Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    212 találat a(z) innovációs járulék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenységként rádiófrekvenciás és mikrohullámú rendszerek és megoldások fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Néhány használt vtsz szám: 851762, 854233, 854290, 854320, 854370, 392350, 731815, 760429, 761090, 847190, 850440, 850450, 850450, 850490, 851762, 851770, 852990, 853221, 853222. Kérdésem, hogy a főtevékenység és/vagy a VTSZ számok tükrében a társaság innovációs járulék megfizetésére kötelezett-e vagy sem. Nem minősül kkv-nak. Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki 8 különböző cégnek az ügyvezetője, melyekből 3 cégnek nincs kapcsolata a többi 5 céggel. Ez a három cég mutatóértékei alapján kisvállalkozásnak minősül. Kérdés, hogy önmagában a közös ügyvezetés megteremti-e a kapcsoltságot, aminek következtében szükséges innovációs járulékot számítani mindegyik cégre (a példában említett 5 cég középvállalkozásnak minősül)? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy belföldi (addig mikrovállalkozás) cég tulajdonjogát 2018 áprilisában egy külföldi vállalat (egyértelműen középvállalkozás) 100 százalékban megvásárolta. A 2019. évi beszámoló összeállításának előkészületei közben sajnálattal vettük tudomásul, hogy nagy valószínűséggel rosszul értelmeztük a kkv-törvény szabályait, és úgy tekintettük, hogy a belföldi cég 2019. 01. 01-jétől innovációs járulék fizetésére kötelezett, és így járulékelőlegek is befizetésre kerültek. Kérem adjon választ! - Az innovációsjárulék-szabályok felülvizsgálata alapján jól értjük-e most, hogy a 2019. évi innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához a 2016. és a 2017. évi elkészült beszámolók adatait kellett volna vizsgálnunk, és mivel ezek esetében még a külföldi cég kapcsolódó adatai fel sem merülnek, így 2019. évre a cégnek nem lett volna szükséges innovációs járulékot fizetnie? - Jól értelmezzük-e azt, hogy a 2020-as kötelezettség fennállásának megállapításához a 2017-es és 2018-as beszámolókat szükséges vizsgálnunk, és mivel csak a 2018-as beszámoló esetében szükséges hozzáadnunk a külföldi tulajdonos vállalat mutatószámait a belföldihez, így a kétéves szabály miatt még 2020-ra sem tekinthető a belföldi cég járulékfizetésére kötelezettnek, majd csak 2021-től kezdődően? -A 2019. évben bevallott és megfizetett előlegekkel kapcsolatban hogyan lenne szükséges eljárnunk? Járható-e az az út, hogy az éves elszámolásban nulla tényleges adókötelezettséget vallunk be? Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kell-e innovációs járulékot fizetni a következő kapcsolt vállalkozásoknál? "A" vállalat anyavállalat , amely "B" leányvállalat 100 százalékos tulajdonosa, egyben "C" vállalat szintén 100 százalékos tulajdonosa. "B" és "C" leányvállalat között nincs sem tulajdonlási sem üzleti kapcsolat. Az "A" anyavállalat és "B" leányvállalat kapcsolódása alapján nem kellene innovációs járulékot fizetni, a "A" anyavállalat és "C" leányvállalat kapcsolatában sem. Az "A" anyavállalatnak azonban a konszolidáció alapján kell innovációs járulékot fizetni. Ez azt jelenti, hogy mindkét leányvállalatának is függetlenül attól, hogy önálló anya-leány kapcsolat alapján nem kellene járulékot fizetnie?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az innovációs járulékról szóló törvény változása, a kapcsolt felek összeszámítási kötelezettsége miatt a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozóan miként érinti a 2019.01.01. után a mikro- és kisvállalkozásokat? Szíves válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-jétől egy adott céget kapcsolt vállalkozásai mutatóértékeinek összeszámításával kell besorolni mikro-kis-közép vagy nagyvállalati kategóriába. Kérdésem az úgynevezett kétéves szabály alkalmazásával kapcsolatban merült fel. Adott 4 kapcsolt társaság, melyek egyenként kisvállalkozások. 2019-ben összevont mutatóértékeik alapján középvállalkozási kategóriába sorolandók foglalkoztatotti létszámuk alapján. Kérdés, hogy ha 2018-ban még kisvállalkozások voltak, mivel nem kellett összevonni mutatóértékeiket, a kétéves szabály alkalmazásával [a Kkv. tv. 5. § (3) bekezdése szerint, amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám- vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól] 2019-ben is kisvállalkozásoknak tekinthetőek, mivel egymást követő két évben nem lépték túl a határértéket? Kell-e ebben az esetben 2019-re innovációs járulékot fizetniük, vagy csak 2020-tól számítanak középvállalkozásnak a kétéves szabály miatt? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 2019. évre vonatkozó innovációsjárulék-kötelezettséggel kapcsolatos a kérdésem: "A" Zrt. 100%-os tulajdonosa egy magánszemély, "B" Kft. 100%-os tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. "C" Kft. 75%-os tulajdonosa szintén ugyanaz a magánszemély, a 25%-os tulajdonos pedig egy külső magánszemély."A" és "B" mikrovállalkozás, míg "C" vállalkozás a 2017. évig kisvállalkozás volt, a 2018. évtől azonban – a saját adatai alapján – középvállalkozásnak minősül."A" és "B" vállalkozás fő tevékenysége saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, a bérbevevő mindkét esetben "C" vállalkozás, akinek tevékenységi köre merőben más, mint "A", illetve "B" cégé. Ez esetben – a 2019. évre vonatkozóan – kapcsolódó vállalkozónak minősülnek-e az említett cégek? Válaszában szíveskedjen kitérni az azonos, illetve a szomszédos piac fogalmának magyarázatára is, mivel ez számomra teljesen értelmezhetetlen, ugyanakkor azt hiszem, hogy ennek tisztázása döntő szerepet játszik annak eldöntésében, hogy az adott cégek adatait össze kell-e számítani vagy sem? Amennyiben igen, akkor mindhárom cég középvállalkozásnak minősül-e, és mint ilyen, az innovációs járulék alanyai lesznek? Bízom abban, hogy sikerült érthetően megfogalmazni a kérdéseimet. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az innovációs járulék és a társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi tulajdonosi kör: "A" vállalkozás 2 tagja Édesapa és Édesanya 50-50 százalékkal. "B" vállalkozás 2 tagja Édesapa és Édesanya 2 közös gyermeke, vagyis Lánya és Fia 50-50 százalékkal. "A" vállalkozásban Édesapa, "B" vállalkozásban Fiú az ügyvezető és egy harmadik személy, aki egyik cégben sem tag. Kereskedelmi kapcsolat van a két társaság között. "A" vállalkozás által foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, viszont a"B" vállalkozás 10 fő alatt foglalkoztat. Kell-e innovációs járulékot fizetni "B" cégnek? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Innovációsjárulék-fizetési kötelezettség 2019.01.01-től hatályos szabályozásával kapcsolatban szeretném az állásfoglalásukat kérni. Az Inno. tv. 15. § (3) bekezdése szerint az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó annak megállapításakor, hogy az adózó kötelezett-e innovációs járulék fizetésére. A Kkv. tv. 5. §-a szerint az utolsó beszámoló adatai alapján kell a besorolást elvégezni, és a kétéves szabályt is alkalmazni kell. Ezek szerint 2019.01.01-én melyik időszaki adatokat kell figyelembe venni? - a 2016. évi és 2017. évi beszámoló adatait, - ha a 2018. évi beszámoló április 20-áig elkészül, az előleg bevallásakor figyelembe kell venni a 2018-as adatokat, esetleg - a 2019.01.01-i adatokat (például, ha 2019.01.01-én 51 fő a létszám)? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Innovációsjárulék-fizetési kötelezettség 2019.01.01-től hatályos szabályozásával kapcsolatban szeretném az állásfoglalását kérni. Az alábbi esetek kapcsolt vállalkozás fogalma szerinti minősítésében kérem a segítségüket: 1.) A és B vállalkozás természetes személyek révén kapcsolt vállalkozásnak minősülne, ha közös vagy szomszédos piacon folytatnák a tevékenységüket. A vállalkozás fagylaltot ad el, B vállalkozás virágokat értékesít (különböző piacon tevékenykednek). 2.) A és B vállalkozás természetes személyek révén kapcsolt vállalkozásnak minősülne, ha közös vagy szomszédos piacon folytatják a tevékenységüket. A vállalkozás fagylalttölcsért gyárt, B vállalkozás megveszi A vállalkozástól a tölcsért, és fagyizóban értékesíti azt. (Közös vagy szomszédos piacon tevékenykednek és gazdasági kapcsolatban állnak.) 3.) A és B vállalkozás természetes személyek révén kapcsolt vállalkozásnak minősülne, ha közös vagy szomszédos piacon folytatják a tevékenységüket. A és B vállalkozás is fagylaltot ad el az ország két különböző pontján, gazdasági kapcsolat nincs közöttük. (Közös vagy szomszédos piacon tevékenykednek, de nem állnak gazdasági kapcsolatban.) Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! "A" Kft. – több éve középvállalkozás –, tulajdonosi kör: apa 40% százalék, anya 15 százalék, gyerek1 15 százalék, gyerek2 30 százalék. "B" Kft. – kisvállalkozás –, tulajdonosi kör gyerek1 50 százalék, gyerek2 50 százalék. A két gyermek mindkét kft.-ben ügyvezető. Az "A" Kft. TEÁOR 5510 szállodai szolgáltatás, "B" Kft. fő tevékenysége TEÁOR 5510 lakó és nem lakóépület építés és mellette 6820 Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása (a saját tulajdonú ingatlant munkásszállásnak bérbe adja az "A" Kft.-nek). A kkv törvény értelmében kapcsolódó vállalkozásnak kell tekinteni a két vállalkozást, a tulajdonosi részesedések miatt. A "B" Kft. az összeszámítás alapján középvállalkozásnak minősül, így a 1829 bevallás nyilatkozatánál középvállalkozást kell jelölni. Az innovációs járuléknál több cikkben olvastam, hogy akkor minősül kapcsolódó vállalkozásnak, ha tevékenységüket vagy egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. A két kft. Önök szerint a leírtak alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül, és a "B" vállalkozásra is a középvállalkozási besorolás érvényes? Köszönettel: Hné

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Adott egy cég amely 2018. július 1-jétől kft. formából zrt. formába alakult át. A foglalkoztatottak száma egészen 2018. július 1-jéig alatta volt az 50 főnek és a bevételi adatai is a 10 millió eurónak. 2018. július 1-jétől a foglalkoztatottak száma 50 fő fölé emelkedett és jelenleg is a felett található. Kérdésünk az, hogy a cégforma változás miatt ezen vállalkozás már középvállalkozásnak minősül-e, és 2018. júliustól vagy 2019. januártól innovációs járulékot kell-e fizetnie? Vagyis a cégformaváltás miatt a 2 éves szabály nem érvényesül, s mint új céget kell besorolni?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Szakmai egyeztetési céllal keresem meg Önöket. A mai nap több elektronikus sajtóban megjelent, hogy a társasági adózás tekintetében milyen tipikus hibákat követnek el az adózók. Ennek utolsó bekezdésében az innovációs járulékot hozzák fel, mint tévedési területet. Ennek a cikknek a zárójeles részében azt rögzítik, hogy az innovációs járulék attól függ, hogy az év első napján alkalmazok-e 50 főt, vagy sem. https://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/elarulta-a-nav-hol-hibaznak-sokat-az-adozok.5.324057.html A mi eddigi gyakorlatunk az volt ezen a téren, hogy a kkv törvény alapján végeztük el a minősítést, azaz minden egyes éves beszámoló benyújtása után a mérlegfőösszeg, az árbevétel és a létszám alapján illetve a kapcsolódási viszonyokat is figyelembe véve megvizsgáltuk, hogy két egymást követő évben megváltozott-e a kkv minősítésünk, és ha igen, akkor azt alkalmaztuk az adott év beszámoló benyújtása után, azaz tárgyévet követő hó májusa után. Így az év eleji relációnk mindig a beszámoló benyújtása utáni viszonyoktól függött. Arra kérem legyenek segítségünkre abban, hogy ezt a zárójeles részt egyszerűen alkalmazni kell, vagy a kkv törvény alapján kell ezt vizsgálni.

    Cikk

    Összegezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a társasági adóalapra és adókedvezményre, az innovációs járulékra és a rehabilitációs hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat 2018-ban nem megfelelően alkalmazó adózók ellenőrzésekor tapasztalt jellemző hibákat. Az adóhatóság honlapján közzétett összeállítás adónemenként és a kockázatelemzéssel feltárt anomáliák szerinti bontásban mutatja be a problémákat.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Őstermelő HIPA megosztása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Bt.-kültag

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Kiválás esetén törzstőke és eredménytartalék megosztása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media