Egy magánszemély, aki a 2014-ben alanyi mentes volt, műtrágyát rendelt. Az előleget kifizette 2014-ben, melyről előlegszámlát kapott. 2015. januártól belépett az áfakörbe. A műtrágya 2015 januárban megtörtént, végszámla kiállításra került (mely 0 forint végösszegű, mert az előleg beszámításra került). Kérdésem: a műtrágya áfája visszaigényelhető-e? Költségek között 2015-ben került elszámolásra a műtrágya.
Tisztelt Szakértő! Előfinanszírozott NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) pályázatokra kiutalt forrás számvitelben történő kezelésére vonatkozó kérdésem merült fel. A pályázati szerződés szerint "előfinanszírozás formájában utólagos elszámolási kötelezettség mellett biztosítja" a forrást, mely számomra azt sugallja, hogy előlegként kell kezelnem a befolyt összeget mindaddig, amíg az elszámolást el nem fogadják. Elsősorban az éven áthúzódó tételek esetében nagyon fontos ez. Segítségüket, válaszukat előre is köszönöm!
A mikro- és kisvállalkozásoknak 2015-től nem kell innovációs járulékot fizetniük, de az előlegkötelezettség nullára mérséklését külön kell kérelmezniük – közölte a NAV.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy megvalósítható-e az, hogy a kölcsönzött munkaerő a kölcsönbe vevő nevére kiállított számlát elszámoljon? Adhat-e a kölcsönbe vevő elszámolási előleget a kölcsönzött munkaerőnek? Vagy csak a kölcsönbeadón keresztül? Válaszát előre is köszönöm!
A könyvelés átvételekor tapasztaltam, hogy a vásárlásra kiadott főkönyvnek egyenlege van. A régi könyvelő azt válaszolta, hogy már régóta fennáll az egyenleg. Közben vezetőváltás is volt, így kétséges, hogy tényleg az vette fel a pénzt, akinek az összeg a nevén szerepel. Az szja-törvény foglalkozik, ha jól tudom, ezzel. Lehet-e jövedelemmé tenni az összeget, és leadózni, vagy elszámolhatom egyéb ráfordításként?
Egy belföldi gazdasági társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot épít, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést egy fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. (A cégek az áfatörvény hatálya alá tartoznak.) Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségüket/megerősítésüket kérni: 1.) Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi és egyben fizetendő áfa-ként is bevallja az adott időszaki bevallásában? 2.) Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámla kerül kibocsátásra a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen? 3.) Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az áfatörvény 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni? Van-e ennek bármilyen jelentősége?
Tisztelt Szakértő! Ha egy jelenleg alanyi adómentes őstermelő 6 millió forint feletti előleget kap, és azt kiszámlázza, akkor ezzel átkerül-e normál áfakörbe? Ha figyelembe kell venni az előleget a 6 milliós határnál, akkor számít-e, hogy egyenes vagy fordított adózású termékre kapja az előleget? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt cég, belföldi megrendelésre vásárolni kívánt alkatrészt Lengyelországból. Erre a vételi szándékra a lengyel cég 2014 decemberében - előleg számlán - bekérte az alkatrész teljes vételárát. .A vásárolt alkatrészt a magyar cég, 2014. december hónapban kiszámlázta a belföldi megrendelőnek. A lengyel cég viszont az alkatrészről a végszámlát csak 2015. 01. 29-én állította ki. Mi a helyes eljárás a beszámoló összeállításánál. Hol számoljuk el a bevételt? Úgy véljük, a vételnek és eladásnak egy beszámolási időszakban kellene szerepelnie. Köszönjük válaszukat.
T. Szakértő! Egy lakóingatlanok felújításával, adás-vételével (áfamentesen) foglalkozó kft. 2014 októberében értékesített egy lakást 10 millió forintért (adásvételi szerződés köttetett). Ezzel egyidőben foglalóként kapott 1 millió forintot. Novemberben további 3 millió forint vételár részletet vett át (ezekről számlát is kiállított). A szerződés szerint a maradék 6 millió forintot 2015 február végéig fogja megkapni (a birtokba adás is csak ezután fog megtörténni). Kérdésem az lenne, hogy társasági adó szempontjából a 4 millió forint 2014. évi árbevételnek számít, vagy előlegként szerepel, és csak a végszámla (tulajdonjog-átszállás) kiállításakor, a 2015. évben válik árbevétellé? Amennyiben a 2014. évben keletkezik adókötelezettség, hogyan tudok költséget elszámolni ugyanerre az évre, mivel az ingatlan beszerzési értékét és a felújítási költségeket a 2-es számlaosztályra könyvelem, és csak a végszámla kiállításakor szoktam a 8-as számlaosztályra átkönyvelni (még 2015-ben is folytatódott a felújítás). Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2014 októberében díjbekérő alapján előre utalt, melyről előlegszámlát nem kapott. Partnere később tájékoztatta, hogy az előre utalás koncepciója megváltozott, miszerint az előre utalás kaucióként kezelendő, melyet az időszak végén beszámítanak. Kérdésem, hogy az előre utalást az egyéni vállalkozó kezelheti-e előlegnek, és ez alapján szerepeltetheti-e a költségei között az szja-törvény 11. számú melléklete szerint? Egy tanácsadói oldal szerint: "csak elnevezésében kaució, de tartalmát tekintve nem az, akkor megvalósulhat az előlegkénti funkció, tehát a pénzösszeg átadása áfafizetési és számla-kiállítási kötelezettséggel járhat. Ilyen eset az, amikor a szerződésben egyértelműen kikötik, hogy az átvett pénzösszeg valamelyik esedékes bérleti díjba (például az utolsóba) beszámításra kerül. Ilyenkor az átvett pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely az áfa összegét is tartalmazza, tehát abból felülről lefelé való számítással kell az áfa összegét kiszámolni. Mielőbbi válaszukat megköszönve és üdvözlettel:
Adott egy cég, amelyik 2014-ben megállapította, hogy a 2012-es évben nem követte a változásokat és nem fizetett innovációs járulék előleget, feltöltést. Szeretnénk pótolni, de a NAV honlapján a 1249-es bevallási nyomtatvány 2014. 09. 03-án archiválva lett (a többi év, korábbi nem). Az lenne a kérdés, mi a pontosan követendő út a bevallások és befizetések mielőbbi pótlására?
Hogyan kell elszámolni az időszakos ügyleteket, mi minősül előlegnek, kinek kell összesítő jelentést adnia? Összefoglaltuk a 2015-re szóló adócsomag általános forgalmi adóra vonatkozó legfontosabb változásait.
Ha a munkavállaló valutában kap elszámolásra előleget, amelyet nem teljesen költ el, milyen árfolyamon kell elszámolni az adott és a visszakapott összeget? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Október 27.
Közeledik az új adónem, a reklámadó bevallásával, megfizetésével kapcsolatos első kötelezettségek határideje.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték