Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    36 találat a(z) iparűzési adó megosztása cimkére

    Cikk

    Adott egy katás egyéni vállalkozó, akinek van egy székhelye és három telephelye. A székhelyén nem végez tevékenységet, csak a telephelyeken. Az egyik telephelyén nincs helyi iparűzési adó. A vállalkozó egyedül végzi a tevékenységét (védőnő). A telephelyeken térítésmentesen biztosítják a helyiséget – minden berendezéssel együtt – a tevékenysége végzéséhez. Hogyan ossza meg az iparűzési adóját (az éves bevétele körülbelül 6 millió forint)? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

    Kérdés

    Cégünk gabonakereskedelemmel foglalkozik. Saját raktárainkon kívül, kapacitás hiányában szükséges, hogy időnként idegen raktárakban is tároljuk árukészletünket. Szerződéseink egy része fix, havi díjas bérleti szerződés, konkrét raktár, épület bérlésére vonatkozik, van olyan megállapodásunk is, hogy a betárolt gabona mennyisége függvényében fizetünk tárolási díjat, tárolási megállapodás keretében. Ez utóbbi esetben nem raktárhelyiséget bérelünk, csupán tárolási díjat fizetünk. Az a kérdésünk, hogy iparűzési adó komplex, illetve eszközarányos megosztásánál csak a költségként elszámolt bérleti díjjal kell számolnunk, vagy a tárolási megállapodások alapján elszámolt tárolási költségeket is figyelembe kell vennünk az adott településre jutó adóalap számításakor? Be kell-e jelentkeznünk iparűzésiadó-fizetési kötelezettség alá azon települések tekintetében, ahol nincs a társaságunknak telephelye, nem konkrét raktárat, illetve épületet bérelünk, csupán tárolási szolgáltatást veszünk igénybe? Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft., ami 2013-ban alakult, 2015 szeptemberében bérelt egy raktárhelyiséget. Kizárólag raktározási tevékenységet végez (nincs ügyfélkiszolgálás, nincs adminisztráció). Napi egyszer az értékesítésre előkészített árut postásautó viszi el a postaközpontba megállapodás alapján. A raktárhelyiség bejelentése nem történt meg sem a cégbíróság, sem az adóhatóság felé. A raktárbérleti szerződés minden évben meghosszabbításra kerül. A kft. székhelye és raktárhelyisége Budapesten, azonos kerületben található. Szeretném megkérdezni, ha utólagosan kerül bejelentésre (19T201T), milyen szankcióra számíthat? Az iparűzési adót meg kellett volna osztani székhely és telephely szerint? Utólagosan kell-e önellenőrizni a helyi iparűzési adót megosztása hiányában? Várom válaszát, ha lehetséges mindenre kiterjedően. Köszönöm szépen előre is!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozónak a székhelyén kívül egy másik településen egy telephelye van. A 2019. évben a bejelentett telephelyen szolgáltatást nem nyújtott, bevétele innen nem származott, ezért a telephelyet 2019. 05. 31-én törölte a vállalkozói igazolványból. Alkalmazottja nincs, személyi jellegű ráfordítás nem merült fel. Hogyan kell az iparűzési adót megosztani? A 2019. évre a telephely településére beadható-e nullás bevallás? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozó iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A székhelye Szegeden van, a telephelye Izsákon. Megosztásnál sem a személyi jellegű ráfordítással arányos, sem pedig az eszközarányos módszert nem tudom alkalmazni, mivel nincs vállalkozói kivét és nincsenek tárgyi eszközei. Ebben az esetben hogyan kell megosztani a helyi iparűzési adót a két település között? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Egyéni vállalkozónak van egy székhelye és három telephelye. Az adót személyi jellegű költség alapján ossza meg. A székhelyen nem volt tevékenység, és nem merült fel személyi jellegű költség. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben ott fizet-e iparűzési adót, tehát négyfelé kell-e osztani a költségeket vagy csak háromfelé, a telephelyekre? Köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy növénytermesztő őstermelőnek közigazgatásilag külön településen van a lakóhelye és a földjei. A lakóhely iparűzésiadó-köteles település, ahol a földek vannak, ott viszont nincsen iparűzési adó. Az őstermelőnek nincsen személyi jellegű ráfordítása és tárgyi eszköze. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alapot meg kell-e osztani a lakóhely és földterület szerinti település között, amennyiben az utóbbi helyen nincsen ipakötelezettség? Mi lesz a megosztás alapja, amennyiben sem személyi jellegű ráfordítás, sem eszköz érték nincsen?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek Budapesten van a székhelye és Szegeden a fióktelepe. A budapesti székhelyen, ami a lakása, bérleti díj nincsen. Szegeden a fióktelepen bérleti díj nincsen. A fióktelepen egyáltalán semmilyen tevékenység nincsen. A vállalkozásnak 1 alkalmazottja van, ez pedig az ügyvezető. Tehát bérköltség van. Helyesen járok el, ha a fióktelepre 0 százalék adómegosztást számolok el ? Mivel Szeged nem székhely, ezért azt gondolom, nem kötelező a 10 százalékos arány.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ön szerint hogyan kell értelmezni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 31. pontját, melynek értelmében telephelynek számít nevesítetten a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan is? A lízing alatt értendő mind a pénzügyi lízing, mind az operatív lízing (erre vonatkozóan nem találok értelmezést)? Ha telephelyet keletkeztet a pénzügyi lízing is, ez azt jelenti, hogy iparűzési adót kell fizetni minden településre, ahol lízingbe adott ingatlant a lízingbeadó. Ebben az esetben az ipa megosztásánál eszközértékként a bekerülési érték 2%-át kell figyelembe venni? Köszönettel: Mónika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adóalap számításánál az eszközérték helyes meghatározásában kérném segítségét. Az eszközérték megállapításánál a Tao. tv szerint elszámolható értékcsökkenést vesszük figyelembe. Ha a számított nyilvántartási érték nulla, ott a bekerülési érték 10%-át vesszük figyelembe. Kérdésem az lenne, hogy figyelembe kell-e venni a a 100 000 forint beszerzési értékű tárgyi eszközök esetén is a beszerzést követő évben a bekerülési érték 10%-át? A helyi adó tv. mellékletében ezt írja: "A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni". Szerintem ez azt jelenti, hogy bár a beszerzést követő évben értéke nulla, nem kell az eszközértékben figyelembe venni a bekerülési érték 10%-át a kisértékű eszközök esetén. Jól gondolom? Köszönöm előre is válaszát. Mónika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó székhelye a lakcíme és üzlete, telephelye egy másik településen van. Iparűzési adóját komplex megosztással arányosítanánk. Eszközei 100%-ban a telephelyen. Az alkalmazott bére is a telephelyre számít bele. Az egyéni vállalkozó nyugdíjas, így maga után csak a havi 7050 Ft-ot fizette. Példa számokkal: összes eszközérték 200 ezer Ft a telephelyen, összes személyi jellegű ráfordítás 195 000 Ft, ebből 85 ezer Ft egyéni vállalkozói egészségbiztosítás. A kérdésünk, hogy a székhelyen a személyi jellegű ráfordításnak 85 ezer Ft + (500 000 Ft x10%)-át vegyük, azaz 135 ezer Ft-ot? Vagy csak a 85 ezer Ft-ot? Ha 135 ezer Ft-ot, akkor a telephelyen 195000-135000= 60 ezer Ft-ot? Az önkormányzatoktól eltérő válaszokat kaptunk. Kérem szíveskedjenek a példával levezetni a választ. Köszönjük segítő válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném kérni az állásfoglalásukat: egyik kft. 2014. év végétől 3 helyen foglalkozik szállodai szolgáltatással üzemeltetési szerződés keretén belül. A 2015. évben saját bevételként számolták el a működésből származó bevételeket, de évközben felmerült, hogy ezek a bevételek nem is a kft.-t illetnék meg, mert üzemeltetés jogcímen is kapott bevételt rá a megbízótól, aki a tulajdonosi jogokat gyakorolja a szállodák felett. 2016. 4. hótól az egyik szállodát béreli (a másik két üdülőt ugyanúgy üzemeltetési szerződés keretében működteti). A bérelt szálloda szerződése 3 hónapra szólt. Kérdésünk, hogy akár az üzemeltetési szerződés keretében kapott árbevétel, akár a bérleti konstrukció keretében megszerzett árbevétel tekintetében melyik önkormányzatot illeti meg a helyi iparűzési adó összege? A kft. székhelye budapesti, míg a felsorolt szállodák az ország több területén (önkormányzat) találhatóak. A kft. tevékenységébe tartozik továbbá olyan üzemeltetési, gondnoklási (pl. fűkaszálás) tevékenység – az ország különböző településein végezve –, melynek árbevételét szintén budapesti székhelyű megbízótól kapja. Ezen esetekre is szeretnénk kérni állásfoglalást, hogy az iparűzési adó tekintetében megosztásra kötelezett-e a kft.? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és a telephelyek között komplex módszerrel történik. A telephelyeken lévő üzleteket a vállalkozás bérbe vette, bérleti díjat fizet utána. Kérdésem, hogy az eszközérték számításánál a költségként elszámolt bérleti díj összegénél figyelembe kell-e venni a telephelyeken lévő üzletek bérleti díjaként elszámolt költséget, vagy csak a tárgyi eszközökre fizetett bérleti díjjal kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! A vállalkozásunk betegápolással foglalkozik Németországban, a cég magyar munkavállalóin keresztül. Egészen pontosan minden magyar munkavállaló egy családnál dolgozik, bentlakásos formában. Tehát árbevétel csak a német magánszemélyektől származik. A cégnek van egy irodája, ahová egy hónapban néhányszor az ügyvezető kimegy egyeztetni. A kft. nem jelentkezett be a német adóhatósághoz. Se adószámot nem kért, sem telephelyet nem létesített. A kérdésem az, hogy az iparűzési adó megosztásánál figyelembe tudjuk-e venni, hogy csak a német partnerektől származik árbevételünk? Nem tudjuk értelmezni, hogy a helyiadó-törvény szerint ez a fajta szolgáltatásnyújtás létesíthet-e telephelyet Németországban vagy sem? Köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Vásárolt készletek értékelése

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    KATA vége szüneteltetés alatt

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    K+F pályázat adóalap-csökkentő tételek

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media