38 találat a(z) illetékfizetési kötelezettség cimkére

Kérdés

Egy kft. nagyobb értékű beruházásba kezdett 2013-ban. Ehhez kapcsolt vállalkozásától kapott 100 millió forint vissza nem térítendő, végleges fejlesztési célú hozzájárulást. A hozzájárulást adó kft. a rendkívüli ráfordítások között számolta el az eseményt a pénzmozgással egyidejűleg. Aki kapta a hozzájárulást, a rendkívüli bevételek közé könyvelte a 100 millió forintot, majd átvezette a halasztott bevételek közé passzív időbeli elhatárolásként. Kérdéseim a társasági adó, illeték adónemhez kapcsolódnak: – A hozzájárulást adó társaságnak 2013-ban meg kell-e növelnie a társasági adóalapját a kapcsolt vállalkozásnak adott végleges fejlesztési támogatás összegével? – A hozzájárulást kapó kft.-nél keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel!

Kérdés

Kérdésem: háziorvosi praxis eladásánál mi az adó és eho alapja abban az esetben, ha az eladó magánszemély a praxist alanyi jogon szerezte? Házi orvosi praxis vásárlásánál ki jogosult illetékmentességre? Ha valaki egy praxist magánszemélytől vásárolja, aki az első eladó jogosult-e illetékmentességre, ha nem, akkor mennyi az illetékfizetés alapja és hány százalék az illeték? Mikor, és milyen nyomtatványon kell bevallani? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Saját tagnak nyújtott kölcsön elengedése esetén a cég részéről egyéb ráforditásként kell könyvelni, és a társasági adó alapját megemelni. A tag részéről 21 százalékos illetékfizetési kötlezettség keletkezik. Ezt milyen formában kell a NAV felé bevallani? A cégnek, vagy a tagnak, mint magánszemélynek, illetve milyen nyomtatványt kell e célra alkalmazni? A tagnak az elengedett kölcsön után kell-e kamatot fizetnie (jegybanki alapkamat + 5 %)?

Kérdés

2007-ben alakult kft.-ből 2009-ben kivált egy kft. 500 ezer forintos jegyzett tőkével és az anyacégből áthozott 18 millió forint értékű ingatlannal, ami kvázi kedvezményezett kiválás. Ekkor sem áfa,- sem illeték-fizetési kötelezettség nem keletkezett. Most az ingatlant eladnák a tulajdonosok. Véleményem szerint időarányosan áfafizetési kötelezettségük keletkezik, függetlenül attól, hogy a számlán áfát nem tüntet fel, mivel az áfatörvény 86. § (1) pont jb. alpont alapján értékesít. Jól gondolom, hogy áfafizetési kötelezettsége van?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kérem, hogy szíveskedjenek az alábbi kérdés megválaszolásában segíteni. Korlátolt felelősségű gazdasági társaság tagja, a társasággal szemben fennálló tagi hitel követelésével, mint apporttal szeretné felemelni a társaságbeli törzstőkéjét. Vagyis a tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a törzstőke megemelése keretében, apportként a társaság rendelkezésére bocsátaná. A tag tagi hitel követelése a kft.-vel szemben a kft. által elismert követelés. Kérdésem az lenne, hogy a fenti esetben a tagnak, illetve a társaságnak keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a követelés apportálása miatt? Segítségüket köszönöm!

Kérdés

Hat éve 1 millió 500 ezer forintért vásárolt építési telket 2014-ben értékesítem 4 millió forintért, helyette másik építési telket veszek 5 millió 200 ezer forintért. Kérdésem: kell-e adóznom az eladott telek után, ha annak az árából veszem a másik telket? A másik telek vásárlása után kell-e fizetnem illetéket, ha 4 éven belül beépítem? Nem tudom, él-e még ez a törvény. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

2010-ben magánszemély a szomszédját ápolta haláláig. Erre vonatkozó szerződés nem volt közöttük, viszont a szomszédasszony hálából az elhalálozási rendelkezésében ráhagyta a készpénzvagyonát, amit a bank a magánszemély rendelkezésére bocsátott úgy, hogy átírták a nevére a halotti anyakönyvi kivonat alapján. Kérdésem, hogy ezt jelenteni kellett volna-e, illetve adó- és illetékfizetési kötelezettség alá esett volna-e?

Kérdés

A nagyszülő halála után, hagyatéki tárgyaláson, a szülő átadta örökségét gyermekének. Kell-e ilyen esetben öröklési illetéket illetve visszterhes adót, illetéket fizetni?Az Illeték törvény 10. § (1) bekezdése szerint, ha valaki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, akkor az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet a terhére. Az átengedett örökség után az örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó egyéni vállalkozó, gyes

Széles Imre

tb-szakértő

Személyes közreműködés nélkül

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Fordított adózás, trafóház építése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink