62 találat a(z) jóváíró számla cimkére
Uniós jóváírás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikrobeszámolót készítő vállalkozás 2020. januári kiállítási és teljesítési időponttal több euróban kiállított szállítói jóváíró számlát kapott, az előzményszámlák 2019. éviek. Helyesen járok el, ha a 2019. évre bekönyvelem az eredeti számla árfolyamán mínuszosan, vagy 4549 nem számlázott tételre könyvelem? Majd 2020. januárban vallom be az áfát mindkét oldalra, a 14. és a 31. sorban? Válaszát előre is köszönöm.
Jóváíró számla kata bevétel Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szolgáltatást nyújtott egy kisadózó egyéni vállalkozónak. A vállalkozó kifogásolta a szolgáltatást, ezért részére jóváíró számlát állítottunk ki, melynek összegét vissza is utaltuk a kisadózónak. Ez az összeg meghaladta az 1 millió forintot. Ezzel összefüggésben cégünknek kell beadni K102 adatszolgáltatást? Előre is köszönöm!
Szállító jóváíró számlája Kérdés
Kereskedők egymás közötti forgalmunk után a szállító bonust fizet a vevő részére. A szállító számlázza ki, negatív összeggel, a számla nem helyesbítő számla, az eredeti számlára nincs hivatkozás, a számla áfatartalma eléri a 100 000 forintot. Kérdésem: hol kell, illetve kell-e ezt a számlát a vevőnek szerepeltetnie az áfabevallás belföldi összesítő jelentés lapján?
Export, számlázás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk árut exportál Norvégiába. Ezekhez a termékekhez kapcsolódóan kötbér- és fuvarköltség-kötelezettségünk keletkezik, amit jóváíró számlaként állít ki a cég a vevő felé. Kérdésem az lenne, hogy milyen áfaminősítésben kell ezeket a számlákat kiállítani? A kimenő termékexport értékesítés, a hozzá kapcsolódó kötbér, fuvarköltség-jóváírás szolgáltatás vagy exportértékesítés? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Ildikó
Így kell értelmezni az áfatartalmat jóváíró számlák esetén Cikk
Jóváíró számlánál az eredeti számlánál vagy a módosító számlánál kell-e vizsgálni, hogy az áfatartalom elérte-e a 100 ezer forintot? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
100 ezer forint áfatartalom jóváíró számlákban Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy beszállító, akitől egy hónapban kb. 20 olyan számla érkezik (kiskereskedelem), amelynek áfatartalma eléri a 100 ezer forintot. Természetesen ezek bekerülnek a bevallásba (M lap). 2 hónap, fél év, egy év múlva visszaküldésre kerül ezen számlákon kiszámlázott termékekből egy-két darab, mely jóváírásra is kerül, és ezen jóváíró számlán a sok-sok tételből a számla végösszegében összejön a 100 ezer forint áfa. Ha ez a számla 50 tételt tartalmaz, akkor mind az ötven tételt egyesével fel kell tüntetni a bevalláson, visszakeresve hozzá az eredeti számlát. Kérdezem, hogy helyesen járok-e el, ha csak azokat a jóváíró számlákat teszem a bevallásba, amelyek áfaösszege eléri a 100 ezer forintot? Vagy azokat is be kellene tennem, amelynél a módosító számla áfatartalma 100 ezer alatt van, viszont az eredetileg kiállított számla áfatartalma 100 ezer forint felett volt? Köszönöm válaszát!
Jóváíró számla Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy multinacionális cég kis leányvállalatéként működik Magyarországon. A vállalat központilag a rendelésre hivatkozva állít elő jóváíró számlát. Magyarországon azzal, hogy az eredeti számlára hivatkozva kell a jóváírást előállítani, komoly problémával küzdünk technikailag. Szeretném megkérdezni hogy Ön szerint az alábbi megoldás elfogadható-e? Az eredeti számlán egy cikkszámon számlázunk ki a vevőnek egy terméket, ezt úgynevezett konfigurátor cikknek hívják, több összetevőt tartalmaz. Azonban ha jóváírást kell készíteni erre a cikkre, azt az összetevők cikkszámán tudjuk megtenni. Adott esetben akár 4 cikkszámot használunk a jóváíró számlában az eredeti egy helyett. Tehát a jóváíró számlán szereplő cikkszámok nem szerepelnek az eredeti számlán. Ön szerint ez elfogadható megoldás? A szofter fejlesztése nagyon sok pénzbe kerülne, amit az anyavállalat nem akar megfinanszírozni, mivel évente kb. 10 számlát érintő problémáról beszélünk. Válaszát előre is köszönöm.
Vevő által kiállított jóváírás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bizományosi készlet elszámolása nem a készletet bizományba adó (szállító), hanem a bizományba vevő (vevő) által kiállított jóváíró számla alapján történik (negyedéves elszámolással a bizományosi készletből felhasznált anyagok a vevő által szállító (bizományosi készlet tulajdonosa) részére történő JÓVÁÍRÓ SZÁMLA kiállításával, valamint annak pénzügyi rendezésével kerül elszámolásra. Kérdésem a következő lenne: 1.) Szabályos-e, kiállítható-e a fenti bizományosi készlet felhasználásáról a vevő által jóváírás? 2.) Amennyiben igen, vevő által kiállított jóváíró számla kimenő vagy bejövő számlaként kezelendő számviteli, illetve áfaszempontból a vevő oldalán? Köszönöm előre a segítségüket.
Visszáru kezelése Kérdés
Tisztelt Cím! Állásfoglalásukat szeretném kérni a következő gazdasági esemény megítélésében. Egyik szállítónktól 2018. júliustól rendszeresen nagy összegben vásárolunk (az egyes számlák áfatartalma rendre meghaladja a 100 ezer forintot). Ezekből a szállításokból heti rendszerességgel visszáruzunk tételeket (például minőségi kifogás miatt). A szállító ezekről jóváíró számlákat állít ki, ahol mindenegyes sornál feltünteti az eredeti számlaszámot, amin elhoztuk az árut. Az online számlarendszerben jelenti ezeket a jóváíró számlákat. Amikor átvettük az árut, minden rendben volt a szállítással (mennyiség, ár stb.). Kérdésünk, hogy a visszáru ügylet alapot ad a számla módosításnak? Ezek a visszaküldések nem lehetnek különálló ügyletek? Ez a kérdés azért nem mindegy, mert akkor a bejövő oldali számlákat nekünk is hasonlóképpen kell jelenteni az áfabevallásban. Ráadásul egy eredeti számlához több, akár 20-30 jóváíró számla is kapcsolódhat majd az elkövetkező 1-2 évben. Ráadásul például a 8. jóváíró számlában nem az eredeti számlát kell előzmény számlaként jelölni, hanem a 7. jóváírót, így kell egy értékesítési láncolatot képezni és a havi bevallás mellékletében jelenteni. Ez a folyamat hihetetlen adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra. Köszönettel: István
Jóváíró számla kiállítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk autóalkatrészek gyártásával foglalkozik. A szigorú minőségi követelmények miatt a vevők kizárólag a hibátlan termékeket tudják felhasználni, a legkisebb folt vagy karcolás miatt az alkatrész már nem beépíthető, ezért selejtnek minősül. Amikor a vevő visszaküldi a selejtes termékeket, azokat újra készletre vesszük, magunk selejtezzük, majd a vevő felé jóváíró számlát állítunk ki. Azonban van olyan eset is, amikor az ország másik végéből nem éri meg visszaszállíttatni a selejtes termékeket, azok a vevőnél maradnak és ő vállalja a selejtezést. Azonban ebben az esetben is kéri a selejtes termékek jóváírását. Kérdéseim: 1) Kiállíthatunk-e jóváíró számlát abban az esetben, ha a selejtes termékeket nem küldi vissza vevő? Vagy ilyenkor neki kell számlát kiállítani felénk válogatási és selejtezési költség címén? 2) Mi lesz a jóváíró számla teljesítési időpontja? Az áfaörvény szerint a számlával egy tekintet alá eső okiratnak nem kötelező tartalmi eleme a teljesítés időpontja, azonban gépi úton előállított számla esetén ez az adat nem mellőzhető, a program mindenképpen kéri ennek kitöltését. Ilyenkor az eredeti számlán szereplő teljesítési időpont lesz kötelezően a jóváíró számla teljesítési időpontja vagy megadható a jóváíró számla kiállításának napjával megegyező teljesítési időpont? Kérem, hogy a két feltett kérdésre legyen szíves konkrét válaszokat adni. Köszönettel: Herczeg Tibor
Termékvisszaküldés Kérdés
Vevőnk a 2017. májusban szállított termékből októberben visszaküldött pár darabot minőségi reklamáció miatt. Milyen teljesítési dátummal kell a jóváíró számlát kiállítani, a visszaérkezés napjával vagy az eredeti teljesítési dátummal?
Áfás vagy nem áfás? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. még alanyi adómentes státuszban, áfa nélkül alkatrészeket számlázott ki egy magánszemély felé. Minőségi kifogás miatt az áru egy részét visszavételezte, amiről jóváíró számlát állítana ki. Azóta azonban a cég átlépte az alanyi mentességre jogosító bevételi határt, tehát már áfakörös. Ebben az esetben a jóváíró számlát már áfatartalommal kell kiállítani? (Én azt gondolnám, hogy igen, ugyanakkor mintha ezzel előnyhöz jutna a vállalkozás, hiszen olyan áfát vonhat le, amit nem fizetett meg.) Köszönettel várom válaszát!
Közösségen belüli beszerzés helyesbítő számlája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk gyakran vásárol külföldi partnertől termékeket. Szinte minden hónapban előfordul, hogy egy-egy hibás terméket vissza kell küldenünk, amelyről a partner egy jóváíró ("mínuszos") számlát állít ki felénk. Természetesen a jóváírószámlán sem szerepel áfa (közösségi termékbeszerzés az eredeti ügylet). Miként kell eljárni az áfabevallásban az ilyen számlák esetén? A könyvelőprogram úgy emeli át az adatokat, hogy az áfabevallás 14. sorában szerepel "nettóban" a havi beszerzésünk (összes beszerzés - a jóváíró, ha a partnertől van több számla is). A 69. sorba, levonható oldalra viszont "csak" az összes pozitív beszerzést teszi (tehát ez a sor a jóváíró számla összegével több mint a 14. sor) és a 31. sorban szerepel a jóváíró számla összege, fizetendő adót növelő tételként. Így a 14. és a 69. sor nem egyezik. Ezt úgy szoktam megoldani, hogy a 31. sorból "kiveszem" a jóváíró összegét és a rá jutó áfát és átteszem a 69. sorba, hogy egyezzen a két sor. Az A60 nyomtatvány elfogad negatív értéket. Felmerült bennem, hogy jó-e ez így, illetve miként tudom majd megoldani, ha véletlenül nem lesz egyetlen közösségi beszerzés sem a hónapban, viszont érkezik egy jóváíró számla, azt nem tudom majd miből levonni és a 14., illetve 69. sorban negatív tétel szerepelne? A nyomtatványkitöltő nem jelzi hibának, de nagyon furcsa számomra. Köszönöm
Jóváíró számla összegének visszautalása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünktől vásárolt egy másik cég, ki is fizette a számlát. Készült nekik egy jóváíró számla, melynek összegét kérték, hogy utaljuk nekik vissza, de egy másik (nem céges) bankszámlaszámra. A kérdésem az lenne, hogy utalhatunk nekik így? Köszönettel: Németh Szilvia
Jóváíró számla áfa-visszaigénylési időszaka Kérdés
Autókereskedőnél előfordul olyan értékesítés, hogy a vásárló megrendeli az autót, melyre előleget fizet. Az előleg pénzügyi teljesítéskor elkészült előlegszámlában áthárított áfa bevallásra és befizetésre kerül. Majd az eszközt később lízingelni szeretné a vásárló egy lízingcégtől. Ebben az esetben, az autókereskedő a megrendelt autót értékesíti a lízingcégnek, a teljes vételárról számlát állít ki a lízingcég felé, melyben a gép eladási árának teljes áfája áthárításra, bevallásra és megfizetésre kerül. Ezzel egy időben készül egy háromoldalú megállapodás a vásárló, a kereskedő és a lízingcég között arról, hogy a kereskedőnek fizetett előleget elismerik lízingtörlesztésnek a lízingcég felé. Ezt a megállapodást mind a három szereplő aláírja. Ezzel egy időben a kereskedő a korábbi előlegbefizetésről készült számlát jóváírja a vásárlónak, de nem utalja vissza az előleg összegét, hanem a lízingcégtől várt összegbe beszámítja. A fenti helyzettel az a kérdésem, hogy az előleget jóváíró számlán szereplő áfaösszeget melyik áfaelszámolási időszakban lehet a fizetendő áfa csökkentéseként elszámolni, bevallani? Elég-e a háromoldalú megállapodás aláírásának keltét figyelembe venni – melyet mindhárom fél aláír –, és az aláírás keltének áfaidőszakában levonni a fizetendő áfa összegéből az előleg-jóváíró számla ÁFA áfaösszegét (jóváíró számla kelte megegyezik a háromoldalú megállapodás keltével)? Válaszukat köszönöm!