Tisztelt Szakértő! Három ponton szeretném megerősítő, támogató véleményét kikérni kivaalany beszámolójával kapcsolatosan. A kivaalanyoknak tudtommal minden üzleti évében ugyanúgy beszámolóközzétételi kötelezettségük van a 17KIVA bevallás benyújtása mellett. Az eredménykimutatásban az éves kiva összegét az "adófizetési kötelezettség" soron tüntetem fel? Az adózott eredményt teljes egészében fejlesztési tartalékként kezelem? Válaszát előre is hálásan köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alapítvány adótúlfizetéseit a folyószámlán 2018. 01. 01-jei dátummal elévülés miatt rendezték, vagyis a visszaigénylést elmulasztottuk időben benyújtani. Kérdésem: hogyan könyvelhetem le az elévült tartozást, az elévülés beálltának napja szerint kimutathatom-e összesítetten a követeléseket, mivel különböző korábbi éveket érint, és egyösszegben elszámolhatom-e egyéb ráfordításként a 2017. évi eredménykimutatásban? Az elévült adótúlfizetésből eredő követelés összege összesítve sem éri el a számvitel politikában meghatározott jelentős összeget. Esetleg vissza kell menni az egyes évekre, amikor az elévülés beállta bekövetkezett, ez nyilván a közhasznúsági mutatókat is érintheti. Köszönettel: Molnár Ilona
Tisztelt Szakértő! Kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyként mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót szeretne elkészíteni cégünk 2017-re vonatkozóan. A kérdésem az lenne, hogy az eredménykimutatásban az adófizetési kötelezettség sorba a kisvállalati adó összegét kell-e beírni ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A feltett kérdésem kizárólag az, hogy a fejlesztési tartalék felhasználásának elmaradása miatti pótlólagos társaság adót hogyan kell az eredménykimutatásba beállítani? Az eredeti kérdésem ez volt, amelyre nem kaptam sajnos választ: Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt – könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó – K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék – K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni – 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm, ha fentiek eldöntésében szakszerű segítséget kapnék.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a társaság a megképzett fejlesztési tartalékot 4 év alatt nem használja fel, úgy a 4. év utáni első hónap utolsó napjáig a fel nem használt fejlesztési tartalék társaságiadó-vonzatát meg kell hogy fizesse a jogszabály szerinti irányadó időszakra jutó késedelmi kamattal együtt. Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt - könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó - K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék - K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni - 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely 2017.01.01-jétől a kiva szabályai alapján állapítja meg az éves adóját. Ez a kft. 2015-ben még a tao alá tartozott és igénybe vett adóalapcsökkentő kedvezményt foglalkoztatotti létszám növekménye miatt. A foglalkoztatási létszámot a 2017-es évben nem tudja tartani, így a korábban igénybe vett kedvezményt vissza kell fizetnie 2018.01.31-éig. A kérdésem arra irányul, hogy a visszafizetésre kerülő társasági adót a kiva szabályai szerint adólapnövelő tételnek kell-e tekintetni vagy sem? Továbbá, hogy a fizetendő társasági adót továbbra is az adófizetési kötelezettség soron kell kimutatni az eredménykimutatásban? Tehát ott lesz a 2017. évi kiva összege és a pótlólagosan megfizetendő társasági adó? Köszönöm szépen.
Kedves Adózóna! Alábbi kérdésre keresem a választ: Átvettem egy cég könyvelését idén tavasszal. A cég 2015. évi teljes könyvelési anyagát az előző könyvelő nem bocsájtja rendelkezésére a cégnek. Tulajdonképpen az elmondása szerint elégette. Sem főkönyv, tárgyieszköz-kimutatás, kartonok nem állnak rendelkezésemre, így nem tudom a 2016. évi főkönyvet megnyitni, ezáltal a 2017. év is teljesen nyitó nélküli még. A tárgyi eszközök között van sok CNC gép stb. Mi ebben az esetben a teendő, mert a 2016. évi mérlegét, eredménykimutatását is közzé kell tennem már régen. Köszönettel: Horváth-Krivanek Tímea
Tisztelt Szakértő! A Tao. alá tartozó bt. pályázaton támogatást nyert. A támogatás tárgyi eszközhöz kapcsolódó bevétele elhatárolásra került, az időarányosan esedékes részt az értékcsökkenésnek megfelelő összegben oldottuk fel. 2017.01.01-vel áttértünk a katára. Kérdés: el kell-e számolnia 2016. évi eredménykimutatásban bevételként a még fel nem oldott részt, illetve a kapcsolódó értékcsökkenést, vagy passzív időbeli elhatároláson maradhat a mérlegben? Köszönöm Mikro
Tisztelt Szakértő! A 2015. év végi beszámoló adatait szeretném a 2017-es beszámoló nyitó adatai közé felvinni. Az átsorolás lesz a kérdésem. Jól gondolom, hogy a 2015-ös mérlegben kimutatott rendkívüli bevételt és ráfordítást az egyéb bevétel és ráfordítás/eredménykimutatás soron kell kimutatni? Ha 2015-ben az adózott eredmény tegyük fel 1000 eFt volt, a mérleg szerinti eredmény viszont nulla (mert jóváhagyták osztalékként), akkor a 2016-os beszámoló előző évi sorában hogyan kell ezt szerepeltetni? Ráadásul a 2015-ben jóváhagyott osztalék nagy része kifizetésre is került 2015-ben, csak kis része maradt fenn a 2016. év eleji kifizetésre. Nem tudom, ez befolyásolja-e az átsorolást. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztel Adózóna! A számviteli törvény 2016. évi változásai miatt a könyvvizsgálói kamara szerint a 2016-ot megelőző üzleti évek adatát az első, új szabályok szerint készített beszámolóban az új szabályoknak megfelelően kell bemutatni. A 2015-ös beszámoló összeállításával párhuzamosan célszerű a 2015-ös beszámoló adatainak a 2016-os szabályok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba történő besorolása is, ily módon megteremtve a 2016-os beszámolót megelőző időszak adatát. A fentiek alapján a következő lenne a kérdésem: 1. A 2015 évben megszavazott, s a 2016. évben fel nem vett osztalékot a 2016. évi nyitó mérlegben hol kell feltüntetni? Át kell rendezni a kötelezettségekből az eredménytartalékba? 2. A 2016. évi ténylegesen kivett osztalékelőleg – amit majd a 2016. évi záró mérlegben jóvá is hagynak – besorolása, záró összevezetése hogyan történik? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Kft. tulajdonosai 2016. évre osztalékelőleget szeretnének felvenni. A tulajdoni hányad: 50 százalékban egy magánszemély, 50 százalékban egy társaság. Hogyan kell ezt elszámolni a kifizetéskor és év végén? A közbenső mérleget be kell-e küldeni a cégbíróságra, és, ha igen, kell-e csatolni kiegészítő mellékletet és határozatot is, vagy elégséges a mérleg és az eredménykimutatás?
Tisztelet Szakértő! Bt. végelszámolást indított június 1-jétől. A megelőző időszakra január 1. és május 31. közötti időszakra el kell készíteni és közzétenni ezen időszak mérlegét és eredménykimutatását. Kérdésem, hogy ezen a beszámolón a benyújtás okaként mit kell megjelölni hogy "üzleti évet záró" vagy " végelszámolás" miatt adjuk be a beszámolót? Köszönettel
Tisztelt Szerkesztő! 2011. július 22-én a beltag kivált a betéti társaságból. A három kültag 2011. szeptember 12-én szintén megszüntette kültagságát. A cégbíróság 2015. január 20-án hozott egy végzést, a kényszertörlési eljárás megindításáról. A cégbíróság 2016. április 21-én küldött egy végzést, melyben kéri a cég vagyonára és kötelezettségére vonatkozó adatokat. A NAV 2016 májusában tette föl a törzsadathoz, hogy a cég kényszertörlés alatt áll. Kérdésem: a cégbíróság felé mit kell beküldenem, és milyen időpontokkal? A NAV felé mit kell beküldenem? Eddig évente adtam bevallást, és az eredménymérleget is elküldtem. Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Vargáné Ronczay Mária
Tisztelt Szakértő! Most készítem a 2015. évi beszámolót. A cég mérleg szerinti eredménye veszteséges, ennek ellenére szeretne osztalékot fizetni, melyre szabad eredménytartaléka fedezetet nyújt. Hogyan kell helyesen elkészíteni a mérleg- és eredménykimutatás ide vonatkozó sorait? Illetve a társaságiadó-bevallásban tájékoztató adatként milyen összeg kerül feltüntetésre (eredménytartalék igénybevétele osztalékra soron)? Ha lehetséges, szeretném kérni a levezetést és a könyvelési tételeket is konkrét számokkal. Előre is nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Lédererné
Tisztelt Szakértő! Anyavállalat leányvállalatának adott kölcsön után 1999-2002 évekre vonatkozóan nem számolta el a kamatot bevételként! A leányvállalat ezzel szemben elhatárolta ezt a kamatot. A 2003-2014. közötti időszak kamatát mind a két cég elszámolta (elhatárolta) a könyveiben. 2014-2016. években a leányvállalat visszafizette a tőkét, majd folyamatosan fizette vissza a kamatot. 2015 végére az anyavállalatnál "elfogyott" a lekönyvelt kamat. A leányvállalat 1999-2002. évek tekintetében elhatárolt, még fennálló kamatot is megfizeti az anyavállalatnak.(Anyavállalatot a NAV 2003-2005. évekre vonatkozóan átfogó vizsgálattal már ellenőrizte, lezárt időszakot teremtve!) Kérdésem: 1. Az anyavállalat ezt a kamatot (amit ő nem számolt el 1999-2002. év tekintetében, de most meg fog kapni) ki kell, hogy mutassa a 2015-ös eredménykimutatásában? 2. Elegendő csak a mérlegben rendezni ezt a követelést (T: Követelés - K: Eredménytartalék)? 3. Az anyavállalat mérlegfőösszege 210 millió forint, az említett kamat összege 24 millió forint. Jól gondolom, hogy szükséges 3 oszlopos mérleget készítenie? 4. Ha anyavállalat eredménykimutatásában szerepelteti a kamatot, hogyan kell a társaságiadó-bevallásában elszámolnia? Köszönöm!
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték