31 találat a(z) iparűzési adó megosztása cimkére

Egyéni vállalkozó – iparűzési adó megosztása, mentesség Kérdés

Telepített autótöltők iparűzési adó helyzete Kérdés

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Egyéni vállalkozó székhelyváltozása az ipában Kérdés

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Hipa – kiva Kérdés

Hipa megosztása építőipar esetén Kérdés

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk "A" vidéki településen székhellyel, "B" településen (Budapesten) telephellyel rendelkezik. A komplex megosztási módszert alkalmazzuk. A székhelyen, telephelyen kívül foglalkoztatott munkavállalóink személyi jellegű ráfordításait a székhelyen vesszük figyelembe a megosztásnál, mivel irányításuk innen történik. AZ ezen munkavállalóink által használt személygépkocsikat szintén a székhelyen vesszük számításba, függetlenül a tárolási helyüktől. E személygépkocsik ugyanis a munkavállalók lakásán (B, C,D településeken) vannak tárolva, ezek körül csak B településen van telephelyünk. Helyes-e az eljárásunk? A fejlesztési tartalék felhasználással érintett tárgyi eszközöknél a felhasználás évében nem vesszük figyelembe a felhasználás összegét az eszközjellegű ráfordításoknál. Pl. egy székhelyen kívül vásárolt nagyértékű ingatlanhoz felhasznált többéves képzésű fejlesztési tartalék teljesen felborítaná a megosztást. Amikor a fejlesztésitartalék-felhasználással érintett eszköz a tao-ban 0 értékre fut, akkor a törvény mellékletének 1 . 2. pontja szerinti eszközértékkel számolunk (ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén 10%-a). Megfelelő-e ez az eljárás? Előre is köszönöm válaszukat!

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk építőipari munkákat végez. Mivel az egyik kivitelezés időtartama meghaladta adóéven belül a 181 napot, telephelyet nyitottunk az adott településen. Kérdésünk az adóalap megosztásával kapcsolatos. A megosztást csak a személyi jellegű ráfordítások arányában tudjuk elvégezni, mivel fővállalkozóként nincs tárgyi eszközünk az adott építkezésen. Az építésvezető kolléga dolgozik a helyszínen, az ő költségeit vesszük figyelembe a településhez. Kérdésünk, hogy a megosztás során a vele kapcsolatos egész éves költségeket ennél a településnél kell-e figyelembe venni, vagy lehet időarányosítani? (Tekintve, hogy az építkezés lezárulta után a telephely megszűnt és a kolléga is máshol dolgozott augusztus után.) Válaszukat előre is köszönjük.

Katás egyéni vállalkozó iparűzési adójának megosztása Cikk

Adott egy katás egyéni vállalkozó, akinek van egy székhelye és három telephelye. A székhelyén nem végez tevékenységet, csak a telephelyeken. Az egyik telephelyén nincs helyi iparűzési adó. A vállalkozó egyedül végzi a tevékenységét (védőnő). A telephelyeken térítésmentesen biztosítják a helyiséget – minden berendezéssel együtt – a tevékenysége végzéséhez. Hogyan ossza meg az iparűzési adóját (az éves bevétele körülbelül 6 millió forint)? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Raktárbérlet, tárolás az iparűzési adó megosztásánál Kérdés

Cégünk gabonakereskedelemmel foglalkozik. Saját raktárainkon kívül, kapacitás hiányában szükséges, hogy időnként idegen raktárakban is tároljuk árukészletünket. Szerződéseink egy része fix, havi díjas bérleti szerződés, konkrét raktár, épület bérlésére vonatkozik, van olyan megállapodásunk is, hogy a betárolt gabona mennyisége függvényében fizetünk tárolási díjat, tárolási megállapodás keretében. Ez utóbbi esetben nem raktárhelyiséget bérelünk, csupán tárolási díjat fizetünk. Az a kérdésünk, hogy iparűzési adó komplex, illetve eszközarányos megosztásánál csak a költségként elszámolt bérleti díjjal kell számolnunk, vagy a tárolási megállapodások alapján elszámolt tárolási költségeket is figyelembe kell vennünk az adott településre jutó adóalap számításakor? Be kell-e jelentkeznünk iparűzésiadó-fizetési kötelezettség alá azon települések tekintetében, ahol nincs a társaságunknak telephelye, nem konkrét raktárat, illetve épületet bérelünk, csupán tárolási szolgáltatást veszünk igénybe? Köszönettel

Raktár bejelentése utólagosan Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft., ami 2013-ban alakult, 2015 szeptemberében bérelt egy raktárhelyiséget. Kizárólag raktározási tevékenységet végez (nincs ügyfélkiszolgálás, nincs adminisztráció). Napi egyszer az értékesítésre előkészített árut postásautó viszi el a postaközpontba megállapodás alapján. A raktárhelyiség bejelentése nem történt meg sem a cégbíróság, sem az adóhatóság felé. A raktárbérleti szerződés minden évben meghosszabbításra kerül. A kft. székhelye és raktárhelyisége Budapesten, azonos kerületben található. Szeretném megkérdezni, ha utólagosan kerül bejelentésre (19T201T), milyen szankcióra számíthat? Az iparűzési adót meg kellett volna osztani székhely és telephely szerint? Utólagosan kell-e önellenőrizni a helyi iparűzési adót megosztása hiányában? Várom válaszát, ha lehetséges mindenre kiterjedően. Köszönöm szépen előre is!

Iparűzési adó megosztása telephely megszüntetése esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozónak a székhelyén kívül egy másik településen egy telephelye van. A 2019. évben a bejelentett telephelyen szolgáltatást nem nyújtott, bevétele innen nem származott, ezért a telephelyet 2019. 05. 31-én törölte a vállalkozói igazolványból. Alkalmazottja nincs, személyi jellegű ráfordítás nem merült fel. Hogyan kell az iparűzési adót megosztani? A 2019. évre a telephely településére beadható-e nullás bevallás? Válaszát előre is köszönöm!

Helyi iparűzési adó megosztása Kérdés

36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozó iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A székhelye Szegeden van, a telephelye Izsákon. Megosztásnál sem a személyi jellegű ráfordítással arányos, sem pedig az eszközarányos módszert nem tudom alkalmazni, mivel nincs vállalkozói kivét és nincsenek tárgyi eszközei. Ebben az esetben hogyan kell megosztani a helyi iparűzési adót a két település között? Válaszukat előre is köszönöm!