Tisztelt Adózóna! A külföldi (EU) fióktelep munkavállalóira kiterjedhet-e a hazai cég kollektív szerződése, illetve ki kell hogy terjedjen? Ha külföldi kiküldetésben dolgoznak kint az itthoni munkavállalók, akkor rájuk és a fióktelep munkavállalóira milyen közös szabályok terjednek ki (például legkisebb bér, munkavédelem stb., azonos béren kívüli juttatások)? Köszönettel.
A fióktelep és a kereskedelmi képviselet áfaalanyisága kapcsán gyakran merülnek fel kérdések. Mindkét esetben az ágazati jogszabályok és az Áfa tv. adóalanyiságot szabályozó értelmező rendelkezései alapján lehet eldönteni, hogy az adott entitás, illetve az általa folytatott tevékenység az Áfa tv. hatálya alá tartozik-e.
Tisztelt Szakértő! EU-s székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének működéséhez szükséges pénzt a létesítő külföldi vállalkozás bocsájtja rendelkezésre, amelyet projektjük megvalósításához befektetők útján szereznek. A fejlesztés Magyarországon történik, amelynek során költségek merülnek fel és áfa-visszaigénylés történik. A fejlesztés eredményeképpen létrehozott termék értékesítését az EU-s tagállamban bejegyzett vállalkozás végzi. Kérdéseim, amelyek megválaszolásában segítséget kérek: - a fióktelep rendelkezésére bocsátott tőkét milyen jogcímen kell nyilvántartani? - a fióktelep által végzett szolgáltatásról, termék előállításáról, szükséges-e számla kibocsátása az alapító külföldi vállalkozás felé és árbevétel-e a fióktelepnél? - hogyan kezelendő áfa szempontjából az egymás közötti tranzakció? - a fióktelep eredménye/vesztesége megjelenik a külföldi vállalkozás beszámolójában? Köszönettel a választ. Nyikos Gyuláné
Mi a teljesítés helye a külföldi vállalkozás és fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete közötti szolgáltatásnál, termékértékesítésnél, hogyan kell elszámolni az áfát? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég uniós tagállamban létesített fióktelepet. Ottani munkavállalókat alkalmazna (vagy magyar állampolgárokat is, ha ez lehetséges). A következőket szeretném kérdezni: Egyrészt alkalmazható-e a magyar munkajog, ha a felek ezt kikötik (itt elsősorban a felmondás szabályaira gondolunk, a felek kártérítési kötelezettségére vagy hogy mely tagállam joghatósága köthető ki, de más kérdések is felmerülhetnek). Az 1215/2012 Brüsszel Ia rendelet (18) bek. szerint a munkaszerződések terén a gyengébb félnek kedvezőbb szabályok alkalmazandók. Mennyire kell ezt kiterjesztően értelmezni? A Rendelet 5. szakasza (20-23. cikk) ezen változtat-e, vagy az csak akkor alkalmazandó, ha nem kötnek ki joghatóságot (ha az egyébként lehetséges lenne)? Illetve a fióktelep munkajogilag a cégtől elválik? Értem ez alatt, ha a cégnél például kollektív szerződés van hatályban, annak rendelkezéseit részben vagy egészben kell-e alkalmazni a fióktelep munkavállalóira? Magyar állampolgár munkavállalót alkalmazhat-e a fióktelep? Végül: a cég által alkalmazott, külföldi kiküldetésben lévő munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek azonosnak kell-e lennie a fióktelep munkavállalóiéval? Segítségét köszönöm.
Milyen számviteli és adózási konzekvenciái vannak a cég, vagyis a bérlő és a magánszemélyek (bérbeadók) számára annak, ha egy cég által két vezető beosztású magánszemélynek 2014-ben 10 évre előre kifizetett fióktelepi bérleti díjakat 2017-ben úgy módosítják a szerződő felek, hogy a 10 évből még hátralévő időre kifizetett bérleti díjat visszafizettetik a bérbeadókkal, és a továbbiakban havonta kapnák meg a bérbeadók a bérleti díjaikat? (A bérbeadók 2014-ben bevallották, és be is fizették a bérbeadásból származó adóikat.) Kérem, hogy válaszukat az idevágó joghelyekkel együtt szíveskedjenek megadni/elküldeni!
Tisztelt Szakértő! Köszönjük a konkrét jogszabályi hivatkozásokat tartalmazó válaszát. Tehát az egyezmény 13. cikke szerinti "személy jövedelme" magában foglalja a jogi személy által elért eredményt is az Ön értelmezése szerint?! Milyen bizonylatot kell a fióktelep részére szolgáltatni az anyavállalatnál felmerült közvetlen és közvetett költségekről annak érdekében, hogy azokat a külföldi adóalap megállapításánál figyelembe lehessen venni?!
Tisztelt Szakértők! Egy magyarországi vállalkozás azerbajdzsáni fióktelepet tart fenn. Kérdés, hogy kimutathatja-e költségként a fióktelep az azerbajdzsáni nyereséget terhelő adó adóalap meghatározásánál az ott foglakoztatott munkavállaló bérét, ha azt a magyarországi vállalkozás fizeti ki, és a magyarországi 08-as bevallásban kerül bevallásra, így az a magyar vállalkozás könyveiben már egyszer költségként felmerül? Az egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről a két ország között nem rendelkezik a vállalkozási nyereség tekintetében. Levonható-e az azerbajdzsánban megfizetett nyereségadó a magyarországi társasági adóból?
Tisztelt Szakértő! Egy lengyel részvénytársaság Magyarországon építési munkálatokat fog végezni, lengyel alvállalkozók segítségével. A munkálatokat az rt. magyar cége rendelte meg, a lengyel rt. számlázza a munkálatokat a magyar cégének, a lengyel alvállalkozók számláznak a lengyel rt-nek különböző munkafázisokat. A két ország között van egyezmény. Az egyezmény szerint: 3. Az építési terület, vagy a szerelési vagy berendezési munkálatok csak akkor képeznek telephelyet, ha időtartamuk 12 hónapot meghalad, a munka rövidebb ideig fog tartani, tehát társasági adó alá nem tartozna (szerintem). Kérdésem: elég, ha kiváltom a lengyel rt.-nek és külön-külön az alvállalkozóknak a magyar adószámot, és amíg itt dolgoznak a magyar adószámmal számláznak, vagy kell fióktelepet létesíteni, esetleg kft.-t létrehozni ezekre a munkákra? Ide vonatkozik az 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről szerint: 3. § 1 bek.? Az alvállalkozó dolgozói lengyelek, akik hosszú kiküldetésben lennének, a lengyel alvállalkozótól kapnák a fizetésüket. Mi a teendő? Adószámot kell kiváltani vagy fióktelepet létesíteni? A dolgozók lehetnek-e kiküldetésben (kb. 8 hónap), Magyarországon nem kell utánuk semmit fizetni? Az ügy nagyon sürgős, nagyon kérem mielőbbi válaszát. Köszönettel: Dominika
Tisztelt Adozona.hu! Bankunk Magyarországon bejegyzett zártkörű részvénytársaság, amely a 2006. évi LIX. törvény 4/A § alapján 2017-ben az adóévet megelőző második adóévi (2015. évi) beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg alapján különadó fizetésre kötelezett. Bankunk 2015-ben külföldi fióktelepeket létesített 2 másik EU tagállamban: Ausztriában és a Cseh Köztársaságban. A fióktelepek az éves beszámolónknak, így mérlegünknek is szerves részét képezik. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy a külföldi fióktelepek mérlegfőösszegét levonhatjuk-e a módosított mérlegfőösszeg kalkulációjakor. És ha nem, akkor van-e arra lehetőség, hogy az Ausztriában és Cseh Köztársaságban ugyanazon mérlegfőösszegek után megfizetett bankadót valamilyen módon figyelembe vegyük a Magyarországon fizetendő bankadó megállapításakor. Előre is köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi adójogi kérdésben szeretném a véleményét, segítségét kérni. Egy magyarországi gazdasági társaság Ausztriában most építtet fel kettő apartmanházat. A házak üzemeltetését egy osztrák cég fogja végezni, ő fogja beszedni az árbevételt a saját nevében, ebből fizet bizonyos költségeket, valamint fedezi a saját díját, a különbséggel pedig évente kétszer elszámol a magyar céggel. A magyar cég állja az ingatlan közüzemi költségeit. Számomra az lenne a logikus, hogy a magyar cég osztrák fióktelepet hoz létre, kint az osztrák telephelyként kapott adószámmal végzi a tevékenységét, és az osztrák szabályok szerint teljesíti adókötelezettségeit, itthon pedig magyar szabályok szerint beépül a fióktelep adata majd a beszámolóba és a tao-bevallásba. Az osztrák könyvelő viszont azt mondja, hogy ezen tevékenység esetében nem szükséges telephelyet létesíteni, elegendő egy osztrák adószámot igényelni. Bennem kétséget ébresztett ez a mondat, és nem szeretném, ha a későbbiekben ebből a magyar cégnek problémája lenne, csakúgy, mint abból, hogy a bevétel miért az üzemeltető nevében és javára kerül beszedésre. Az osztrákoknál nem kell érvényesülnie a bruttó elszámolás elvének? Várom megtisztelő válaszát, tisztelettel Bakó István ügyvezető
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként működik filmes területen. Az anyavállalat eszközeit adjuk bérbe magyarországi filmforgatásokra, illetve ritkán terméket is értékesítünk. A fióktelep az anyavállalat készletező programját használja, a könyvelés részben Németországban történik. A bérbeadott eszközök folyamatosan jönnek-mennek az országok között, a keresletnek megfelelően. Év végén az anyavállalat kiszámolja, hogy mennyibe került a bérelt eszközök önköltsége és az egyéb szolgáltatások (pénzügy, logisztika, szállítás, IT-támogatás stb.), és ez bekerül a magyar társaságiadó-számításba, mint adóalap-csökkentő tétel. Könyvelés tehát nem történik. A kérdés, hogy helyesen járunk-e el a fenti módon, és elegendő-e a transzferár-dokumentáció, illetve egy számítási levezetés, hogy az anyavállalat az adott összegben nyújt szolgáltatást a fióktelepnek? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy romániai cég magyarországi fióktelepet hozott létre 2012-ben. A fióktelep viszont nem érte el a célját, mivel árbevétele nem volt, csak költségei keletkeztek (alapítási költségek, mint illeték, ügyvédi, postaköltség stb.). A romániai cég szeretné megszüntetni a Magyarországi fióktelepét. Tartozásai nincsennek, de évente a veszteségei fedezetére, illetve a bankszámlavezetés költségeire a romániai cég utalt át kölcsönösszegeket. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: 1.) A fióktelep megszüntetését végelszámolással kell elindítani? 2.) Viszont mivel van kölcsöntartozás a romániai anyacég felé, így akkor nem lehet végelszámolást kezdeményezni, hanem az anyacég kezdeményezzen felszámolást? 3.) Van-e valamilyen más megoldás a végelszámoláson és a felszámoláson kívül? Válaszukat előre is köszönöm.
Ausztriában bejegyzett ingatlan-vagyonkezelő vásárolt Magyarországon egy major elnevezésű ingatlant, amelyen gazdasági épületek találhatók. Ezeket az épületeket fel kívánja újítani, majd később bérbe adni. A felújítás költségének áfáját vissza kívánja igényelni és a bérbeadást áfássá szeretné tenni. Kérdésem, hogy az ingatlant be kell-e jegyeztetni a cégbíróságon, mint a vagyonkezelő fióktelepe, hogy áfaalannyá váljon a külföldi cég, vagy elég kérni neki egy adószámot? Az egyértelmű, hogy a bérbeadásból származó jövedelme után Magyarországon lesz társasági adóalany.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték