Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2017-ben szeretne osztalékot vagy osztalékelőleget fizetni az eredménytartaléka és a 2017. év eredménye terhére. Ezt osztalékelőleg-kifizetésként vagy osztalékkifizetésként lehet megtenni? Bognárné
Tisztelt Szakértő! Elnézést a nem teljesen világos kérdésért (az ön pontosítása a jó). Köszönöm az eddigi válaszát. Még az a kérdésem, hogy az 1. kft.-nek (aki megvásárolta a követelést) úgy kell-e könyvelni a tételt, hogy T: 36-K: 9-es = 10 millió Ft és T: 8-as K.36 = 1,5 millió Ft? Vagyis a vásárlónál az értékkülönbözet eredménynövelő lesz? Semmilyen kapcsolt,vagy részesedési viszony nincs az eladó és vásárló kft. között.
2016 decemberében elhunyt a bt. kültagja. A bt. beltagja úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolással megszünteti a bt.-t. A vállalkozásnak van tárgyévi eredménye és eredménytartalék is. A vállalkozásból kivonandó jövedelmet meg kell-e osztani a jegyzett tőke arányában a beltag és az elhunyt kültag örökösei között, vagy csak a beltagot illeti meg a vállalkozásból kivont jövedelem? Köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Szablicsné
Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezet 2016. évi eredménye 280 eFt, ebből a vállalkozási tevékenység (bérbeadás) eredménye 208 eFt. A 1629-es bevallás 1629-NY-01 lapján az 1. pontban a gazdálkodási formánál bejelöltem a „b” kettős könyvvitelű lakásszövetkezetet. Itt az eredmény összegének kitöltésénél a vállalkozási eredmény (208 eFt) írandó be? Ezt az összeget fogja a program automatikusan továbbvinni a 1629-01-01 lapra is a tao-bevalláshoz. Ha a 1629-NY-01 2. pontban beírandó eredménynél a vállalkozási eredményt írom (208 eFT), a tájékoztató adatokhoz 1629-A02-01 Eszközök bekerülési értéke, nettó értéke, értékcsökkenés csak a vállalkozási tevékenységre vonatkozóan tüntetendő fel, vagy a lakásszövetkezet egészére vonatkozóan, még abban az esetben is, ha a vállalkozási tevékenységhez nem tartozik tárgyi eszköz? Ki kell-e tölteni a 07-01 és 07-02 lapokat? Válaszát előre is köszönöm! A tao-törvény 9. § (1) bekezdése szerint a lakásszövetkezet adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, ... 20. § (1) bekezdés szerint nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, ha - ... - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy partner felszámolása miatt a nagy összegű követelést, ami felé fennállt, kénytelen volt leírni a 2016. évben. Ez az eredményünket nagy mértékben lehúzta. A vezetőség felém indított kérdése az volt, hogy mivel lehetne ezen javítani. Pótbefizetés? Van valamilyen használható ötletük?
A hitelintézetek 2016-ban 510,2 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el az előző évi 34,3 milliárd forint után. A hitelek bruttó állománya éves szinten 9,2 százalékkal bővült, és 2016 végére elérte a 17 841,5 milliárd forintot, ezen belül a nemteljesítő hitelek aránya a 2015. év végi 18 százalékról 10,8 százalékra mérséklődött – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján publikált előzetes adatokból.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét egyéni vállalkozó, vállalkozói kivéttel kapcsolatosan. 2016.december hónapban a vállalkozói kivét összege bruttó 200 000 forint. A 1658-as 12. havi bevallásban bevallva, járulék 2017. január hónapban kifizetve, viszont maga a kivét 2017. január 10-én került átutalásra a vállalkozó bankszámlájára. A 1653-as bevallásban a vállalkozói kivét soron a december hónapot tartalmazó összeg kerül be, ez egyezne a számfejtés összegével 2016-ra, vagy nem kerül bele? Ha 2016. december hónapra számfejtett, bevallott vállalkozói kivét is benne lesz és nem kellene, akkor 2016. évre a költségek összege helytelen lesz és a 2016. évi eredmény is? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Cégünk 2015. évi beszámolójában szerepel jóváhagyott osztalék, mely még a mai napig sem került kifizetésre. Kezdenénk a 2016. évi mérleg összeállítását. Mivel sorok szűntek meg, így a 2015. évi mérleg oszlopait nem tudjuk "átmásolni", rendezni kell. De hová teszem a jóváhagyott osztalékot? Csökkentem a rövid lejáratú kötelezettségeket és növelem az adózott eredményt? Az előző évek eredményéből, eredménytartalékból nem volt jóváhagyott osztalék, csak a 2015.é vi eredményből. Elvileg könyvelési tétel nincs, csak mérlegátrendezés? És ha 2017-ben ki akarják fizetni a 2015. évi jóváhagyott osztalékot, akkor az könyvelésileg hogy fog kinézni? A mérlegben ez a jóváhagyott osztalék már az adózott eredményben, majd eredménytartalékban van, de a főkönyvben még a rövid lejáratú kötelezettségeknél? Ha 2017 májusában osztalékként fel akarják venni a 2016. évi eredményt és a 2015. évi jóváhagyott osztalékot, akkor könyvelésileg a 2015. évit a rövidlejáratúba könyvelem, a 2016. évit pedig az eredménytartalékból? Köszönöm szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2016. február 05-én átalakult kft.-vé. A bt.-ben február 05-éig keletkezett 10 millió veszteség, amit a 1671-es bevalláson bevallottunk. A kft. nyereséges február 05-étől. A mérleget, eredménykimutatást februártól decemberig kell elkészíteni. Az átalakulás előtti veszteség levonható a kft. eredményéből? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! 2 éve működő katás bt.-ben a beltag kataalany személyesen közreműködik. A kültag nem vesz részt semmilyen módon a cég tevékenységében, tulajdoni arányuk 50-50 százalék, a társasági szerződés szerint a nyereség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Van-e lehetőség arra, hogy a taggyűlés olyan határozatot hozzon, amelyben a kültag teljes mértékben vagy nagy részben lemond a nyereségéről? Tehát például a kültag csak a nyereség 5 százalékára tart igényt, a többit a beltag vegye fel? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Jelenleg szja hatálya alá tartozó közjegyző átalakul közjegyzői irodává 2016. december végén. 2017. január 1-jétől kiva hatálya alá szeretne tartozni. Beléphet-e rögtön a kivába? Mi lesz nála az előzmény számítás az adóalap-meghatározásnál? Hat alkalmazottja van, az éves árbevétele 56 millió forint. Eredmény: 16,5 millió forint, bérköltség:17 millió forint. Várom válaszát köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy civil szervezet (szövetség), mely vállalkozási tevékenységet nem végez, és a végelszámolását tervezi, hogyan tudja kivezetni az elévült kölcsönét? A szövetség 10 éve kapott kölcsönt egy másik civil szervezettől, de az eltelt időszakban sem fizetési felszólítást, sem semmilyen egyeztetőt nem kaptunk erről az összegről. Szeretnénk kivezetni a könyveinkből, mint elévült kötelezettséget. Kell-e erről megállapodás, vagy csak tájékoztatni kell a kölcsönadót? Hol jelenik meg a mérlegben és az eredménylevezetésben ez a tétel? Köszönöm.
Egyszeres könyvvitelt vezető MRP szervezet (régi, nem a javadalmazási MRP) egyszerűsített mérleg- és eredménylevezetését kell-e valahol letétbe helyezni vagy közzétenni? Ha igen, akkor hová és hogyan?
Tisztelt Szakértő, A Válaszadó 2016/02 számában a következőt olvastam: "A kft.-k a törzstőkét emelhetik saját forrásból készpénz befizetésével, apportálással vagy a társaságnál felhalmozott eredménytartalék terhére. A polgári törvénykönyv (Ptk.) továbbá arra is lehetőséget biztosít, hogy a hiányzó összeget a tag egy későbbi időpontban a cég jövőbeni nyereségének felhasználásával bocsássa a társaság rendelkezésére." Mit jelent a gyakorlatban az utolsó mondat? Hogy kell ezt értelmezni azt, hogy a jövőbeli nyereség terhére? Későbbi osztalékból? Köszönöm előre is,
Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségének levezetését kérte olvasónk. Azt kérdezte: kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvasta ki, hogy összevontan adózik. További kérdése: mi az iparűzési adó alapja? Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték