36 találat a(z) illetékfizetési kötelezettség cimkére
Elévült tagi kölcsön illetékvonzata
Kérdés
Kell-e fizetnie illetéket, az elévült tagi hitel – rendkívüli bevételként elszámolt összeg – után a gazdasági társaságnak?
Üzletrészvásárlás piaci ár alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárolja egy másik kft. üzletrészét egy magánszemélytől. A vételár alacsonyabb az üzletrész piaci értékénél. Kérdésünk, hogy a vevő kft.-nél a piaci ár alatt történő vásárlásnak van-e adó- vagy illetékvonzata? Válaszukat köszönjük.
Végelszámolás lezárta utáni kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolásának lezárását követően a NAV határozata szerint nem szerepelhet a mérlegben a saját tőke részeként kimutatott alapítói pótbefizetés összege, mert azt könyvelési tételek helyesbítése során rögzítettük még a tevékenység időszakában. Akkor vettük át a könyvelést egy másik cégtől. A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a téves könyvelést helyesbíthessük a könyvekben, de ezt nem fogadták el. Ennek következtében az összeggel megemelték a társasági adóalapot, és megállapították az adókülönbözetet, mert szerintük az adózó ráutaló magatartással lemondott a követeléséről. Erről szó sem volt, évek óta nem működik a cég, a tulajdonos a saját járulékai és az ügyvitel miatt fizetett be bankszámlára. Mivel a határozat szerinti kötelezettség (nem volt jelentős)különbözetére volt a folyószámlán túlfizetés, nem fellebbeztünk, így a határozat jogerőre emelkedett. Most érkezett meg a NAV illeték kivetéséről szóló határozata, melyet már fellebbeznénk. Mi lehet az indoka? Amennyiben nincs indoka a fellebbezésnek, átmehet-e felszámolásba a bevallásokkal lezárt végelszámolás? Mit lehet ezzel tenni? Az illetéktörvény egyértelműen elengedett kötelezettség utáni illetékről szól. Köszönettel: Horváth Gyöngyi
Elengedett követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt.-nek magánszemélytől származó kölcsöne van. A magánszemély lemond a kölcsön visszafizetéséről. Milyen adó-, illetve illetékkötelezettsége van a magánszemélynek, illetve a társaságnak? (A társaság működik, nem áll felszámolás alatt.)
Így fizetheti ki a tagi kölcsönt ingatlannal
Cikk
Megszűnő vállalkozásoknál mindig nagy fejtörést okoz, hogyan fizessék vissza a tagi kölcsönöket. Hogyan lehet ingatlanvagyonnal rendezni a tartozást – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Veszélyes szülői kölcsönre hivatkozni vagyonosodási vizsgálatnál
Cikk
Rendre felmerülő kérdés, elfogadja-e az adóhatóság egy vagyonosodási vizsgálatban a szülői kölcsönre hivatkozást. Milyen feltételeket vizsgálnak? Lehet-e kölcsönadó a nagyszülő? Finanszírozhatta-e a szülő a megvásárolt ingatlant? Vizsgálható-e ilyen esetben a kölcsönadó szülő?
Biztosítás és illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvényben meghatározott adómentes, illetve kedvezményes adózású juttatások illetékkötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést föltenni. Az szja-törvény szerint mentes a halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás, azaz a biztosított halála esetén az örökösöknek vagy a kedvezményezetteknek fizetett biztosítási összeg. Az Itv. 16. § (1) c) szerint az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint, továbbá az I.) pont szerint az örökhagyó egyenes ági rokona és a túlélő házastársa által megszerzett örökrész. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, az általános szabályok szerint 18 százalék illetéket kell fizetnie az örökösnek? Továbbá felmerülhet-e ajándékozási illeték fizetési kötelezettség, ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részesül ilyen kedvezményes juttatásban, mivel a 17. § (1) k) alapján mentes az ajándékozási illeték alól a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. Az szja-törvény azonban kifizetőt nevesít, ami lehet munkáltató is, de a kifizető fogalma ennél szélesebb kört ölel fel, és szemben a béren kívüli juttatásokkal, nem nevesíti törvény, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül, és ez az Art. 178. § 22. pontjából sem következik.
Követelés-elengedés illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a követelés-elengedés illetékmentességére vonatkozik: A követeléselengedés külföldi székhelyű vállalkozás (EU) által keletkeztet-e vagyongyarapodást a belföldi illetőségű társaság számára, és így az ügylet az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá esik-e? Köszönettel: Nagy Magdolna
Szerszámhasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég kórházak részére gyárt és értékesít beültethető protéziseket. A műtéthez többször felhasználható speciális eszközökre, szerszámokra is szükség van. Ezeket ugyanaz a cég állítja elő. A használatáért a kórháztól nem kíván pénzt kérni (megtartja saját tulajdonban, csak használatba, kölcsönbe adja). Keletkezik-e emiatt áfa-, tao- vagy illetékfizetési kötelezettség? Ha igen, mi az adók alapja? Más-e a helyzet, ha a protézisek ára tartalmazza a fölszerszámozás árát is? (A termékek fejlesztésével együtt történik a szerszámok fejlesztése, mint ahogy a gyártás is ugyanott, ugyanazokkal az eszközökkel történik.) Köszönettel: Jankó Zoltán
Céges autó bérbeadása dolgozónak
Kérdés
Költségtakarékossági okokból cégünk a korábban biztosított, ebből következően használt cégautót, határozatlan időre bérbeadná dolgozójának, aki a személygépkocsi üzemben tartójává válna. Úgy gondoljuk, hogy így – miközben a személygépkocsi a cég tulajdonában marad és változatlanul elszámolnánk az amortizációt –, a dolgozót terhelné a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos összes költség, de a cégautóadót sem neki, sem a cégnek nem kellene megfizetnie. Működőképes-e ez a konstrukció? Vannak-e buktatói? Vannak-e adó- vagy illetékfizetési vonatkozásai? Mire figyeljünk a bérleti szerződés megkötésekor (a szerződésben nem tervezünk olyan kitételt, amely a dolgozónak X idő elteltével valamilyen vásárlási jogot adna)? Van-e javaslatuk a bérleti díj minimumát illetően?
Illeték – lakás, pénz
Kérdés
Szülő gyermekének ajándékoz pénzösszeget. A pénz bankszámláról kerül átvezetésre, ugyanazon bankon belül a szülő számlájáról, melyen a megajándékozott gyermek is rendelkezési joggal volt meghatalmazva, a gyermek számlájára. Kérdés: van-e valamilyen illetékfizetési, illetve NAV-hoz bejelentési kötelezettség? Esetleg összeg nagyságától függ-e az ajándékozó vagy a megajándékozott ezzel kapcsolatos teendője? Másik illetékkel kapcsolatos kérdés: egyik szülő halála miatt lakásingatlan tulajdonosa lett 1/4-1/4 arányban két gyermek az életben maradt szülő haszonélvezeti jogával. Az ingatlant az egyik gyermek 100 százalékos tulajdonába szeretnék adni. Kifogásolható-e, ha az egyik 1/4 részben tulajdonos testvér a fele részben tulajdonos szülőnek ajándékozza a tulajdoni hányadát, majd a szülő az összesen 3/4 részt a megajándékozott gyermeknek? Ezzel ügyfelem értelmezése szerint elkerülhető lenne az illeték-fizetési kötelezettség. Mi a teendő abban az esetben, ha a megajándékozott gyermek később ezt a lakásingatlant értékesíti? Ilyen esetben hogyan alakul az illeték-fizetési kötelezettség?
Illeték vagyoni betét megszerzése esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi ingatlannal rendelkező magyar kft., magyar tulajdonosokkal. A kft. az anya és gyereke 90-10 százalékos tulajdonában van. A 10 százalékos üzletrészt a gyerek el akarja adni. Kérdés: Kell-e illetéket fizetni a következő esetekben: - az üzletrészt az apa veszi meg a gyerektől, - az üzletrészt a 90 százalékos tulajdonos anya veszi meg, - maga a társaság vásárolja meg a saját 10 százalékos üzletrészét? Köszönettel.
Illeték
Kérdés
Ha 100 forintért veszek két lakóingatlant és egy telket, kifizetem a 4 forint illetéket, és a tulajdonjog bejegyzésétől számított 1 éven belül eladom az ingatlant 110 forintért, akkor a 4 forintot visszaigényelhetem?
Fejlesztésre adott hozzájárulás adózása
Kérdés
Egy kft. nagyobb értékű beruházásba kezdett 2013-ban. Ehhez kapcsolt vállalkozásától kapott 100 millió forint vissza nem térítendő, végleges fejlesztési célú hozzájárulást. A hozzájárulást adó kft. a rendkívüli ráfordítások között számolta el az eseményt a pénzmozgással egyidejűleg. Aki kapta a hozzájárulást, a rendkívüli bevételek közé könyvelte a 100 millió forintot, majd átvezette a halasztott bevételek közé passzív időbeli elhatárolásként. Kérdéseim a társasági adó, illeték adónemhez kapcsolódnak: – A hozzájárulást adó társaságnak 2013-ban meg kell-e növelnie a társasági adóalapját a kapcsolt vállalkozásnak adott végleges fejlesztési támogatás összegével? – A hozzájárulást kapó kft.-nél keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel!
Háziorvosi praxis eladása-vétele
Kérdés
Kérdésem: háziorvosi praxis eladásánál mi az adó és eho alapja abban az esetben, ha az eladó magánszemély a praxist alanyi jogon szerezte? Házi orvosi praxis vásárlásánál ki jogosult illetékmentességre? Ha valaki egy praxist magánszemélytől vásárolja, aki az első eladó jogosult-e illetékmentességre, ha nem, akkor mennyi az illetékfizetés alapja és hány százalék az illeték? Mikor, és milyen nyomtatványon kell bevallani? Előre is köszönöm a választ.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
