Tisztelt Szakértő! Kérdésem az innovációs járulékra vonatkozna. A cég 2013. 05. 06-tól kapcsolt vállalkozás. Kell-e neki a 2013-as évre (a teljes évre) innovációs járulékot számolnia, illetve melyik nyomtatványon tudom utólag teljesíteni: a 1329-es elszámoláson, vagy ebben az esetben is be kell adni a 1349-es előlegbevallást? Válaszát előre is köszönöm.
Köszönöm szépen válaszát, melyet a http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_7_TAMOP_245_elszamolasa_ev_vegen_ion#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice helyen megkaptam. Engedjen meg még egy rövid kérdést: Egy összeget előlegként, a fennmaradó részt pedig részutalásként utalták (2015. és 2016. években). Kell-e emiatt különbséget tenni a jóváírt összegek könyvelésénél? Köszönöm szépen mégegyszer válaszát. Boskó Lászlóné
Tisztelt Szakértő! 2012. évben technológiai eszközök eladására előleget kaptunk, amiről a banki jóváírás napjával áfát is tartalmazó előlegszámlát állítottunk ki. Időközben a szerződésben foglaltakat a partner nem teljesítette, így peres ügy lett belőle. 2014. évben a kapott előleg nettó (áfamentes) összegét ügyvédi letétbe helyeztük. 2016. február hónapban a felek peren kívüli megegyezés mellett döntöttek, és megállapodtak az előleg visszautalásában, viszont vitatták annak áfavonzatát, szerintük ilyen esetben áfamentes az előleg visszafizetése. Véleményünk szerint nem, ezért az ügyvéd által részükre utalt – felénk banki utalás igazolásával – „nettó” összeget úgy tekintettük, mint amely a fizetendő áfa arányos összegét is tartalmazza, vagyis résztörlesztésnek fogjuk fel. Ennek alapján állítottunk ki az átutalt összegről mínuszos előlegszámlát a banki utalás napjával (teljesítés dátuma, számlakiállítás és fizetés dátuma azonos.) A különbözet részünkről még nem került utalásra. Partnerünk álláspontja szerint helytelen a számla, mert csak úgy tudják befogadni, ha a teljes összeg visszautalása megtörtént. Tekintettel arra, hogy 2016. február hónapban bankszámlájukra a letéti összeg megérkezett, véleményünk szerint helyesen jártunk el az áfát is tartalmazó mínuszos számla kiállításával, majd a különbözet átutalásának napjával szintén kiállítjuk az áfát is tartalmazó mínuszos számlát. Várom megtisztelő válaszukat, hogy eljárásunk megfelel-e a törvényi előírásoknak.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás a cégtelefon kapcsán 20 százalékos vélelmezett költséghányad alapján fizeti az adót. Hogyan, és mikor kell elszámolni a mobiltelefon-szolgáltatásról előlegként (szintén szj. 642013) kibocsátott számla utáni adókötelezettséget? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy cég szolgáltatásai értékesítésére jutalékos szerződést kötött külső vállalkozókkal. A jutalék egy havi fix és egy százalékos részből tevődik össze. A százalékos jutalék elszámolására/véglegesítésére az év végén van lehetőség, amikor a cég az éves árbevételét látja. A kérdésem az, hogy a százalékos jutalékra lehet-e előleget fizetni? Köszönettel: Sz.E.
Tisztelt Szakértő! Egyesület 2015. 09 .01-jén aláírt egy támogatási szerződést, a vissza nem térítendő támogatási összeget pár napon belül kiutalták az egyesületnek. Szerződés szerint 100 százalékos előleg formájában utólagos elszámolási kötelezettség mellett biztosítja. A pályázatra vonatkozó szakmai beszámolót 2016. 04. 30-ig kell megküldeni. Kérdésem lenne ennek a helyes számviteli nyilvántartásokban való könyvelésére. Elfogadható-e az alábbi gyakorlat? 1. Szerződés aláírásának dátumával: T368 – K967 2. Pénzügyi teljesítéskor T3841 – K368, 3. év végén a 2015-re eső költségeket meghaladó pályázati összeg elhatárolása T967 – K 4821. Vagy az előlegként kapott támogatást csak az elszámoláskor tehetem az egyéb bevételek közé? De ebben az esetben a költségek egy része 2015. évi, amivel szemben nem lesz bevétel. Ebből adódóan a 2015. évi eredménye veszteség lesz, amivel elveszítheti a közhasznú státuszát. Válaszát köszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk havonkénti határozott idejű elszámolásban állapodott meg egyik partnerével. A szerződés értelmében tárgyhót (elszámolási időszakot) követő hó 5-éig kell kiállítani a számlát, a fizetési határidőt pedig a számla keltét követő 8. napban határozták meg. A februári időszakhoz kötődően egyszeri előlegfizetésről döntöttek január elején. Az utalás 2016. 01. 07-én meg is történt. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, amikor esetenként, külön megállapodásban előleg fizetése történik, akkor az előlegszámlára az áfatörvény 59. §-át kell alkalmazni, vagy ebben az esetben is az 58. § az irányadó a számlázásnál? Kérem írják meg, hogy ebben a konkrét esetben mi lesz az előlegszámla teljesítési ideje. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy futárszolgálati tevékenységet végző kft. EU-ból vásárol használt autókat. A gépkocsik beszerzéséről előlegszámla került kiállításra. Az előleget a cég elutalta, azonban a gépjárművek csak 4 hónap múlva érkeznek meg. Az időközben esedékes áfabevallásban a beszerzéshez kapcsolódó áfakötelezettséget bevallottuk. Első kérdésem: ez helyesen történt-e? Mivel a személygépkocsi áfáját nem vonhatjuk le, ezért be is fizettük. A számla mint szállítói előleg került könyvelésre a szállító számlával szemben. Másik kérdésem, hogy amennyiben helyes volt a fizetendő áf beállítása, hogyan kell ezt a kötelezettséget lekönyvelni? Esetleg egy függő számlára könyvelem, majd a járművek megérkezésekor innen vezetem át a beruházási számlára? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, melyre áfafizetési kötelezettséget választott. A bérlőtől kauciót kér, melyről számviteli bizonylat kerül kiállításra (áfa nélkül). A bérleti szerződés lejáratakor társaságunk jóváíró számviteli bizonylatot állít ki a befizetett kaucióról. Megteheti-e a társaság, hogy a pénzügyi rendezés során a bérlővel csak a visszafizetendő kaució összegével csökkentett különbözetet fizetteti meg, azaz az elszámolás pénzügyi rendezésnél kompenzálja a vevői követeléseit a kötelezettségével? Vagy ebben az esetben az áfatörvény 59. § (1) bekezdés szerinte előlegnek minősül a kaució? Válaszát előre is köszönöm!
Telek, burkolás, garázs, 2015-ben fizetett előleg : megannyi talány az új lakásokra bevezetett 5 százalékos áfáról A NAV összegyűjtötte és megválaszolta az érintetteket leginkább érdeklő kérdéseket.
Tisztelt Szakértő! Ha egy (nem lakó-)ingatlannal rendelkező, áfás tevékenységet végző vállalkozás az ingalant értékesíteni kívánja és foglalót fogad el a vevőtől, akkor a számlát áfa nélkül kell kiállítania? Tekintettel arra, hogy a foglaló a Ptk. megítélése szerint nem előleg. A vállalkozás nem választotta az áfatörvény 86. § j) pontja szerinti áfakötelessé tételt ingatlan értékesítés esetében. Ha előlegben állapodnak meg a felek, akkor az előleg áfás vagy nem, osztja a mentes ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályokat vagy nem? Ha pénzeszköz átvétele készpénzben történik, akkor a készpénzfizetési korlát vonatkozik a szóban forgó ügyletre is? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelet Szakértő! Egymásnak teljesen ellentmondó véleményeket olvastam a törvény végrehajtásával kapcsolatosan. Esetünkben már 2015-ben megkezdett és 2x10 százalékkal leelőlegezett 2016 októberében átadásra és kifizetésre kerülő ingatlanfejlesztő cég által épített lakásról van szó. A törvény bár deklaráltan az építtetőket kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni az 5 százalékos áfával, az építő cég erről a 22 százalék extra profitról sem kíván lemondani, és a törvényre való hivatkozással úgy nyilatkozik, hogy az nem teszi lehetővé számára a korábbi vételár csökkentését. „Nem akarnak a NAV álláspontjával szembe kerülni.” Tehát a szerződést úgy kívánja módosítani, hogy a korábban megállapított bruttó árat érvényesíti olyan módon hogy a nettó árat megemeli. Esetünkben konkrétan: a szerződésben szó szerint úgy szerepel, hogy az összeg bruttó vételár….ami tartalmazza a („ jelenleg 27% áfát”). Arra hivatkoznak, hogy a NAV állásfoglalására várnak, de mint tudjuk konkrét szerződések esetén a NAV nem foglal állást. Hozzáteszem több száz áthúzódó szerződésről van szó milliárdos nagyságrendben! Az utóbbi időben honlapjukról már töröltek is minden a témával kapcsolatos kérdést, véleményt. (Közben bruttó eladási árakat is emeltek 20 százalékot, és a 2016-ban megkötött szerződéseikben már a megemelt nettó árat hozták ki.) Azzal fenyegetnek, hogy felbontják a szerződésünket visszafizetik a foglaló kétszeresét, mert még így is kedvezőbben – magasabb áron tudják értékesíteni a lakásaikat, ha mi bírósághoz fordulunk.
Dr. Bartha László adójogi szakjogász úr! A fenti című kérdéseimre a válaszát köszönöm, de nem kaptam választ arra az esetre, amikor előre átutalással ki akarják fizetni az egész számlát, nem előleget fizetnek! Vendég érkezik 03. 30-án, de az egész számlát ki akarják fizetni 01. 20-án. Csak egy esetről van szó, nem időszaki elszámolásról! Válaszát köszönöm: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Ha egy szálláshelyen (vagy másutt) a fizetett előleg 100 százalékos, azaz, amikor a vendég megérkezik, már nem kell semmit sem fizetnie, lehetséges-e, hogy az előlegszámla egyben végszámla is legyen? Technikailag hogyan kellene egy ilyen számlát kiállítani? Köszönöm!
A korábbiaktól eltérően értelmezendő fogalmak, a fő- és mellékszolgáltatások meghatározása, részlet- és előlegfizetés: ismertetjük az áfatörvény néhány fontos változását.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték