem társaságiadóalap-csökkentő tételként számolta el évek óta bizonyos építészeti tervek után járó (kiszámlázott) jogdíjat a Tao törvény 4. § 20. jogdíj fogalma alapján. Úgy tűnik, hogy 2016.07.16-ától ez a joga megszűnik a jogdíj fogalmának változásával. Jól gondolom? Üdvözlettel, CsK
Egy kft. 2011-2013. években felhasználói szerződés keretében felhasználási díjat (royaltyt – jogdíjat) fizetett egy magánszemélynek. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjból (munkavégzés nem kapcsolódik hozzá) a kft. a felek között fennálló szerződés értelmében nem vont le személyi jövedelemadót, és nem fizetett utána egészségügyi hozzájárulást (a szerződés szerint az átadó kötelezett az szja, járulék, eho stb. fizetésére). A kérdéseim a következők lennének: – Helyesen járt-e el a kft., hogy nem vonta le az szja-előleget (a magánszemély nem nyilatkozott és nem adott számlát sem)? – A magánszemélynek ez esetben negyedévente kellett volna megállapítania, és megfizetnie az szja-előleget? – Ha a kft. a szerződés értelmében nem vont szja-előleget, akkor a jövedelmet szerző magánszemély köteles az ehót is fizetni? – Ha a kft. a szerződés értelmében – de nem a jogszabályok alapján – nem vont szja-előleget, akkor a magánszemélynek kellett volna az egészségügyi hozzájárulást is megállapítania, negyedévente megfizetnie, és az éves adóbevallásában bevallania? – Milyen adókötelezettség terheli az egyes adóévekben a kft.-t és a magánszemélyt? Köszönettel.
Az iparűzési adótól a telekadón át az építményadóig módosul a helyi adókról szóló törvény, javarészt 2017-től, de némelyik passzus már az idén.
Számos ponton még az idén módosul a társasági adóról szóló törvény, ha az Országgyűlés ma megszavazza az adócsomagot. Egyebek között a jogdíjra, az immateriális javakra, a kutatás-fejlesztésre, a leghátrányosabb térségekre vonatkozó és más fontos, már 2016-ban hatályba lépő változásokat ismertetjük.
Kata, iparűzési adó, építményadó, telekadó, új fogalmi definíciók: az adócsomag számos ponton változtat a helyi adókról szóló törvényen.
Változna a jogdíj fogalma, új feltételekhez kötnék a jogdíjhoz kapcsolódó kedvezmények érvényesítését, más előírásokra kell figyelni a veszteség-elhatárolásnál. Az Országgyűléshez kedden benyújtott adócsomagban számos olyan elem van, amely már az idén hatályba lépne.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy oktató videót tett közzé egy nemzetközi cég portálján, ahol a nézettség függvényében kap minden hónapban a bankszámlájára egy adott összeget. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget a cégnek ki kell számláznia? Miként tudja a bevételt szabályosan elszámolni? A külföldi cég nem ad róla bizonylatot. Ha számlát kell kiállítani, akkor mi lesz a teljesítés dátuma és a kiállítás dátuma? A banki beérkezés? Ugyanez a fizetési határidő is? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték