13 találat a(z) használati jog cimkére

Használati jog Kérdés

Szellemi termék használati jog Kérdés

Kistehergépkocsi költségelszámolása Kérdés

Egyedi fejlesztés bérelt szoftveren Kérdés

Lakóingatlan-építés áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lakóingatlanok értékesítésével, ahhoz kapcsoló áfa vonatkozásában (kedvezményes adómérték alkalmazhatósága) szeretném a segítségét kérni: 2018. október 26-án véglegessé vált építési engedéllyel rendelkező kft. – négylakásos társasház és garázsok építésére –, az alábbi tételeknél mekkora áfamértékkel számlázhat: – lakások tulajdonjogának értékesítése esetén milyen áfával számolhat? – külön helyrajzi számon szereplő tároló értékesítése esetén a tárolóra milyen áfa alkalmazható? – külön helyrajzi számon szereplő garázs értékesítése esetén milyen áfa alkalmazható? – lakáshoz kapcsolódó telekhányad értékesítéséhez kapcsolódó áfa mértéke mekkora? – padlástér kizárólagos használati jogának értékesítése esetén alkalmazható áfa mértéke mekkora? – kültéri gépkocsibeálló kizárólagos használati jogának értékesítése esetén alkalmazható áfa mértéke mekkora? (Nem szerepel külön helyrajzi számon, a lakásokhoz tartozó osztatlan közös tulajdonú telekrészen helyezkedik el.) Az értékesítés esetén befolyásoló tényező-e az áfa vonatkozásában, ha a számlázás részteljesítéssel történik? Részteljesítések esetén a számlák áfaszempontból is teljesítésnek számítanak és nem előlegnek? Az értékesítések esetén befolyásoló tényező-e az áfa vonatkozásában, ha a lakás nem kulcsrakészen, hanem szerkezetkészen vagy emelt szintű szerkezetkészen kerül értékesítésre? Előre is köszönöm szíves válaszukat!

Tárgyi eszköz aktíváláskor figyelembe veendő Kérdés

Tisztelt Cím! Számítógépes könyvelési és bérszámfejtési program használati jogának vásárlásakor a számlában megjelenő oktatás és beüzemelés költsége a program aktiválási értékébe beszámít-e, vagy külön mint oktatási költség kerüljön rögzítésre? Válaszukat előre is köszönöm

Ingatlanértékesítés áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen tájékoztatást adni az alábbiakban körülírt áfakérdésről. (Könyvelő irodaként keresem Önöket, az adott kérdésben több ellentmondásos véleményt ismerek szakmai körökből.) Beruházó cég a saját tulajdonában lévő építési telkén társasházat építtet, több alvállalkozó közreműködésével. (A beruházó nem végez építőipari tevékenységet, csupán szerződik a közreműködő tervezőkkel és kivitelezőkkel.) Az épített társasházak földszinti lakásaihoz kizárólagos kerthasználat (nem tulajdon csak birtok!) és garázs tartozik, a felső lakásokhoz csak garázs. (A garázs és a kert tulajdonjoga a társasházé, ezek birtokjoga az adásvételi szerződés alapján a lakástulajdonosoké a szerződés 2.1 és 2.2 pontja alapján.) Kérdés az, hogy az adásvételi szerződésben, valamint a számlában fel kell-e tüntetnünk tételesen a kert, az épület alatti építési telek, garázs, lakás árait és áfatartalmát, vagy elegendő a teljes vételár és a kedvezményes, 5 százalékos áfatartalom feltüntetése? Amennyiben fel kell tüntetni, akkor a kert, az épület alatti építési telek, valamint a garázs árának mennyi lesz az áfakulcsa? Milyen módon állapítom meg a kert és a garázs birtokjogátadásának értékét? (Mert itt nem tulajdonjogot adunk át.) Hogyan árazom be, és osztom meg az építmény alatti építési telket? A fölső lakások értékesítéséhez kapcsolódik telekár? Amennyiben szükséges az elkülönítés, megadható-e irreálisan alacsony telekár a hozzá kapcsolódó alacsony áfaösszeggel? Tisztelettel: Mátrai Zoltán

Szoftverfelhasználási jog – taokedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég egy meglévő szoftver tulajdonjogának megvásárlásával és továbbfejlesztésével alakította ki a mai rendszereket. Az ügyfél a szoftver megvásárlásakor használati jogot szerez, nem a szellemi termék tulajdonjogát. Az ügyfeleknek a program telepítésekor egy licencszerződést kell elfogadniuk. Ha jól értelmezem a jogszabályt, a kapott ellenértéket meg kell bontani az átruházott szerzői jog ellenértékére, valamint az elvégzett munkadíjra, és csak a szerzői jog értékére lehet adókedvezményt igénybe venni. A társaságiadó-törvény szerint a szellemi alkotás értékesítéséből származó nyereség teljesen mentes a társasági adó alól. A jogdíjnak a szoftverre vonatkozó felhasználási jog biztosításából vagy a szoftver átruházásából származó ellenérték minősül. Kérdéseim: jól gondoljuk-e, hogy a cég érvényesítheti a jogdíj értékére az adókedvezményt, milyen számviteli, egyéb bizonylat szükséges a jogdíj és a munkadíj értékének kimutatására, hogyan, mi alapján választható külön a felhasználási jog értéke és az elvégzett munka értéke? A számlán külön soron szükséges-e kimutatni vagy elegendő tájékoztató adatként feltüntetni? Szükséges külön szerződést kötni vagy elegendő a licencszerződés? Köszönettel: Herczeg Katalin

Saját ingatlan használati jogának apportja Kérdés

Tisztelt Adózóna! Szakmai vitába keveredtem egy pénzügyi tanácsadóval, aki állítja, hogy saját ingatlan "használati joga" is apportálható. Társaságunk jelenleg egy 30 millió forintos könyv szerinti értékű ingatlannal rendelkezik. A tanácsadó javaslatára nem magát az ingatlant, hanem annak szakértő által felbecsült "használati értékét", mint immateriális javat apportálnánk egy másik társaságba. Önök szerint ezt meg lehet tenni? Egyáltalán ki tudom mutatni számvitelileg a saját ingatlanom használati jogát mint vagyoni értékű jogot? Hogyan, mivel szemben könyvelem le? Értékelési tartalékkal szemben? Kicsit furcsának tartom ezt. Köszönettel: KG.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Kérdés

Magánszemély ingatlant vásárolna, amelyhez saját tulajdonú cége, amelyben munkaviszonyban dolgozik, adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást nyújtana. Az épület egy földszinti és egy emeleti részből áll, külön bejárattal, a közművek is részben elkülönülnek. Az alsó részt a saját tulajdonú cég kizárólag irodaként használná, az emeleti részbe költözne a család. Ebben az esetben a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe kell-e venni a cég által használt helyiségeket? Amennyiben nem, elegendő egy bérleti szerződés vagy használati jogot is kell alapítani a cég számára?

Telephelyépítés használati jogért cserébe Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Ügyfelem, egy építőipari kft. elhatározta, hogy telephelyet épít. Ezt a következő formában tervezi megvalósítani: A kft. családi vállalkozás (férj, feleség 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal). A tulajdonosok kft.-je építi fel a telephelyet a tulajdonosok (magánszemélyek ugyancsak 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal) tulajdonában levő ingatlanon. A telephely felépítéséért a tulajdonosok 15 év használati jogot adnak a kft.-nek cserébe. A tulajdonosok közül a férj katás egyéni vállalkozó is. Kérdésem, hogy mi a legegyszerűbb megoldás a fenti telephelyépítésre és a cserébe ugyanerre a telephelyre adott 15 éves ingatlanhasználati jog adózására és számviteli megoldására vonatkozóan? Kell-e bruttó módon számlázni az épületet a kft.-nek, illetve az ingatlanhasználati jogot a magánszemélyek oldaláról a kft.-nek? Az ingatlanhasználati jog esetében az egyszeri díjért cserében működhet-e a 15 évig történő használat? (További bérleti számlázás már nem lenne.) A használati jog értékesítése áfás szolgáltatás-e? Esetleg egy szerződéssel elég-e az ingatlanépítés és az ingatlanhasználati díj különbségét számlázni, vagy esetleg elég-e csak a szerződés, ha a felépített telephely és a használat ennek fejében történik majd? Ha szükséges bruttó módon a számlázás, akkor a magánszemély bevételével szemben költségként csak a telephely értékcsökkenése vehető-e figyelembe, vagy a kft. által kiállított számla teljes összege?

Bérleti vagy használati jog értékesitéséből származó jövedelem Kérdés

Egyik ügyfelem magánszemélyként ez év márciusában lakást vásárolt egyedüli tulajdonosként, amelyet egy bt.-n keresztül bérbeadással szeretne hasznosítani. A vásárláskor áfalevonással nem élt. A tulajdonos a bt.-nek használati jogot vagy bérleti jogot biztosítana július hónaptól 10 éves időtartamra. A bérleti jog vagy használati jog értékét a lakás vételárának 50 százalékában állapítanák meg, amelyet a bt. a szerződés megkötésének időpontjában fizetne meg az eladónak. A bt. bérleti jog, vagy használati jog birtokában az általános szabályok szerint áfamentesen számlázná ki a bérlőjének a bérleti dijat. Kérdésünk, hogy a használati jog, bérleti jog értékesítése esetén mi számít szerzési értéknek, hogyan kell megállapitani a jövedelmet? A bt. a bérleti vagy használati jog értékét hány év alatt irhatja le?

Használati jog alapítás szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vízügyi igazgatóság és a magánszemély tulajdonos között használati jog alapítására szerződés jött létre határozott időre, anyagnyerőhelyek biztosítása érdekében földterület kapcsán. Ennek fejében a tulajdonos használati díjat kapott 3,5 millió forint értékben, jogcíme: használati jog alapításának ellenértéke. A határozott idő lejárta után a területet rekultiválás után visszaadja használatra a tulajdonosnak. Kérdés: milyen bevételnek minősül a használati jog alapításának ellenértéke? Van ehofizetési kötelezettség, vagy csak szja-fizetési kötelezettség? Köszönettel: Kanizsai Mónika