Jelentős változásokat hoznak a magyar számviteli szabályozásban a 2016. január 1-jén hatályba lépő , módosított rendelkezések. A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, így számos, az IFRS-ben (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) már alkalmazott szabállyal találkozunk a magyar számvitelben is. A Mazars, nemzetközi könyvvizsgáló társaság részletesen vázolja a változásokat, amelyeket jelen cikkünkben ismertetünk.
Tisztelt Szakértők! Arra kérnék választ, hogy, ha majd a 2015. évi beszámolót készítem, hogyan kell elkészíteni a háromoszlopos mérleget, ha a 2011. évi beszámoló jelentős hibát tartalmazott, és ki kell javítani? A megállapításokat, részleteket tudom, de 2015. év a tárgyidőszak, és ennek a bázisa a 2014. év. Technikailag nem tudom, hogyan kell kivitelezni. A harmadik oszlopban mi jelenne meg? Ha például a 2014. évet kellene jelentős hiba miatt javítani, akkor a bázis 2014., a középső oszlop a 2014. év javítása, a tárgyidőszak a 2015., de hogyan néz ez ki a 2011. év javítása esetén? Előre is köszönöm a választ. Tisztelettel: Kerékjártóné
Tisztelt Szakértő! A 1429-es társaságiadó-bevallást szeretnénk elkészíteni. Kérdés: a kft.-nek külföldön Németországban is úgynevezett virtuális telephelye van, a mérleget és az eredménykimutatást összevontan készítettük el, de a német részre is történt adófizetés. Hol tudom a 1429-es bevallásban ezt korrigálni, mivel a német jövedelem után ő megfizette az adót! Összevontan nyereség van, de ha külön nézem a magyar rész veszteséget a német rész viszon nyereséget mutat!
Tisztelt Szakértők! Kérem szíves tájékoztatásukat alakuló cég bevallásával kapcsoltban. A kft.-ben az alapító okiratot 2014. 10. 22-én írták alá. A bejegyzés, jogerős végzés dátuma 2014. 10. 29-e, adóköteles tevékenység kezdete a NAV törzsadatbázisban 2014. 10. 29-e. A kft. tulajdonosai máshol biztosított munkaviszonyosok, járulékfizetés itt nem történik. Előtársasági időszakban tevékenység nem történt, igazság szerint azóta sem történt benne még semmi. A jegyzett tőkét a tulajdonosok rendelkezésre bocsátották, és 2015. februárban kezdik meg a már forgalommal járó tevékenységüket. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 1429EUD-t nem kell kitöltenem, hanem elég a 1429-es bevallásban jelölni, hogy előtársasági időszakot is tartalmaz az időszak? A mérleget, eredménykimutatást is elég 2014. 10. 29-étől leadni? Kérem segítsenek, hogyan kell eljárni. Köszönettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges közbenső mérlegben kell szerepeltetni az osztalékelőleget az eredménykimutatásban, akkor a mérlegben a kötelezettségek között kell azt szerepeltetni? Köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban, hogy van egy kft., amely az evát választotta még 2003. évben. (Sajnos ebben az évben került hozzám.) A kft. rendelkezik tárgyi eszközökkel, és folyamatosan minden évben elszámolta, majd le is könyvelte az évi értékcsökkenést, valamint a beadott eredmény-kimutatás -mérlegében is szerepeltette 2013.december 31-éig. Ezáltal szerintem így kevesebb eva-eredményt tudott kivenni. Kell-e ezáltal a már leadott eredménykimutatásokat önellenőrizni? Hogyan tudja a kft. rendezni ezáltal az eva befizetése utáni jövedelmét kivenni? Milyen módon kell ezt a könyvelésben elszámolni? Segítségét előre is megköszönöm. Zsmami Szerintem az EVA időszaka alatt a tárgyi eszközök értékcsökkenését elszámoltnak kell tekinteni, azaz nem kell könyvelni sem.
Kivás cég főkönyvi zárásához segítséget szeretnék kérni, illetve az ebből készülő eredménykimutatáshoz, mérleghez és a társasági adóhoz. A cég alanyi mentes.
Egy kft. 2009-es évi eredményéből 11 millió forint lekötött tartalékot képzett. 2010-ben vett egy ingatlant, amelyet csak 2011-ben helyezett üzembe. A lekötött tartalékot 2011-ben oldotta fel a beruházással szemben, de már tudjuk, hogy ezt 2010-ben meg kellett volna tennie. Lehet-e ezt önellenőrzéssel korrigálni? Ha igen, akkor hogyan?
Egy gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével. A társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a társasági formára előírt szükséges saját tőke biztosításáról úgy gondoskodnak, hogy elengedik a társasággal szemben fennálló összes követelésüket. A tárgyévi végleges eredménykimutatás azonban a közbenső mérlegtől eltérően lényegesen magasabb összegű veszteséget mutat, amelyből adódóan a saját tőke a végleges mérlegben nem rendeződik a törvényi minimum összegére. Mi a teendő ilyen esetben? Elfogadható-e a dokumentált tőkerendezés vagy a gazdasági társaság nem kerülheti el az átalakulást, a jogutód nélküli megszűnést, stb. Köszönettel: P. Zsuzsa
A Fővárosi Önkormányzatnak pénzre van szüksége. Dugódíj, hídpénz, vagy más elnevezés, teljesen mindegy. Az új adó bevezetésének indoka a BKV Zrt. (BKV) hosszú távú finanszírozásának biztosítása. Átnéztük a cég mérlegét.
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték