Mikrogazdálkodó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolónál a 2018. 01.10. kiállítású számla, amelynek számviteli teljesítése decemberi, 2017.évi bevételnek számít? Lehet alkalmazni a mikrobeszámolónál elhatárolást? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolónál a 2018. 01.10. kiállítású számla, amelynek számviteli teljesítése decemberi, 2017.évi bevételnek számít? Lehet alkalmazni a mikrobeszámolónál elhatárolást? Üdvözlettel.
A számla helyes könyvelésének lépéseiről, az elhatárolás feltételeiről kérdezte egyik olvasónk az Adózóna szakértőjét a nála felmerült konkrét probléma kapcsán. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az elmúlt napokban az egészségügyi szolgáltatók (fogorvosok, betegszállítók) egyszeri kiegészítő díjazást kaptak. E díjazás a működéssel összefüggésben használható fel. Kérdésünk e díjazás könyvelésével kapcsolatosan merült fel. Ezen egyszeri támogatást a tárgyévi bevételek között kell-e szerepeltetni, vagy esetleg el kell határolni? Ez kapcsolódhat a bérfejlesztésükhöz, de gépberuházást is finanszírozhat belőle a vállalkozás. A betegszállítók a 2016. december 1. és 2017. november 30. közötti teljesítményük arányában kapták a kiegészítő díjazást. Ha ebben az irányban gondolkozunk, akkor tekinthetjük ezt a 2017-es év kiegészítő utófinanszírozásának? Ha a jövőbeni működésükre használják, akkor elhatárolandó, s a konkrét felhasználással szemben kellene feloldani a 2018-as évben? Segítségét köszönjük!
Tisztelt Szakértő! A felek az Áfa tv 58. § szerint ellenérték meghatározott időszakra történő megállapításáról állapodtak meg. A szoftverbérletről szóló számla kelte 2017. 12. 28., teljesítési dátum 2017. 12. 28., fizetési határidő 2018. 03. 02. A számla teljes egészében a 2018. évre szól. Az Szt. 15. § (7) szerint a költségnek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódnia, amikor az gazdaságilag felmerül. A 16. § (2) szerint a két vagy több üzleti évet érintő eseményt arányosan el kell határolni. Ugyancsak az Szt. 32. § (1) szerint viszont időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a fordulónap előtt felmerült összeget, amely költségként csak a fordulónapot követő időszakra számolható el. Itt nem említi a két vagy több időszakot. Kérdés: mik a számla helyes könyvelésének lépései, kell-e, lehet-e elhatárolni? A választ köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A pályázatíró sikerdíját milyen arányban kell aktiválni, ha a pályázathoz több gép beszerzése is kapcsolódik? El lehet-e határolni (illetve értékcsökkenés arányosan bevételként visszaírni) az elnyert pályázat támogatói szerződésében szereplő támogatás összegét, ha még elszámolást nem nyújtottunk be és így a támogatás összegét nem folyósították? Februárban több gép beszerzésére adtunk be pályázatot, ebből márciusban vettünk is egy gépet (saját felelősségre), majd októberben értesítettek bennünket, hogy nyertünk a pályázaton. Mivel a projektek megvalósítására van egy évünk, csak az előleget hívtuk le, így 2017-ben költségelszámolásra nem fog sor kerülni. Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi tulajdonosok egy cég végelszámolásáról határoztak. A végelszámolást november 20-ai időponttal megkezdték. Ezt megelőzően a cég egy szolgáltatási munkát végzett. A teljesítési igazolás november 23-a keltezésű. Melyik időszakra kell elszámolni a bevételt? A végelszámolás előtti vagy a végelszámolás alatti időszak bevétele ez? A teljesítés igazolás miatt a számla teljesítése is november 23., de a tényleges munkavégzés a végelszámolás kezdete előtt történt. El kell határolni a bevételt? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2017. évben benyújtott pályázat keretében vissza nem térítendő támogatásra jogosult. A tárgyévben támogatási előleg került kifizetésre. A projekt fizikai befejezése 2018. A támogatási előleg számviteli elszámolása hogyan történik, rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben? Mikor kell átvezetni az egyéb bevételek közé, illetve elhatárolni azt? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő esetre vonatkozóan. "A" Zrt. értékesíti egyik üzletrészét egyik partnerének ("B" Kft.). Az szerződés megkötésére 2017.01.10-én kerül sor, viszont a szerződésben kikötik, hogy az eladó egészen addig tulajdonosa marad a kft.-nek, amíg a vételár teljes egészében kifizetésre nem kerül, aminek határideje 2019. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben miképp kell kimutatni a főkönyvben az értékesítést, illetve, hogy a megállapított vételár már a 2017-es évben megjelenik, mint bevétel? Esetleg csak a megfizetett vételárrészleteket könyveljük bevételként, a fennmaradó részt pedig határoljuk el és a beérkezett utalások időpontjában oldjuk fel? Válaszát köszönöm!
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. A kialakult helyzet tényleg összetett, és pont abból adódik a fő probléma, hogy a NAV által megállapított adóhiány és a hozzá kapcsolódó mulasztási bírság és késedelmi pótlék vitte a céget ilyen helyzetbe, aminek a jogosságát vitatja, ezért is fordult bírósághoz. A számviteli törvény szerint csak olyan követeléseket/kötelezettségeket lehet elszámolni a cégnél, melyeket elismer. NAV-határozat esetén nem foglalkoznak a jogosságával, el kell könyvelni a határozat jogerőre emelkedésével egy időben. Bár a per lefolytatásáig felfüggesztették az adóhátralék behajtását, a könyvelésben élő kötelezettségként van előírva és ráfordításként elszámolva. A bírósági eljárás hosszú éveket is igénybe vehet, közben olyan helyzet áll elő, hogy a cégnek lépnie kell. Meglátásom szerint mivel a bíróság – megvizsgálva az ügyeket – új eljárás lefolytatását kezdeményezte, ezzel is kezd beigazolódni, hogy a per végén a már előírt ráfordítások el lesznek törölve. Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a cég a NAV ügy miatt lekönyvelt (veszteséget gerjesztett) ráfordításait addig az ideig elhatárolja, amíg a per le nem zárul? Mert akkor ezzel a lépéssel a veszteség nem élő veszteség lenne, nem lenne mínusz az eredménytartalék, át tudna alakulni, és persze a jogfolytonosság miatt a per lezárásakor, ha jogos lenne az időbeli elhatárolás visszahatárolva? Ha ez nem lehetséges út, akkor a cég szinte azt kell mondjam patthelyzetbe kerül, ami szerintem igazságtalan lenne.
Tisztelt Szakértő! Nagyon szűkszavú a 1771-es útmutatója a kivára áttérés témájában, csak az IFRS-t választókra gondoltak. Évközi áttéréssel kapcsolatosan érdekel: 1. Az elmúlt évben kapott fejlesztési támogatást – mely PIE között szerepel – a kivára most áttérő vállalkozás. Az elszámolás folytatódhat a kiva tv. 28. § szerint (nem kötelező a megszűnés szabályait alkalmazni, ha az eredeti feltételek teljesülnek). Tehát logikusan A. változat: az értékcsökkenés számviteli elszámolásával párhuzamosan kell feloldani az elhatárolást most és a következő években is, a mérlegkészítéskor? Az értékcsökkenést úgysem vesszük figyelembe a Kiva megállapításakor. 2. A most benyújtandó 1771-es bevallás 01-02 lapján nincs PIE, ezért annak összege a kötelezettségben szerepeljen? B. változat lehetne, hogy most áttérés előtt a támogatott eszköz nettó értékét terv szerinti értékcsökkenésként elszámoljuk, elhatárolást megszüntetjük, s az eszköz a továbbiakban csak maradványértéken fog szerepelni a mérlegben. 3. Kivára áttéréskor kell-e évközi IPA-bevallást benyújtani? A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A tartós bérleti szerződés esetében az első emelt összeget egy összegben költségként vagy a futamidő hosszára arányosan megbontva az elhatárolásokkal szemben kell könyvelni? A számviteli törvényben erre vonatkozóan hol találok információt? Előre is köszönöm a segítségét! Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Katás, tanácsadással foglalkozó vállalkozó bevételeinek 90 százaléka egy cégtől származik. Van más cégnél főállása. Év végén lejelentési kötelezettségének eleget tesz az 1 milliót meghaladó bevételről. A Kata tv. munkaviszonytól való elhatárolást, hogy kell értelmezni? Saját eszközein, saját telephelyén végzi a szolgáltatást.
A civilszervezet pályázati támogatást kapott 2016. évben, és a támogatási összeget meg is kapta, de az összeget 2017. évben használja fel. El kell-e határolni, vagy elegendő, ha pénzmaradványként tünteti fel az összeget?
Tisztelt Szakértő! Egy 2016 decemberre szóló könyvelési számla, aminek a kiállítási dátuma 2017. január 20., teljesítési dátuma 2017. február 20., fizetési határideje 2017. február 20., azt 2016-ra Szállítóra vagy elhatárolásként kell könyvelni a könyvelt cégnél? Hasonlóképp a 2016 zárásról szóló számla ugyanazokkal a dátumokkal mint fent, elhatárolás vagy szállító?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság ingyenesen átadott egy másik társaságnak fejlesztési célból, ingatlan vásárlására 170 millió forintot. A ráfordításkénti elszámolhatóság feltétele, hogy a juttatást kapó nyilatkozatban igazolja, hogy ez az összeg nem a veszteségeit fedezi, továbbá, hogy a társasági adót megfizette utána. Ez eddig rendben is van. Az én kérdésem a juttatást fogadó oldaláról jelentkezik: a fejlesztési céllal kapott támogatást időbelileg el kell határolni, halasztott bevételként elszámolni, ha ezt nem teszem meg, akkor ez az összeg az adózott eredménybe kerül, melyet elvileg osztalékként is ki lehetne fizetni, de az adományozó célja nem ez volt. Ha elhatárolom, akkor az a megfelelő technika, hogy a társasági adó megfizetésre kerüljön, így a teljes összeggel az adóalapot megemelem, és a feloldás éveiben, a feloldott összegekkel csökkentem? Ez a jó eljárás, vagy erre az összegre inkább a lekötött tartalék a megoldás? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől