Ügyfelem vendéglátással foglalkozik. Sörgyártól kapott szerződés alapján támogatást, amely 5 évre szól. Ennek elszámolása hogyan történhet, elhatárolható-e évenként, és milyen adóvonzatai vannak?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bíróságon egyezséget kötött a bérleti díjról úgy, hogy 50 százalék elengedett követelésről született határozat. A "... 2008.október 1. napjától kezdődően a bérleti díjat 50 százalékkal csökkentik" (részlet a határozatból). Ez az összeg 16 020 000 forint. Kérdés: elengedett kötelezettség bevételként könyvelendő? Van arra lehetőség, hogy elhatárolnánk, és nem ebben az évben kellene az egész összeget bevételként könyvelni, hiszen költségként is 7 év alatt számoltuk el a bérleti díjat? Hogyan hat ez a társaságiadó-alapra? Üdvözlettel Ildikó
Az általunk könyvelt parkolóház bevételeinél felmerült az elhatárolás kérdése. A parkolóházban bérleteket heti, 10 napos, havi, negyedéves, éves változatban lehet vásárolni. Adott esetben ezek kedvezményekkel együtt járnak, így nem egységes áron, hanem a számla szerinti összegben kerülnek elszámolásra. Kérdésünk az elhatárolásra vonatkozik, mely szerint kell-e ebben az esetben is egyenként év végén minden egyes bérletre vonatkozóan az időarányosan jutó összeget elhatárolni, vagy miután az összeg összességében elhanyagolható, viszont nagyon magas adminisztrációs terhet ró a vállalkozásra, lehet-e az adott évi eredményben elszámolni a számlán szereplő teljesítéssel egyidejűleg? Köszönöm válaszukat előre is.
A társasági adóbevallás csökkentő tételeinél nem lett feltüntetve az "a"oszlopban a későbiekben elszámolható veszteség összege. Probléma-e ez a későbbi évek érvényesítésekor, vagy egy helyesbítő bevallást célszerű beküldeni?
Tisztelt Szakértő! Arról kérnék egy összefoglalót, hogy mikor nem tanácsos a mikrogazdálkodói beszámolót választani? Vannak-e tevékenységi körök, ahol nem javasolt, vagy devizás forgalmazásnál például lehet-e ugyanúgy az MNB-átlagárfolyammal számolni, mint az egyszerűsitett esetén? A mikrogazdálkodói beszámoló bevezetésekor voltak ugyan előadások, de ott csak szó szerint a törvény szövege hangzott el, de értelmezés nem. Ilyen például az elhatárolás kérdése is (mit kell, és mit nem kell elhatárolni a mikrogazdálkodói könyvelés esetén). Használható egy korábbi számlatükör is, vagy kötelező a mikrogazdálkodói számlatükörre áttérni, ami munkaigényes feladat, és nem egyszerűsíti a könyvelők munkáját? És 3 évig nem lehet visszatérni, ez komoly hátrány, ha nem látunk a jövőbe. Ha hitelt szeretne később felvenni a cég, elfogadja a bank a mikrogazdálkodói mérleget? Előre is köszönöm válaszukat. Ha van valamilyen részletes kidolgozott anyag ezzel kapcsolatban, szívesen fogadom.
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk 2014-ben jogosult lett a 2013. évi szja-bevallások során felajánlott egyszázalékos adóösszegekre, azonban technikai problémák miatt ez az összeg (körülbelül 20 000 forint) csak 2014-ben érkezett meg az egyesület bankszámlájára. Kettős könyvvitelt vezetünk. Jól gondolom-e, hogy elhatárolással már 2014-ben is szerepeltetni kell ezt a bevételt? Előre is köszönöm.
2013-ban egy kft. kölcsönt nyújtott a tagjának. A 2013. évi beszámolójában nem lett elhatárolva a 2013. évi kölcsön után járó kamat. A kamatot a visszafizetéskor fizeti ki egyösszegben az adós. Ilyenkor mi a teendő? A 2013. évet hogyan tudjuk rendezni?
Ügyfelünk 2014. januárjában előleg jogcímen az online pénztárgép teljes összegét kifizette az Alt Cash Kft.-nek 118 ezer forint összegben. Az ismert okok miatt az ügylet nem teljesült, a NAV a kifizetett előleg összegéből 109 ezer forintot visszatérített az ügyfélnek, továbbá 50 ezer forintot az új forgalmazó felé átutalt. Ügyfelünk ezáltal 159 ezer forint támogatást kapott. Az új forgalmazótól megrendelt pénztárgép áfa nélküli bekerülési ára viszont csak 127 ezer forint volt. Kérdésem: hogyan kell a 159 ezer forint (50 ezer+118 ezer forint) támogatást elszámolni ebben az esetben, amikor a bekerülési érték alacsonyabb, mint a támogatás összege? A teljes támogatási összeget el kell határolni? Milyen arányban kell feloldani az elhatárolást ebben a speciális esetben?
Tisztelt Adószakértők! Cégünknél 3 évente végzik el villamos berendezések, villámvédelmi berendezések érintésvédelmi vizsgálatát, melyről hivatalos dokumentációt csatolnak. A dokumentáció tartalma szerint a következő időszakos felülvizsgálat 3 év múlva esedékes. Kell-e az idén felmerült érintésvédelem vizsgálati díját 3 évre elosztva elhatárolásként szerepeltetni, vagy a teljes költség könyvelhető 2015-re. Esetleg szükséges-e jövőbeni kötelezettségre céltartalékot képezni? Köszönöm válaszukat előre is! Üdvözlettel: Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Egy társaság sportrendezvényre szóló bérletet vásárolt a munkavállalójának 2014-ben, melyet megfelelően dokumentálva át is adott neki. Ezen bérlet 2014 szeptemberétől 2015. június végéig tartó időszakot tartalmaz. A bérlet elszámolása személyi jellegű kifizetésként történt. Kérdésem: az évek között áthúzódó bérleti időszak miatt a 2015. évi részt a bérlet árából el kell-e év végén határolni, vagy mivel az a társaságnál „végleges vagyonvesztés”, teljes egészében a tárgyév eredményét terheli? Segítségüket előre is köszönöm.
A felszámolást megelőző – tevékenységet lezáró – beszámoló készítéséhez szeretnék tanácsot kérni. A 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet kimondja, hogy a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt, és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a záró beszámolóban követelésként kimutatott kölcsönök után a beszámoló fordulónapja utáni időszakban befolyt, a tevékenység időszakára járó kamat összegét?
Tisztelt Szakértő! Véleményük szerint abban az esetben, ha mikrogazdálkodói beszámolót készítettünk, de a számlatükrünk nem felel meg teljes egészében a rendeletben leírtaknak, akkor mulasztási bírsággal leszünk sújthatók, vagy például az elhatárolások hiánya miatt, adóhiánnyal és az ezzel járó egyéb szankciókkal?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély erdőt adott haszonbérletbe egy vállalkozásnak. A haszonbérleti szerződés határozott idejű, 5 éven túli időre szól. Ezzel kapcsolatosan több kérdésben szeretném a segítségét kérni: - A vállalkozás könyveiben a haszonbérletből származó kötelezettséget milyen módon kell nyilvántartásba venni? Mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, vagy pedig a haszonbérlethez kapcsolódó bérleti díjat a szerződésben meghatározott időre el kell határolni, és időarányosan évente feloldani? Lehet-e bevételarányos feloldást alkalmazni akkor, ha a szerződésben a bérleti díj megfizetése a fakitermelési bevételhez van kötve? - Másrészt a magánszemélynek milyen "bizonylatot" kell kiállítania a haszonbérletről? Egyáltalán kell-e? Ehhez kapcsolódóan az adóhatóságtól kell adószámot igényelnie és számlát kell kiállítania? - Harmadrészt jól gondolom-e, hogy a magánszemélynél a haszonbérletből származó jövedelem adómentes a fenti feltételek fennállása esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Közeledik az éves beszámoló benyújtásának határideje, de sok vállalkozásnál még tart a mérlegkészítés időszaka. Ennek során gyakran problémát jelent a már lezárt évhez kapcsolódó prémium, jutalom elszámolása.
Tisztelt Szakértő! Melyik évben kell költségként elszámolni az alábbiakban kiállított közüzemi, vagy egyéb számlákat:1) számla kelte 2013. december, teljesítési és fizetési határidő 2014. január, az elszámolt időszak csak 2013. évi. 2.) a számla kelte, teljesítés, fizetési határidő 2014. január, az elszámolt időszak 2013. december. 3.) mindkét esetben, ha az időszak 2013. december és 2014. januári időszakot is érint. Segítségét nagyon köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték