38 találat a(z) illetékfizetési kötelezettség cimkére
Fejlesztésre adott hozzájárulás adózása
Kérdés
Egy kft. nagyobb értékű beruházásba kezdett 2013-ban. Ehhez kapcsolt vállalkozásától kapott 100 millió forint vissza nem térítendő, végleges fejlesztési célú hozzájárulást. A hozzájárulást adó kft. a rendkívüli ráfordítások között számolta el az eseményt a pénzmozgással egyidejűleg. Aki kapta a hozzájárulást, a rendkívüli bevételek közé könyvelte a 100 millió forintot, majd átvezette a halasztott bevételek közé passzív időbeli elhatárolásként. Kérdéseim a társasági adó, illeték adónemhez kapcsolódnak: – A hozzájárulást adó társaságnak 2013-ban meg kell-e növelnie a társasági adóalapját a kapcsolt vállalkozásnak adott végleges fejlesztési támogatás összegével? – A hozzájárulást kapó kft.-nél keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel!
Háziorvosi praxis eladása-vétele
Kérdés
Kérdésem: háziorvosi praxis eladásánál mi az adó és eho alapja abban az esetben, ha az eladó magánszemély a praxist alanyi jogon szerezte? Házi orvosi praxis vásárlásánál ki jogosult illetékmentességre? Ha valaki egy praxist magánszemélytől vásárolja, aki az első eladó jogosult-e illetékmentességre, ha nem, akkor mennyi az illetékfizetés alapja és hány százalék az illeték? Mikor, és milyen nyomtatványon kell bevallani? Előre is köszönöm a választ.
Kft. által saját tagjának nyújtott kölcsön elengedése
Kérdés
Saját tagnak nyújtott kölcsön elengedése esetén a cég részéről egyéb ráforditásként kell könyvelni, és a társasági adó alapját megemelni. A tag részéről 21 százalékos illetékfizetési kötlezettség keletkezik. Ezt milyen formában kell a NAV felé bevallani? A cégnek, vagy a tagnak, mint magánszemélynek, illetve milyen nyomtatványt kell e célra alkalmazni? A tagnak az elengedett kölcsön után kell-e kamatot fizetnie (jegybanki alapkamat + 5 %)?
Apport értékesítése
Kérdés
2007-ben alakult kft.-ből 2009-ben kivált egy kft. 500 ezer forintos jegyzett tőkével és az anyacégből áthozott 18 millió forint értékű ingatlannal, ami kvázi kedvezményezett kiválás. Ekkor sem áfa,- sem illeték-fizetési kötelezettség nem keletkezett. Most az ingatlant eladnák a tulajdonosok. Véleményem szerint időarányosan áfafizetési kötelezettségük keletkezik, függetlenül attól, hogy a számlán áfát nem tüntet fel, mivel az áfatörvény 86. § (1) pont jb. alpont alapján értékesít. Jól gondolom, hogy áfafizetési kötelezettsége van?
Törzstőkeemelés és tagi hitel
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem, hogy szíveskedjenek az alábbi kérdés megválaszolásában segíteni. Korlátolt felelősségű gazdasági társaság tagja, a társasággal szemben fennálló tagi hitel követelésével, mint apporttal szeretné felemelni a társaságbeli törzstőkéjét. Vagyis a tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a törzstőke megemelése keretében, apportként a társaság rendelkezésére bocsátaná. A tag tagi hitel követelése a kft.-vel szemben a kft. által elismert követelés. Kérdésem az lenne, hogy a fenti esetben a tagnak, illetve a társaságnak keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a követelés apportálása miatt? Segítségüket köszönöm!
Beépítetlen telek eladásával kapcsolatos adózás és illeték
Kérdés
Hat éve 1 millió 500 ezer forintért vásárolt építési telket 2014-ben értékesítem 4 millió forintért, helyette másik építési telket veszek 5 millió 200 ezer forintért. Kérdésem: kell-e adóznom az eladott telek után, ha annak az árából veszem a másik telket? A másik telek vásárlása után kell-e fizetnem illetéket, ha 4 éven belül beépítem? Nem tudom, él-e még ez a törvény. Válaszukat előre is köszönöm.
Elhalálozási rendelkezés készpénzátruházás
Kérdés
2010-ben magánszemély a szomszédját ápolta haláláig. Erre vonatkozó szerződés nem volt közöttük, viszont a szomszédasszony hálából az elhalálozási rendelkezésében ráhagyta a készpénzvagyonát, amit a bank a magánszemély rendelkezésére bocsátott úgy, hogy átírták a nevére a halotti anyakönyvi kivonat alapján. Kérdésem, hogy ezt jelenteni kellett volna-e, illetve adó- és illetékfizetési kötelezettség alá esett volna-e?
Kell-e illetéket fizetni az átengedett örökség után?
Kérdés
A nagyszülő halála után, hagyatéki tárgyaláson, a szülő átadta örökségét gyermekének. Kell-e ilyen esetben öröklési illetéket illetve visszterhes adót, illetéket fizetni?Az Illeték törvény 10. § (1) bekezdése szerint, ha valaki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, akkor az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet a terhére. Az átengedett örökség után az örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
