Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem segítségét. Egy lakás egy magánszemély 1/1 tulajdonában áll 2008 óta. Semmilyen teher, haszonélvezet nincs rajta. A magánszemély eladja egy kft.-nek a lakás 10 évre szóló haszonélvezeti jogát a lakás forgalmi értékének 50 százalékáért. Keletkezik-e a magánszemélynek emiatt (szja) adófizetési kötelezettsége, vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni. Ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató, korlátolt felelősségű társaságnak kettő tagja van. A tagok a saját tulajdonukat képező ingatlanokra (lakások, üzletek, műhely) – 10 éves határozott időtartamra – ingatlan-haszonélvezeti jogot alapítanak, és azt a kft.-re átruházzák. (Garzonlakásokra 8 millió, üzletekre 12 millió, műhelyre 11 millió forint ellenértéket állapítanak meg, szerződések alapján.) A kft. az ilyen módon átruházott ingatlanokat bérbe adja vállalkozások és magánszemélyek részére a bérbeadási főtevékenységének keretében. A szerződések értelmében a haszonélvezeti jog ellenértékét a kft. – mint az ingatlanok haszonélvezeti jogának jogosultja – hároméves egyenlő részletekben fizeti ki a tulajdonosok (a kft. tagjai) részére. A kft. az ingatlanok utáni haszonélvezeti jogot milyen módon számolhatja el a számviteli, illetve a társaságiadó-törvény alapján? Immateriális javak módjaként alkalmazhatná-e a kedvezőbb, 6 év alatt 16,67 százalékos amortizációt, vagy csak az épületekre, ingatlanokra vonatkozó 2 százalékos értékcsökkenési leírással élhet? A szíves válaszadását előre is köszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető
Tisztelt Szakértő! Ingatlanhasznosítással foglalkozó kft. (áfa szempontjából mentes, bérbeadás és értékesítés terén sem jelentkezett be különleges áfára) egyik lakóingatlanára haszonélvezeti jogot alapít ellenérték fejében (visszterhesen) 5 évre (2016. 01. 01-től 2020. 12. 31-ig), 2015. 12. 15-ei teljesítéssel, továbbá egy másik ingatlanán holtig tartó haszonélvezeti jogot adott el szintén 2015. decemberi adásvételi szerződés keltezéssel úgy, hogy a birtokbaadás is ebben az évben megtörténik. Kérdésünk, hogy a haszonélvezeti jogok értékesítését számlázhatja-e áfamentesen, illetve az ellenértéket mikor kell a bevételek között szerepeltetnie? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Lehetőség van-e a haszonélvezeti jog megosztására a haszonélvező és a tulajdonos között abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa jelenleg kettő kiskorú? Az egyik szülő a haszonélvezeti jog birtokosa. Az egyik kiskorú márciusban már nagykorú lesz. A szülő, illetve a leendő nagykorú gyremek szeretné a haszonélvezeti jogot megosztani, mivel csak így lehet kedvezőbben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet megosztani. Kell-e ezt a földhivatali nyilvántartásba bevezetni? Előre is köszönöm a válaszát.
Kérdésem, hogy egy gyermek a saját tulajdonú lakására haszonélvezeti jogot jegyeztet be az édesanyja javára. Kell-e ez után illetéket fizetni?
"A" Kft.-től "B" Kft. tehermentes ingatlant vásárolt. (Fordított adózás alá esik az ügylet az áfa szempontjából). Mivel "B" Kft. nem tudja az ingatlant kifizetni, ezért már az ingatlanadásvételi-szerződésben nevesíti "C" Kft.-t, amelynek a vételárral megegyező összegben eladja az ingatlan haszonélvezeti jogát 20 év határozott időtartamra. Kérdésem: B Kft.-nek kell-e számlázni a haszonélvezeti jogot C Kft. felé? Ha igen, akkor milyen dátummal és milyen áfavonzattal? B Kft. könyveiben mennyi lesz az ingatlan értéke? Az eredeti vételárral megegyező összeg vagy nulla a haszonélvezeti jog értékesítése miatt? Válaszát előre is köszönöm.
Hogyan kell kiszámítani az örökölt, haszonélvezetti joggal terhelt, és később értékesített ingatlanból származó jövedelmet? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
T. Adózóna! Van egy kft., akinek van egy ingatlana (telek és rajta egy raktárépület), a kft. két tagjának pedig van elfogadott, de ezidáig ki nem fizetett osztaléka. Az ingatlan haszonélvezeti jogát a cég a két tulajdonosra ruházná és az osztalék fizetési kötelezettséggel kompenzálásra kerülne. A haszonélvezeti jogot áfásan kiszámlázzuk, az osztalék bruttó értékének adóterhét levonjuk (16% szja, 14% eho a 450 ezer ft-os plafonig, és természetesen befizetjük az adóhatóságnak), a fennmaradó összeget kompenzáljuk. Kérdésem: hogyan könyveljük a haszonélvezeti jog értékesítését? Bevételként egyéb bevétel, viszont hogyan jelenik meg az ingatlan és az épület értékében? Csökkentjük a nettó vagy a bruttó bekerülési értékeket, egyéb ráfordítással szemben? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: 1998-ban külterületi ingatlanok (termőföldek) vásárlására került sor az alábbi konstrukcióban: a vevői oldalon két személy volt, egy állagvevő, aki szerzőképes magyar állampolgár és egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amely a haszonélvezeti jogot vásárolta meg. A vételár megoszlása az állagvevő és a haszonélvezetijog-vevő között 10-90 százalék volt a haszonélvező javára az ingatlanok megvásárlásakor. A haszonélvezeti jog, mint vagyonértékű jog a társaság könyveiben szerepel. A haszonélvezeti jogot és a tulajdonjogot a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezte. Az ingatlan 2014. évben értékesítésre került nagykorú magyar állampolgárok részére. A haszonélvezeti jog jogszabály által történt megszüntetése folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 72. § (3) bekezdésében foglalt számítási szabályra tekintettel a haszonélvezeti jogot a vételár 25 százalékában határozták meg. Ugyanakkor az állageladók 1998-ban a vételár 10 százalékát fizették ki a tulajdonjogért. Az ügyben kaptunk egy jogi szakértői véleményt, amely szerint a 2014-ben eladó (eredetileg állagvevő magánszemélyek) jogalap nélküli gazdagodás címen a vételár 65 százalékának a visszatérítésére kötelezettek. Kérdés: ez a visszatérítés áfaköteles-e? Ha igen, akkor a számlát milyen címen állíthatjuk ki? Köszönettel: Trembeczky Magdolna könyvelő
Egy lakástulajdonos édesapjának haszonélvezeti joga van az ingatlanon. A tulajdonos bérbe adja a lakást. A bérleti szerződésen ő szerepel, mint bérbeadó. A számlát is ő állítja ki. A hasznosítás jogáról a haszonélvező lemondott. Van lehetőség ennek a megváltoztatására, és meg lehet-e tenni év közben? Ezentúl 50-50 százalékban szeretnének részesedni a bérleti díjból. Módosítani kell a bérleti szerződést (a bérbeadó nemcsak a tulajdonos, hanem a haszonélvező is)? Elegendő-e, ha csak az szja-bevallásban jelenik meg a fele-fele bérleti díj, és továbbra is a tulajdonos állítja ki a bizonylatokat? A közüzemi számlák a tulajdonos nevére szólnak. Azt is átszámlázza a bérbevevőnek. A bevételből költségként levonja. A haszonélvező számolhat-e a 10 százalék költséghányaddal? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné válaszol.
Ha vásárolok egy új 1600 köbcentiméter feletti személygépkocsit cégautónak, akkor milyen adók terhelik 2009-től? A GYED-ből az APEH levonhatja az szja-elmaradást, tartozást? A haszonélvezeti jog után is kell adót fizetni, ha eladunk egy ingatlant? Olvasói kérdések.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték