Ha a dolgozó kárt, munkajogi sérelmet okozott munkaadójának, az nem csupán a bíróságon kereshet jogorvoslatot, hanem meghatározott feltételek esetén fizetési felszólítással, fizetési meghagyással is kárpótlást kaphat.
Kedves Szakértő! Társaságunk pénzforgalmi áfát választott. Most van egy olyan partnere, aki esetleg soha nem fog fizetni. A fizetési meghagyást kibocsátottunk, a partnernek vagyona nincs, emiatt a végrehajtás szünetel. Úgy gondoljuk, esetleg behajthatatlanság okán leírnánk a követelésünket. De mi van az eddig nem fizetés miatt fizetendőként be nem állított áfával? Várom válaszát, üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! 2012. 05. 01-től 2013. 05. 31-ig felhalmozódott közösköltség-tőketartozás (207 935 forint), amelynek megtérítése 2014. 05. 14-től 2015. 07. 13-ig történt meg. A késedelmi kamatszámításnál mi a helyes eljárás? Válaszukat köszönettel várom: Bartalné
Tisztelt Szakértő! Használt lakások értékesítésével foglalkozó társaság akkor kapja meg az illetékről szóló fizetési meghagyást, amikor már az ingatlant eladta, annak bekerülési értékét kivezette. Szeretném megkérdezni, hogy az utólag megfizetett illeték elszámolható-e ELÁBÉ-ként? Hogyan kell elszámolni a megállapított illetéket abban az esetben, ha a lakás eladása és az illeték kivetése között évek telnek el, mert a társaság a cégbíróság előtt vitatja az illeték mértékét? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy társasház részére nyújtott szolgáltatásból eredően 150 ezer forint egy éve lejárt esedékességű követelésünk van. A kérdésem az, hogy ekkora összegért érdemes-e (lehet-e) fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni? Milyen költségekkel jár, és egyáltalán kihez kell fordulni ez ügyben? Köszönöm!
A behajtási költségátalány már 1 nap késés esetén is "jár" az új Ptk. szerint. Kérdéseim: 1. Mi általában állami beruházásokban veszünk részt (jó néhány közbeszerzéses), tehát állami, költségvetési szervezetekkel állunk szerződéses viszonyban. Mivel szinte minden esetben késedelmesen teljesít az állam, felszámíthatom felé is a behajtási költségtérítést? 2./ Az alvállalkozóinkat az art. 36/A §. szerint csak akkor fizethetem ki, ha bemutat felénk 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást, vagy szerepel a NAV köztartozásmentes adatbázisában. Sok esetben nekünk kell jelezni felé, hogy ezt teljesítenie kell. Ilyen esetben nem lehet késedelmes kiegyenlítésről beszélni, mert más jogszabály kötelez erre. Van olyan vállalkozó, akit már (a többszöri telefonálás után) írásban szólítunk fel, mégsem reagál. A kifizetés húzódik. A másik eset, ha hátralékos és az adóhivatal fizetési meghagyást küld az őt megillető részre, még csak ezután fizethető a vállalkozónak a maradék összeg. Ilyen esetben mi az eljárás? Köszönöm.
A fizetési igények érvényesítésének szabályozása 2009-ben megváltozott. Mindez annak érdekében történt, hogy a folyamat gyorsabb és költséghatékonyabb legyen. A fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői hatáskörbe utalásával jelentősen lerövidültek a határidők, de még így is kevesen vannak tisztában a lehetőséggel és még kevesebben élnek vele.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték