Katás, tanácsadással foglalkozó vállalkozó bevételeinek 90 százaléka egy cégtől származik. Van más cégnél főállása. Év végén lejelentési kötelezettségének eleget tesz az 1 milliót meghaladó bevételről. A Kata tv. munkaviszonytól való elhatárolást, hogy kell értelmezni? Saját eszközein, saját telephelyén végzi a szolgáltatást.
A civilszervezet pályázati támogatást kapott 2016. évben, és a támogatási összeget meg is kapta, de az összeget 2017. évben használja fel. El kell-e határolni, vagy elegendő, ha pénzmaradványként tünteti fel az összeget?
Tisztelt Szakértő! Egy 2016 decemberre szóló könyvelési számla, aminek a kiállítási dátuma 2017. január 20., teljesítési dátuma 2017. február 20., fizetési határideje 2017. február 20., azt 2016-ra Szállítóra vagy elhatárolásként kell könyvelni a könyvelt cégnél? Hasonlóképp a 2016 zárásról szóló számla ugyanazokkal a dátumokkal mint fent, elhatárolás vagy szállító?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság ingyenesen átadott egy másik társaságnak fejlesztési célból, ingatlan vásárlására 170 millió forintot. A ráfordításkénti elszámolhatóság feltétele, hogy a juttatást kapó nyilatkozatban igazolja, hogy ez az összeg nem a veszteségeit fedezi, továbbá, hogy a társasági adót megfizette utána. Ez eddig rendben is van. Az én kérdésem a juttatást fogadó oldaláról jelentkezik: a fejlesztési céllal kapott támogatást időbelileg el kell határolni, halasztott bevételként elszámolni, ha ezt nem teszem meg, akkor ez az összeg az adózott eredménybe kerül, melyet elvileg osztalékként is ki lehetne fizetni, de az adományozó célja nem ez volt. Ha elhatárolom, akkor az a megfelelő technika, hogy a társasági adó megfizetésre kerüljön, így a teljes összeggel az adóalapot megemelem, és a feloldás éveiben, a feloldott összegekkel csökkentem? Ez a jó eljárás, vagy erre az összegre inkább a lekötött tartalék a megoldás? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A Tao. alá tartozó bt. pályázaton támogatást nyert. A támogatás tárgyi eszközhöz kapcsolódó bevétele elhatárolásra került, az időarányosan esedékes részt az értékcsökkenésnek megfelelő összegben oldottuk fel. 2017.01.01-vel áttértünk a katára. Kérdés: el kell-e számolnia 2016. évi eredménykimutatásban bevételként a még fel nem oldott részt, illetve a kapcsolódó értékcsökkenést, vagy passzív időbeli elhatároláson maradhat a mérlegben? Köszönöm Mikro
Tisztelt Szakértő! Civil szervezet által kapott NEA működési támogatás esetében, ha a támogatási időszak két üzleti évet érint, hogyan könyvelem az előfinanszírozásként kiutalt támogatási összeget? Ebben az esetben alkalmaznom kell a számviteli törvény 44. § (2) bekezdését, és el kell határolnom a támogatás azon részét, amellyel szemben még nem merült fel a költség, mert áthúzódik a következő évre?
Tisztelt Szakértő ! 2016-ban az MVH-nak üzemanyag jövedéki adó visszatérítést nyújtott be a cég. Az összeg azonban a mérlegkészítés időpontjáig, 2017. 04. 30-áig nem folyt be. Le lehet-e könyvelni az összeget mint bevételelhatárolás?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy kft. az üzletrésze után 2016-ban osztalékot kapott, amit bevételként elszámolt. Kérdésünk, hogy ezt az összeget az adózás előtti eredményünket csökkentő tételként elszámolhatjuk-e a 1629-es bevallás 03-01 lap 07-es sorában, mint "kapott (járó), bevételként elszámolt osztalék és részesedés"-t? Az adózás előtti eredményünk 200 000 forint, az adóalapot csökkentő tétel 2 655 000 forint, az adóalapot növelő tétel 2 148 000 forint. Fentiek alapján az adóalap: -307 000 forint. Kérdésünk, hogy ezt a -307 000 forint adóalapot elhatárolhatjuk-e? Társasági adónkat a jövedelemminimum megállapítása alapján állapítjuk meg. Pld.: korrigált összes bevétel: 28 391 000 forint, ennek 2 százaléka 568 000 forint. Így a fizetendő társasági adó 57 000 forint. Előre is köszönjük válaszát! Tisztelettel: Tóth Mária
Kedves Tirpák Anita! Azonos című kérdésemre nem kaptam választ, vagy csak nem egyértelmű számomra, hogy ha magyar cégként osztalékot kapok egy cseh cégtől, amelyben részesedéssel rendelkezem, akkor egyértelműen levonhatom-e a társaságiadó-alap számításakor, vagy be kell kérnem egy igazolást, hogy ő hogyan számolja el a saját "számviteli törvénye szerint"? E papír birtokában derül majd csak ki, hogy adóalap-csökkentést használhatok-e vagy sem? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Működési költségek támogatásának elszámolásával kapcsolatban szeretnék segítséget kapni. A támogatási szerződés 2015. szeptember 01-jétől 2016. augusztus 31-éig szól. A támogatási összeg 70 százalékát utalja a minisztérium 2016 elején. A pályázat elszámolásának határideje: 2016.09.20, a fennmaradó összeget utána utalják. A kérdésem az lenne, hogy a 2015. évre jutó költségekkel szemben 2015. évre el kell határolni a bevételt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 1671-es nyomtatvány 01-02-es lapján nincs külön sor feltüntetve az elhatárolásoknak. Legyen kedves segíteni, hogy az aktív időbeli elhatárolást ebben az esetben hova kellene beírni, hogy a mérlegfőösszeg is megegyezzen? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Válaszadó! Társaságunk beruházási hitelt vett igénybe ingatlan építéséhez. A hitelt devizában vette fel. A beruházási hitel nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódó elhatárolás, céltartalékképzés és lekötött tartalék képzést társaságunk elszámolta. 2016-ban az akkor fennálló devizahitelt egy másik bank jobb kondíciókkal kiváltotta. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor a korábbi hitelhez kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget realizáltnak kell tekinteni, és minden kapcsolódó tételt fel kell oldani? Ha igen, kell-e adóalap-módosító korrekciót végrehajtani a céltartalék-felhasználás miatti csökkentésen kívül? Kell-e a beruházást kiváltó hitelre is alkalmazni az árfolyamveszteség-elhatárolásra vonatkozó kötelezettséget? Tisztelettel: Nagy Annamária
2017. január hónapban kiállított helyesbítő számlával módosítottuk a 2016. november havi szolgáltatás nyújtásáról kiállított számlát, melynek nincs áfatartalma. Mérlegfordulónap 2016. 12. 31., mérlegkészítés időpontja 2017. 02. 28. Kérdésünk, hogy 2016. évben (bevételcsökkenésként) vagy 2017. évben (elhatárolásként) kell könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság kifejlesztett egy új gyártási eljárást és egy prototípust az új gyártási eljárással készült gépből. Mind a kifejlesztett gyártási eljárást, mind a prototípust kimutatja a társaság a könyveiben. A gyártási eljárást hasznosítani és értékesíteni is kívánja, úgy, hogy a gyártási eljárás tulajdonjogát megtartja, és csak a hasznosítás jogát adja át. Az értékesítés mellett apportálná a gyártási jogot egy újonnan alakuló társaságba a könyv szerinti értéknél magasabb apportértéken (az apportérték értékbecsléssel alátámasztott). Kérdésként merül fel, hogy a gyártási jog apportálása miatt kimutatott bevétel (mivel a gyártási jog nem kerül kivezetésre, így az apportérték bevételként csapódik le) esetében alkalmazható-e a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésében rögzített halasztott bevételként történő elszámolás? Sztv. 45. § (5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Köszönettel: Kendra Ágnes
Tisztelt Szakértő! Elhatárolásokkal kapcsolatban a következő kérdésem lenne: Cég bérleti díjat számláz. Számlázott időszak: 2016. december. Számla kelte, teljesítés időpontja, fizetési határidő: 2017. január. Ebben az esetben a számlát 2016-ban kell kimutatni a követelések és az árbevétel között vagy 2017-ben kell könyvelni és elhatárolni a bevételt 2016. évre? A második esetben a követelés 2017-ben szerepel a mérlegben. Mi alapján kell eldönteni, hogy mi a helyes eljárás? Köszönettel: Szombati Imréné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték