90 találat a(z) elhatárolt veszteség cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cégnek 2006-2007. években keletkezett 4184 eFt korlátlan ideig felhasználható vesztesége. Ebből 2008-ban 1016 eFt-ot felhasználtunk az adott évi eredmény elszámolásakor. 2004. év óta vezetjük a veszteségelhatárolás alakulását, felhasználhatóságát igazoló nyilvántartásunkat. A cég életében következett a "hét szűk esztendő", amikor a minimumadó beléptével fizettük a tárasági adót, de az elhatárolást már nem tudtuk figyelembe venni. 2009-ben még jeleztük a 0929-es bevallásom, de évekig ez elmaradt, csak a nyilvántartásunk tartalmazza a fel nem használt elhatárolást. 2018-ban több pályázat megnyerése és teljesítése eredményeként nyereséges évet zárunk, s most tudnánk először felhasználni a még fel nem használt 3168 eFt elhatárolást az eredmény 50%-áig. Kérdésem, hogy elegendő-e a nyilvántartásunk a fenti összeg jelenlegi felhasználásához? Várom megtisztelő válaszát. Tisztelettel: Géczi Sándorné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018-ban átvett cégnek van 1 704 000 Ft negatív eredménytartaléka. A cég 2005-ben alakult. Az ügyfélkapun visszakerestem az összes 29-es bevallását, de egyik bevallásban sincs tájékoztató jelleggel a 03-as lapon feltüntetve a továbbvihető veszteség összege, és adóalap-csökkentő tételekben sincs érvényesítve. A kérdésem az, hogy ebben az esetben érvényesíthető-e a korábbi adóévek vesztesége. 2005 és 2014 között felhalmozott veszteséget 2025. 12. 31-éig lehet érvényesíteni, míg a 2015-től keletkezett veszteségek már csak 5 év alatt írhatóak le, ha jól tudom. Mennyire figyeli a NAV a bevallásokban a tájékoztató adatokat? Köszönöm: Buriánné

Kérdés

Tiszatelt Szakértő! A csoportos társasági adó tagja a csoporttagsága előtti időszakról elhatárolt veszteséggel rendelkezik. Ezen veszteség felhasználásával kapcsolatban az a kérdésem, hogy a veszteséget felhasználhatja-e bármelyik csoporttag, vagy csak az a tag, akinél a veszteség képződött? További kérdés, hogy a csoporttag által az "önálló" adóalap meghatározásakor felhasznált veszteséget a csoportszintű adóalap megállapításakor figyelembe kell-e venni, azaz a csoportos társaságiadó-alanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy taós társas vállalkozás az évek során 250 millió forint veszteséget halmozott fel. A céget egy új magánszemély tulajdonos vásárolta meg. Milyen feltételek mellett használhatja fel az új tulajdonos a cégben a fenti veszteséget a jövőbeni pozitív eredmény (nyereség) csökkentésére, ha a cég – marad a tao hatálya alatt, – a cég áttér a kiva hatálya alá? Válaszát előre is köszönöm. Szekeres Zsolt

Kérdés

2017. 07.01-től kiva szerint adózik a társaság. Az előző évekről nincs elhatárolt vesztesége a társaságiadó-bevallás szerint. 2017.12.31-én a személyi jellegű kifizetései 15 millió forint összegűek. Más módosító tétel nincs. 2017. II. félévében 2 milió 800 ezer forint értékű új tárgyi eszközt szerzett be. Ezzel csökkentheti a 15 millió forintos kivaalapját? Mi a teendő akkor, ha a társaságnak van a társaságiadó-bevallásban áthozott elhatárolt vesztesége, 1 millió 300 ezer forint? Mi a teendő akkor, ha a társaságnak van a társaságiadó-bevallásban tovább vitt elhatárolt vesztesége 5 millió forint? Mi a teendő akkor, ha a társaságiadó-bevallásban van elhatárolt veszteségem 4 millió forint, de nem volt beruházásom? Kérem, legyen szíves számítással és magyarázattal alátámasztani a válaszát, ugyanis a beruházási kedvezmény igénybe vétele számomra nem egyértelmű az eddig elolvasottak és a 17KIVA bevallás kitöltése alapján. A 17KIVA 02-es lap 16-os sorába a társaságiadó-bevallásban szerepeltetett, fel nem használt elhatárolt veszteség összegét kell beírni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban,hogy az elengedett tagi kölcsön után a záró bevallás és beszámoló időpontjáig bevallott, majd azt követő napokban megfizetett illeték elszámolható-e a végelszámolás időszak alatti költségként még az azt záró bevallásban, illetve a záró beszámolóban. A végelszámolás alatt a társaság áfaköteles bevételt nem realizált. Ugyanakkor voltak áfát tartalmazó számlái (például számviteli és ügyvédi szolgáltatás). Áfaköteles bevétel hiányában ezen számlák áfatartalma a záró bevallás keretében visszaigényelhető-e? Számomra továbbra is érthetetlen, hogy a végelszámolás záró bevallása keretében miért nem vonható le a társaságiadó-alap 100 százalékáig az elhatárolt veszteség? Ha jól gondolom, jelenleg itt is él az 50 százalék levonhatósági szabály? Válaszukat várva segítségüket előre is köszönöm. K

Cikk

A cikk azt járja körül, hogyan történik a kivaalanynál a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása, továbbá, hogyan kell kezelni ezt más adózási formára történő áttéréskor, az elszámolást példákkal szemléltetve.

Kérdés

A 2015. és 2016. évekre vonatkozó társasági adó önellenőrzése során – mely adófizetési kötelezettséget eredményez – fel lehet-e használni az önellenőrzés időszakában már a vállalkozás rendelkezésére álló elhatárolt veszteség törvényben meghatározott részét (az adóalap 50 százalékáig)?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 1629 társasági adóbevallásba nem lett beírva a tárgyévi elhatárolt veszteség összege. A mérleghez csatolt jegyzőkönyv a beszámoló elfogadásáról sem tartalmazza a veszteség elhatárolását. A következő évek fizetendő társasági adóját csökkenthetem-e ezek után a 2016. évi veszteséggel? Ha a 1629 bevallásban ki lenne töltve az elhatárolt veszteség összege, akkor hány évig lehetne azt felhasználni a jelen szabályozás szerint? Célszerű lett volna mérleghez csatolt jegyzőkönyvbe is beírni a veszteség-elhatárolás tényét?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben a 2016. évi társaságiadó-bevallás készítésekor az elhatárolt veszteség összege nem került bevallásra adóalap-csökkentő tételként, úgy van-e arra lehetőség, hogy ezt egy önrevízó keretén belül utólag érvényesítsem? Válaszát köszönve, üdvözlettel: Bederna Izabella

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Egy kft. 2000-ben – jelentős összegű banki hitel felvételével – nagy értékű, nem lakóingatlannak minősülő ingatlant vásárolt. Az ingatlanban sportcentrumot üzemeltetett. Miután az alaptevékenység bevétele nem fedezte a felmerülő költségeket, és a banki kamatterheket, ezért a kft. 2003-tól folyamatosan veszteséges volt a társasági adó elszámolása során. 2016-ban értékesítette az ingatlant, amiből jelentős nyeresége származott. Miután a tekintett időszakban többször is változott az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályozása, kérdésem, hogy 2003-tól milyen összegben és arányban érvényesíthető az elhatárolt veszteség a mostani adózás előtti nyereséggel szemben?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink