36 találat a(z) iparűzési adó megosztása cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a következő kérdés megválaszolásában: cég komplex módszerrel osztja meg az ipa alapját két település között (az adóalap meghaladja a 100 millió forintot). 2014 szeptemberétől a telephelyen megszűnt a személyi jellegű kifizetés, a telephelyen már csak ingatlan-bérbeadásból van a cégnek jövedelme. Ilyen esetben a telephelynél kell-e személyi jellegű ráfordítással kalkulálnom (ha igen, mit vegyek figyelembe), vagy csak az eszközérték-arányos megosztást kell figyelembe vennem? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Egy építőipari cég összefüggően 45 napot dolgozott Oroszországban. A helyi adókról szóló törvény szerint iparűzési adó tekintetében megosztást kell alkalmazni, ha a cég állandó jellegű tevékenységet végez más önkormányzat területén vagy külföldön. De ha a tevékenységet több mint 30 napig, de kevesebb mint 181 napig végzi adott helyen, akkor ideiglenes jellegű a tevékenység. Kérdésünk, hogy ebben az esetben is külön kell venni az állandó és ideiglenes jelleget, vagy egyszerűen a külföldi munkavégzés miatt megosztást kell alkalmazni?

Kérdés

Mezőgazdasági termelő vállalkozás több önkormányzat területén bérel termőföldet, telephelye nincs az adott településeken. Kell-e a bérelt terület miatt az adott településen adót fizetni, ha igen, hogyan osztom meg az adóalapot? (Árbevétel 100 millió fölötti.) Meghatározható-e a telephely az alábbiak szerint: telephely minden olyan üzleti létesítmény is, amely teljesíti az alábbi négy feltételt: – az üzleti létesítmény az adóalany tulajdonában, birtokában, használatában van, azaz az adózó jogosult-ellenérték fejében, vagy anélkül rendelkezni azzal, – az üzleti létesítmény ingatlan jellegű (épület, építmény, telek), – ott folyik vállalkozási tevékenység (akárcsak az adóév egy részében) és – lévén, hogy a vállalkozási tevékenység alapvetően emberi tevékenység, a telephelyen az adózó, annak alkalmazottja, társaság esetén tisztségviselője munkarend szerint "állandó" jelleggel-munkát végez, vagy a telephelyen kívüli munkavégzés esetén onnan munkát végezni indul. Igaz-e a következő: Amennyiben a bérelt helyiségben nem történik üzleti tevékenység, illetve a társaság alkalmazottai nem onnét indulnak naponta munkavégzésre, az iparüzési adó szempontjából nem keletkezik telephely, és nem merül fel adófizetési kötelezettség sem? A bérelt földterületen kívül – melyet megmunkálnak különböző gépekkel –semmilyen tárgyi eszközzel nem rendelkeznek az adott településen, a munka elvégzése után továbbmennek a következő területre. Az irányítás a székhelyről történik. Kérem mielőbbi segítő válaszát

Kérdés

Egyszemélyes kft. (nincs alkalmazottja) ügyvezető (tulajdonos) orvosa több településen rendel, és számlázza a vevőinek (önkormányzat, cég) a szerződés szerinti díját. A kft.-nek nincs tárgyi eszköze, nem bérel, lizingel semmit. Ténylegesen ez esetben csak a személyi ráfordítás alapján lehetne megosztani, de így a telephelyre nulla adó jutna, ami nem megengedett. Mi a teendő ilyen esetben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem jelenleg iparűzési adó mentes székhellyel rendelkezik. (Nem 0 %, hanem egyáltalán nincs iparűzési adó a településen). Ebben az esetben hogyan alakulna az iparűzési adó megosztása, ha egy adóköteles (2 % mértéket előíró) településen létesítene fióktelephelyet? Köszönöm a választ!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Vásárolt készletek értékelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

KATA vége szüneteltetés alatt

Lucz Zoltánné

adószakértő

K+F pályázat adóalap-csökkentő tételek

Erdős Gabriella

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink