100 találat a(z) jogdíj cimkére

Kérdés

Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!

Cikk

Az OECD BEPS cselekvési tervének részeként hazánk átalakítja a jogdíjkedvezmények rendszerét. Az új szabályok 2016. július 16-ától léptek életbe, melynek hatására lényegesen csökkennek a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmények. A módosítások a társasági adón kívül a helyi iparűzési adót is érintik – olvasható a LeitnerLeitner adózásrólérthetően című blogjában.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Italboltot üzemeltet egy egyéni vállalkozó. Vásárolt egy zenegépet, tehát az ő tulajdona. A bevételről – elmondása szerint – bizonylatot nem állít ki a gép. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben a vállalkozó mi alapján számolja el a bevételét illetve, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatban terheli-e egyéb, például jogdíjfizetési kötelezettség?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérnék segítséget: 1) Egy magánszemély stock fotókat tölt fel egy USA-ban működő weboldalra. A feltöltött képeket bárki, díjazás ellenében letöltheti, mely után a weboldalt működtető vállalkozás –információnk szerint – jogdíjat fizet. Kell-e ez után a magánszemélynek Magyarországon adóznia? Hogyan, és milyen formában? Időszakos elszámolás készül, és az eladásból az USA-beli vállalkozás levon valami adót (US Backup withholding tax) és szerzői díjat( Author Fees). Ez utóbbiról számlát is kiállít. Egy másik USA-beli weboldal-üzemeltető a levont költségekről kiállított számlában a magyar áfát is felszámítja, helyes ez így? 2) Egy magánszemély szintén USA vállalkozás által üzemeltetett weboldalon különböző grafikai munkákat vállalna el. A munkáért járó összegből levonásra kerül az üzemeltető cég jutaléka, azt nem tudjuk, hogy nem USA beli magánszemélynél egyéb adókat vonnak-e?. Kell-e ezen összeg után Magyarországon adóznia? Mindkét jövedelem hogyan érinti a magyarországi áfa-t? Köszönettel:

Kérdés

Magánszemély Hollandiában kiadott nemzetközi újság értékesítése után eddig jogdíjat kapott. 2016-tól 5 éven át a holland kiadóvállalat "főszerkesztői titkársági támogatást nyújt", amit titkárság működtetésére, szerkesztői bizottság létrehozására, újság szerkesztéséhez szükséges kiadások fedezetére adnak. Számlával való elszámolási kötelezettség jelenleg – tudomásom szerint – nincs a kiadó felé. Hogyan kell az adóalapot megállapítani, milyen adó terheli, ha van elszámolási kötelezettség, és ha nincs? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2015. augusztis 31-éig egy szlovák cég alkalmazásában állt. A magánszemély egy új technológiát fejlesztett ki, amit szabadalmaztatott. Miután a magánszemély munkaviszonya megszűnt a szlovák cégnél, és a cég tovább alkalmazta a technológiát, hosszas egyeztetés után a szabadalom átvétele miatt a szlovák cég 10 millió forintot utalt a magánszemély bankszámlájára. A kifizetett összegből adót nem vont le, elszámolást nem adott. (10 millió forint volt a megállapodott összeg, ezt teljes mértékben ki is fizették neki.) Jelenleg a magánszemély egy magyar cég alkalmazásában áll, semmilyen jogviszony nincs közte és a volt szlovák munkáltatója között. Kérdésem az lenne, hogy terheli-e valamilyen bejelentési, bevallási, adófizetési kötelezettség a magánszemélyt? Köteles-e a szlovák cég adatot szolgáltatni az ügylettel kapcsolatban a szlovák, esetleg a magyar adóhatóságnak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Amennyiben alanyi mentes, katás egyéni vállalkozó stock fotózással szeretne foglalkozni (USA-beli cég, képügynökség részére), akkor konkrétan mit kell írni a számlára a termék/szolgáltatás megnevezéséhez, amit a vállalkozó az ügynökség részére állít ki, az ügynökségtől járó díj (jogdíj, jutalék) után? (Például fotózás, stock fotók készítése, stock fotózás, fotószolgáltatás stb.) Milyen egyéb plusz dolgot kell még feltüntetni a számlán (például "áfa területi hatályon kívüli")? Szükséges-e áfabevallást benyújtani az ügyletről annak ellenére, hogy áfa területi hatályán kívüli (harmadik országbeli cég részére történik a szolgáltatásnyújtás), és emiatt nem kell áfát felszámítani? Ha igen, akkor az áfabevallásban hol kell szerepeltetni az összeget (úgy tudom, a 91. sorban), illetve a fő lapon mely rubrikákat kell kitölteni? Köszönöm!

Kérdés

Ügyfelem (kft.) építészeti tervezéssel foglalkozó cég, a tao-törvény 4. § 20. c) jogdíj értelmezése és a 7. § (1) s) alapján csökkentette eddig a tao-alapját. A 07.16-ai változatban már a 4. § 20-nál sem találok olyan jogdíjértelmezést, ami vonatkozna az építészeti tervekre. Ha elolvasom a szakmai iránymutatásokat az évközi változásokra vonatkozóan, csak az adóalap csökkentésének megváltozott számítását említik, magára a fogalomváltozásra nem találtam példát. Rosszul értelmeztem valamit? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel, VB.

Kérdés

Építész ügyfelem társaságiadóalap-csökkentő tételként számolta el évek óta bizonyos építészeti tervek után járó (kiszámlázott) jogdíjat a Tao törvény 4. § 20. jogdíj fogalma alapján. Úgy tűnik, hogy 2016.07.16-ától ez a joga megszűnik a jogdíj fogalmának változásával. Jól gondolom? Üdvözlettel, CsK

Kérdés

Egy kft. 2011-2013. években felhasználói szerződés keretében felhasználási díjat (royaltyt – jogdíjat) fizetett egy magánszemélynek. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjból (munkavégzés nem kapcsolódik hozzá) a kft. a felek között fennálló szerződés értelmében nem vont le személyi jövedelemadót, és nem fizetett utána egészségügyi hozzájárulást (a szerződés szerint az átadó kötelezett az szja, járulék, eho stb. fizetésére). A kérdéseim a következők lennének: – Helyesen járt-e el a kft., hogy nem vonta le az szja-előleget (a magánszemély nem nyilatkozott és nem adott számlát sem)? – A magánszemélynek ez esetben negyedévente kellett volna megállapítania, és megfizetnie az szja-előleget? – Ha a kft. a szerződés értelmében nem vont szja-előleget, akkor a jövedelmet szerző magánszemély köteles az ehót is fizetni? – Ha a kft. a szerződés értelmében – de nem a jogszabályok alapján – nem vont szja-előleget, akkor a magánszemélynek kellett volna az egészségügyi hozzájárulást is megállapítania, negyedévente megfizetnie, és az éves adóbevallásában bevallania? – Milyen adókötelezettség terheli az egyes adóévekben a kft.-t és a magánszemélyt? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó – külföldi munkavégzés

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Munkába járás elszámolása

Lucz Zoltánné

adószakértő

Átalányadózó egyéni ügyvéd gyed

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink