109 találat a(z) járulékbevallás cimkére
Ügyvezető felvett és fel nem vett bére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője (aki 50%-ban tulajdonos is) napi 8 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva, bruttó 350 eft munkabéren. A kft. nehéz pénzügyi helyzete miatt az ügyvezetőnek csak 150 eft után lenne ténylegesen kifizetve 4 hónapon keresztül a munkabére és ha a kft. pénzügyi helyzete rendeződik, akkor az elmaradt 4-szer 200 ezer forint összeg szeptembertől kerülne részére kifizetésre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. Mivel a munkaszerződése nem módosul és továbbra is napi 8 órában van foglalkoztatva, számfejteni a 350 eft összeget kell részére, de a 08-as bevallásban csak a 150 eft ténylegesen kifizetésre kerülő összeg után kell a járulékokat bevallani? 2. Ha a kft. pénzügyi helyzete nem állna helyre a későbbiekben, akkor lemondhat-e a 4*200 eft ki nem fizetett összegről egy nyilatkozattal és ez alapján ez az összeg egyéb bevételként kerülne lekönyvelésre és járulékokat sem kellene megfizetni utána ? 3. Ha lemondani nem lehetne erről a munkabér részről (annak ellenére, hogy ő 50%-ban tulajdonos is), akkor erre a munkabér követelésre van-e elévülési idő? Válaszukat köszönöm.
Biztosítási kötelezettség, járulékbevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem a segítségét: 1. eset, amikor egy társas vállalkozás tagja személyesen is közreműködik, azonban ezt nem munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban teszi, tehát társas vállalkozó. Díjazást nem vesz fel. Tekintettel más cégben fennálló társas vállalkozói jogviszonyára, járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik ezen jogviszonya után. 2. eset, amikor a vállalkozás ügyvezetője, aki nem tulajdonos, megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, díjazás nélkül. Emellett munkaviszonyban is áll az adott céggel. Ebben az esetben kérdésem az előbb említett jogviszonyra irányul. 3. eset, amikor a társas vállalkozás tagja munkaviszony keretében személyesen közreműködik, valamint emellett megbízási jogviszonyban, külön díjazás nélkül az ügyvezetői feladatokat is ellátja. Ebben az esetben kérdésem az utóbb említett jogviszonyra irányul. Kérdésem, hogy a fent említett esetekben szükséges-e megtenni a bejelentést a T1041-es nyomtatványon, illetve kell-e havonta szerepeltetni a ’08-as bevallásban? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Szocho-kedvezmény a gyed megszűnése után
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A munkavállaló (apa) gyedet igényelt 2017-ben, és igazolást kért a Kormányhivatal Egészségbiztosítási szervétől, mely alapján szocho-kedvezmény lett érvényesítve a járulékbevallás során. A gyed lejárta után a gyest a feleség igényli. Az apánál meddig lehet a szocho-kedvezményt igénybe venni?
Játékvezetői díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szövetség által kiküldött versenybírók jövedelmével kapcsolatban az alábbiakat kérdezném: A kiküldő szervezet a szövetség, a kifizető pedig a sportszervezet (jelen estben egy kft. formájában működő sportvállalkozás). A játékvezetői díj (önálló tevékenység jövedelem) eléri a napi minimálbér 30 százalékát, azonban a szövetség nyomtatványa alapján csak szja-levonás van feltüntetve belőle. Az interneten rákeresve azt olvasom, hogy ez alapján mégsem lesz biztosított, amennyiben a kiküldő és a kifizető eltér egymástól, és így helyes az elszámolás. Kérdésem, hogy ez így valóban helyes-e (milyen jogszabályi hely alapján?), illetve amennyiben igen, 08-as járulékbevalláson a sportvállalkozásnak jelentenie kell-e, vagy ezt a szövetség teszi meg? Köszönöm.
Járulék elévülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja 2014-ben az év egy részében ügyvezetője is volt a cégének, 36 órás munkaviszonnyal máshol nem rendelkezett, így erre az időszakra társas vállalkozóként járulékfizetésre volt kötelezett. 14T1041-es bejelentése elmaradt és a járulékbevallásokban sem szerepelt. A kérdésem az, hogyan lehet ezt a helyzetet rendbe tenni. Ha most megtesszük az elmaradt T1041-es bejelentését, és a 1408-as járulékbevallásokat is beadjuk, akkor a 2014-es járulékait meg kell-e fizetnie, vagy ezek már elévültek? (Elévülés ideje című kérdés 2013.11.21. példája?) Ha ezek a járulékok elévültnek minősülnek, milyen tartalommal kell beadni 1408-as bevallásokat? Válaszát előre is köszönöm!
Biztosított őstermelő járulékbevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban érdeklődöm, hogy egy őstermelőként biztosított ügyfelem esetében 2020 januárjától változik-e az 58-as járulékbevallás gyakorisága? Illetve, ha valaki magasabb összegű járulékalap után szeretne fizetni, akkor azt mikor és miként kell jeleznie a NAV felé, valamint 2020-ban van-e felső határa a járulékfizetésnek? Továbbá annak a nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a tevékenységét, kell-e beadnia 58-as bevallást? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
A járulékbevallásokat is a NAV készítené el – itt az új kkv-stratégia
Cikk
Bemutatták az ezer vállalat bevonásával készített magyar kkv-stratégiát. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóelőadásában elmondta: képzésekkel, digitális fejlesztésekkel, adócsökkentésekkel segítik a kis- és középvállalkozások megerősítését, exportbevételük növekedését.
Késik a munkáltató a bérfizetéssel: ne kövesse el ezt a hibát!
Cikk
Jóval ritkábban ugyan, mint 20-30 évvel ezelőtt, de manapság is előfordul, hogy adott vállalkozás valamilyen okból nem képes az esedékesség időpontjában eleget tenni munkabérfizetési kötelezettségének. Ebben az esetben szinte „következetesen” előforduló hiba, hogy mégis úgy készíti el a munkáltató a havi járulékbevallását, mintha időben kifizette volna a bért. Ez helytelen eljárás.
Orvosok szakképzési hozzájárulása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Háziorvos és asszisztense nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésre, ha jól tudom. De ezt a 08-as járulékbevalláson hogyan tudom jelölni? Mert gondolom az nem elegendő, ha csak nullát írok be szakképzésihozzájárulási-alapnak, amikor 2 főt jelentek a kft. járulékbevallásában. Hisz 620 000 forint lenne a szakképzési hozzájárulás alapja, ha nem háziorvosi tevékenységet végezne. Előre is köszönöm a segítségét!
Egészségpénztári hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltató az alkalmazottak részére egészségpénztári hozzájárulást biztosít, ami bérként adózó juttatás. A munkáltató a juttatásokat negyedévente utalja a dolgozók részére. Időközben egy dolgozó felmondott márciusban, de kettő havi juttatását április hónapban elutalta a pénztári számlára, amikor már nem volt állományban a munkavállaló. Milyen formában fog adózni ezen juttatás és milyen adóterhekkel? Milyen módon kell ezt az adott járulékbevallásban szerepeltetni? Milyen adóelőleg-megállapítási kötelezettségek állnak fenn ebben az esetben?
Munkavállaló számfejtése a nyugdíjhatározat kiadása előtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019.01.01-től a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem biztosított, a munkabéréből csak szja-t von a munkáltató. Több esetben szembesültünk azzal a problémával, hogy a munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, melynek tényéről kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól. Azonban ez az igazolás még nem nyugdíjhatározat. Valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól megállapítják majd részére a nyugdíjat, de a határozat kiadásáig biztosan hosszabb idő eltelik, és a számfejtésig nem érkezik meg a határozat. Miként jár el a jogszabálynak megfelelően a munkáltató? A nyugdíjmegállapítási igény leadása és a nyugdíjhatározat megérkezése között lévő időszakban miként kell számfejteni a munkavállalót, illetve mikor kell kijelenteni a T1041-es nyomtatványon? A nyugdíjigény átvételét igazoló dokumentum alapján az abban megjelölt nyugdíjigénylési naptól saját jogú nyugdíjasként kell a munkavállalót kezelni és ez alapján ki kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, s a továbbiakban saját jogú nyugdíjasként számfejteni? Vagy továbbra is kell vonni tőle a vonatkozó járulékokat, meg kell fizetni utána a munkáltatói terheket, és majd a nyugdíjhatározat megérkezését követően kell a nyugdíjmegállapítás napjára visszamenőleg jelenteni a biztosítási jogviszonya megszűnését, és a nyugdíjmegállapítás napjáig visszamenőleg újraszámfejteni a dolgozót saját nyugdíjasként, és önellenőrizni az így érintett hónapo(k) 08-as bevallását? Köszönettel, P. Judit
Őstermelő járulékbevallása
Kérdés
Kérdésem hogy 2019-től kell-e minden őstermelőnek negyedéves járulékbevallást (58-as) beadni, akkor is, ha nincs bevételük?
Katások járulékbevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-nél a beltag a katás vállalkozó. A kültag csak csendestárs, a bt. ügyeiben nem vesz részt. Járulékbevallás beadására kötelezett-e? Ha igen, mit adjon be? Válaszát előre is köszönöm.
A járulékbevalláshoz is cégkapu kell
Cikk
Kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket az állami adóhatóságnál január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek. A kötelező cégkapus kapcsolattartás már a január 14-én, azaz ma esedékes munkáltatói, foglalkoztatói havi járulékbevallás benyújtására is vonatkozik – figyelmeztet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Vállalkozói kivét elszámolása utólag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (alanyi mentes) 2017. 08.01-től kata adózást választott, előtte tételesen számolta el a költségeit. Az 58-as bevallásokat januártól július hónapig a szakképzett minimálbérnek megfelelő összegekben töltötte ki és küldte be a NAV-hoz. A bankszámlák felülvizsgálata során kiderült, hogy a vállalkozói bankszámláról személyes használatra a vállalkozói kivéten felüli költekezések is történtek, mely kiadások nem köthetők 100 százalékban a vállalkozásban felmerült kiadásokhoz. Ezért úgy gondolom, a járulékbevallást önellenőrizni szükséges, meg kell növelni a kivét összegét a személyes célra felhasznált kiadások összegével. Miután a vállalkozó már katás adóalany, 2017. augusztus 1. napjától a felmerült járulékköltségek – melyek októberben jelentkeznek –, a pénzforgalmi könyvvitel szerint időben nem számolhatók el a katás időszak előtti bevétellel szemben. Kérném szíves tájékoztatását, hogy a fenti gondolatmenet helyes-e? Illetve van-e más módszer a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás elszámolásának?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
