Nem számíthatnak járulékcsökkentésre a vállalkozások, hogy könnyebben emelhessék dolgozóik bérét – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Széchenyi Kártya Program 20. évfordulóján a Budai Várban a Portfolio.hu tudósítása szerint.
Közeledett a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyaláson, a megegyezés érdekében mindkét oldal számít járulékcsökkentés formájában a kormány segítségére – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum Monitoring Bizottságának szerdai ülése után az egyes oldalak képviselői az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! A 62/2020. kormányrendelet értelmezéséhez szeretném kérni az állásfoglalásukat. A rendelet alapján:„Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.” A kérdésem, hogy a vizsgálat során csak az árbevételt kell figyelembe venni, vagy az egyéb bevételt is, konkrétan az állami támogatásra gondolok. Főtevékenység valóban nem lehet a támogatás, de a jogalkotók akaratát vizsgálva, "mely szerint a rendelkezés alapvető célja, hogy a járványra tekintettel bekövetkező, csökkentett összegű bérfizetés, illetve a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben történő foglalkoztatás okozta bércsökkenés hatását tompítsa", egy kicsit furcsának találom, hogy az állami támogatás mellett, mely biztosítja a munkavállalók teljes bérének a kifizetését, még jelentős járulékcsökkentést is lehet érvényesíteni. A kérdés sajnos nagyon aktuális, mert a márciusi bérek számfejtését már megkezdtük. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Dr. Hajdu-Dudás Mária! Köszönöm válaszát az alábbi kérdésemre: (https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_25_Munkaviszony_megszuntetese_jip). Igen, minden bizonnyal fogunk előszerződést kötni. Annyit szeretnék még kérdezni, hogy közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés esetén kötelező a végkielégítés? Ha nem, adható-e jutalom jogcímen extra juttatás? Illetve közös megegyezés esetén a felmondási időt nem kell letölteni, ugye? A járvány miatti járulékcsökkentések csak a rendeletben meghatározott vállalkozási körnek járnak, ugye? Előre is köszönettel: FB
A magyarországi vállalatok még mindig hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén a visegrádi országokkal összehasonlítva, további csökkentésre lenne szükség – hangsúlyozza az RSM tanácsadó cég.
Közös ajánlást fogalmaznak meg a szakszervezetek a ma folytatódó bértárgyalásra: a minimálbért 8, a garantált bérminimumot pedig 13 százalékkal emelnék a Magyar Idők értesülése szerint. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ezzel szemben a tegnap kiadott közleményében még azt írta, hogy kitart a több mint 10 százalékos minimálbér- és 16 százalékos garantáltbérminimum-emelési követelése mellett.
Kevés az esély arra, hogy a nemzetgazdasági miniszter által kilátásba helyezett járulékcsökkentéssel önmagában kezelni lehetne az egyre nagyobb gondot okozó munkaerőhiányból fakadó problémákat – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSZOE) elnöke. Az egyesület szerint járulékcsökkentés helyett a vállalkozások terheinek csökkentésére volna szükség a hosszabb távú eredmény eléréséhez.
Havi nettó tízezer forinttal több keresettel számolhatnának az átlagos keresetű, gyermekkedvezményt igénybe nem vevő munkavállalók, ha 7 százalékponttal csökkenne a jelenleg 27 százalékos szociális hozzájárulási adó mértéke. A gyermekes átlagkeresetűek nettó bére további ötezer forinttal nőne.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a következő járulékcsökkentő javaslatot tette cégünknek: a munkavállalók munkaviszonyát megszüntetjük, a munkavállalóink tagként belépnek egy szövetkezetbe, az egyébként változatlanul nálunk munkát végző dolgozók munkájának ellenértékét a szövetkezet havonta leszámlázza, és a szövetkezeti tagok (azaz a dolgozóink) részére az elvégzett munkáért járó díjat támogatásként fizeti ki. A szövetkezet által kifizetett támogatás szerintük mind a szövetkezet, mind a tag részére teljesen adó- és járulékmentes, csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni. Emiatt jelentős költségmegtakarítás jelentkezik nálunk, mint a szövetkezet szolgáltatását igénybe vevőnél, illetve jelentősen nő a szövetkezeti tagok jövedelme (bár biztosítási jogviszonyuk nem lesz). Cégünk kételkedik abban, hogy a fentiekben felvázolt konstrukció megfelel-e a jogszabályoknak, ebben kérjük véleményüket. Illetve arra sem találtunk jogszabályi hivatkozást, hogy a szövetkezeti tagnak kifizetett támogatás után valóban nem kell járulékot és adót fizetni, valamint levonni belőle. Válaszukat előre is köszönjük.
A vállalkozások adóterheinek 30 milliárd eurós (9 ezer milliárd forintos) csökkentését ígérte 2017-ig Francois Hollande francia elnök kedden. "Új célt jelölök meg 2017-ig a vállalkozások és az egyéni vállalkozók számára, a 30 milliárd eurós terhet jelentő családi járulékfizetések végét" - mondta az államfő a mintegy hatszáz újságíró előtt tartott újévi sajtótájékoztatóján, amelyen a liberális gazdasági fordulat érdekében megalkotott "felelősségi paktum" részleteit ismertette.
Az elmúlt néhány napban ismét szokatlan, unortodox elképzelések láttak napvilágot a különböző hírportálokon. A hírek szokatlansága abban áll, hogy az eddig már ismert, a munkaadókra irányuló munkahelyvédelmi eszközök mellett, új lehetséges eszközként merült fel, hogy csökkenteni kellene a munkavállalók járulékterheit.
A kormány által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi terv járulékcsökkentései egy-egy cég összes munkaerő-költségének csak kis részét érintik - hívta fel a figyelmet Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője. Hozzáfűzte, az elmúlt évek munkaadói járulékkedvezményei is csak mérsékelt eredményt hoztak a munkahelyek bővítésében.
Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Közölte, a jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.
A kormány - Matolcsy György gazdasági miniszter bejelentése alapján - csúnyán elszámolta magát, eszerint ugyanis a személyi jövedelemadó csökkentéshez hiányzik 500 milliárd forint. A hiány pótlására szolgálnak a magánnyugdíjpénztári tagdíjak, de a módszer nem felel meg a hatályos jogszabályoknak.
Fellendülés idején akár funkcionálhattak volna a Gyurcsány Ferenc kormányfő által a parlamentben egy héttel ezelőtt elővezetett adóátrendezési javaslatok. Recesszióban viszont kétséges, hogy az erőteljes külpiaci kitettségű magyar gazdaságot kellőképpen élénkíthetik-e a versenyhátrányt csak mérsékelni képes munkateher-csökkentések, írja a HVG.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték