Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a 2015. évi társaságiadó-bevallás lekönyvelésekor a különbözetként megjelent összegnél a NAV miért veszi figyelembe a 2016. 01. 20-án előírt előleg összegét? Válaszát köszönöm. Bognárné
Tisztelt Szakértő! Az egyik általam könyvelt társaság a társasági adó (tao) előlegéről rendelkezett egy előadó-művészeti szervezet részére. A társaságiadó-folyószámla pénzforgalmi oldalán és a kötelezettség oldalán is látom, hogy az adóhatóság a rendelkezés összegét ellentételezte (az előlegkötelezettséget csökkentette, a pénzforgalmi oldalon pedig az átutalást a szervezet részére lekönyvelte). Sajnos nem vagyok tisztában vele, hogy a könyvekben ezt a tranzakciót hogyan kell (ha egyáltalán szükséges) kezelni. Az adófolyószámla egyeztetése így problémát okoz, hiszen a tényleges tao-előleg fizetését lekönyveltük, a folyószámlán pedig annak egy részét átvezettük. A kérdésem továbbá a témát illetően: kell-e a társaság által támogatott szervezettel támogatási szerződést kötni, a támogatás összegét meg kell-e jelölni, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendőket kell elvégezni? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Egy kettős könyvvitelű rendszert választó evás bt. adóelőlegét az alábbi esetben miként fizeti meg? Ügyféllel fix havi díjban állapodott meg, de csak kéthavonta állít ki számlát. Példaául a január-februári díjról márciusban állít ki számlát, a március-áprilisi díjról pedig májusban. Az első negyedévi előleget április 12-én hogyan számítsuk ki? Az adóelőleg alapja 2 vagy 3 havi díj? Ezen a napon a márciusról még nincs kiállítva számla, de a kettős könyvvitel szabályai alapján elhatárolásként figyelembe vehetjük.
Tisztelt Szakértő! Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk. Termeltetési szerződés keretében vetőmagot értékesítünk partnereinknek. Ez azt jelenti, hogy mikor az árut megtermelik, akkor azt fel kell ajánlaniuk részünkre megvásárlásra, ha megfelelő a minőség, és ők elfogadják az általunk ajánlott árat, akkor megvásároljuk a gabonát tőlük. Sok esetben ekkor kompenzálással egyenlítjük ki a korábbi vetőmagszámlánkat, és csak a különbözetet utaljuk át. A vetőmag-értékesítésre, amennyiben előfinanszírozást kér a vevő, kamatot számítunk fel. Kérdésem, hogy a fenti esetre is vonatkozik az új előlegfogalom? Vagyis a partneremnek a vetőmag ellenértékével megegyező összegről kell előlegszámlát kiállítania? Amit a vetőmagszámlával összevezetek, és így előleget tartok nyilván vele szemben, és arra számítom fel a kamatot? Mi van abban az esetben, ha nem veszem meg a gabonát? Akkor visszafizeti az előleget, és sztornózza az előlegszámlát? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kell-e orosz állampolgár tagnak az általa felvett osztalék után levonni, bevallani és megfizetni szja-t és ehót, ha egyébként a saját országában adózik (Magyarországon nincsen adóazonosító jele, taj száma, életvitelszerűen nem itt él)? Milyen igazolással kell rendelkeznie? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2016. I. név 29,71 fő = 29,7. Csökkent munkaképességű foglalkoztatása 01=1 fő, 02=1,28 (2016. 02. 22-től),03= 2 fő.Összesen 4,28/3hó= 1,43 fő. Hogyan számítsuk az előleget? 29,7fő *5%=1,485 . Ez 1,5 fő, vagy 2 fő? Kerekítés miatt nagy lehet a különbség. 1,5 fő -1,4 fő= (0,1*964 500 Ft)/4= 24 ezer forint utalandó ebben az esetben, míg a másik esetben 241 ezer Ft. 2 fő-1fő= (1 fő *964 500Ft )/4= 241 e Ft. Negyedévente előlegnél és év végi elszámolásnál is ugyanúgy kerekítünk? Válaszát köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság Kínából importál termékeket. A kínai fél megrendelés után kiállítja a számlát, eljuttatja azt a megrendelőnek, melynek alapján a társaság elutalja az ellenértéket. Kínából ekkor indítják útnak az árut, amely vámoltatás után értékesítésre kerül. Én a számviteli törvény alapján úgy értelmezem, hogy a számviteli teljesítés időpontja a vámhatározat kiállításának időpontja, függetlenül a számlán szereplő dátumoktól, és a kínai számla könyvelésekor az árfolyamot is az ezen a napon érvényes árfolyam alapján számolom. A korábban elutalt összeget előlegként könyvelem. Kérdésem, hogy helyes-e ez az eljárás? Ha rosszul gondolom, legyen szíves megírni, mi a menete a fenti eset könyvelésének. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó
Cégünk ezidáig a nagyobb megrendelésekre előleget kért, amit az áru beérkeztekor a végszámlából levont. Szeretnénk előleg helyett foglalót számlázni, mert előfordul, hogy a vevő visszalép, és ilyenkor az áru a nyakunkon marad. A foglalót nem kell visszafizetnünk. Állíthatunk ki foglalóról számlát? Amikor az árut elviszik, akkor a végszámlán negatív sorban kell szerepelnie, vagy külön számlán kell "visszavonni"?
Tisztelt Szakértő! Az áfát az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó webáruházból értékesít termékeket, a vevők előre átutalják a megvásárolt termék teljes összegét, és a vállalkozó ezután elküldi nekik a terméket futárszolgálattal. Ebben az esetben hogyan kell kiállítani a számlát az előre utaláskor megkapott összegről? A termék elküldésekor kell-e valamilyen számlát kiállítani? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértők! Szeretném a véleményüket kérni a következőkkel kapcsolatban: Egy vállalkozás (kft.) rendezvényt szervez, melyre várja mind magánszemély, mind nem magánszemély (vállalkozás) részvételét. A részvételi díjat még a rendezvény előtt kell megfizetniük vagy átutalással a szervező bankszámlájára, vagy ún. rózsaszín csekken, postai úton a szervező postacímére történő kézbesítés útján. A kérdésem, hogy a magánszemélyek által banki átutalással történő befizetés esetén minden egyes magánszemélynek külön-külön kell-e számlát kiállítani, vagy van lehetőség például adott napon beérkezett összegekre egy "összesítő" számlát kiállítani? A rózsaszín csekken magánszemélyek által történő befizetésnél lehet-e nyugtát kiállítani, tekinthető-e a csekken történő pénzfeladás készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetésnek, vagy ebben az esetben is számlát kell kiállítani a nem adóalanyok részére is? Az adóalanyok által történő részvételidíj-befizetés előlegnek minősül-e, tekintettel arra, hogy még a rendezvény, tehát a teljesítés előtt jóváírják a szervező bankszámláján az átutalt díjat? Köszönöm válaszukat!
Visszaélésre hívja fel a figyelmet az építőanyag piacon tevékenykedő, elsősorban gipsz alapú termékeket, és alapanyagokat gyártó Rigips. A gyártó a közelmúltban értesült róla, hogy csalók hamis díjbekérőket küldenek a potenciális és meglévő partnereknek, és előleg átutalására biztatják őket, holott ez a vállalatnál nem gyakorlat. A Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. mindent megtesz annak érdekében, hogy felhívja az érintettek figyelmét a szükséges óvatosságra.
Kedves Szakértő! Magánszemély és cég szerződést kötöttek egy családi ház építésére. Az anyag megvásárlására a magánszemély előre átutalna bizonyos összeget. Milyen lehetőség van az előre utalásnak, hogyan lehetne megoldani, hogy ne kelljen előlegszámlát kiállítani és áfát fizetni? Van-e erre valamilyen lehetőség? Köszönettel várjuk a választ.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az innovációs járulékra vonatkozna. A cég 2013. 05. 06-tól kapcsolt vállalkozás. Kell-e neki a 2013-as évre (a teljes évre) innovációs járulékot számolnia, illetve melyik nyomtatványon tudom utólag teljesíteni: a 1329-es elszámoláson, vagy ebben az esetben is be kell adni a 1349-es előlegbevallást? Válaszát előre is köszönöm.
Köszönöm szépen válaszát, melyet a http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_7_TAMOP_245_elszamolasa_ev_vegen_ion#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice helyen megkaptam. Engedjen meg még egy rövid kérdést: Egy összeget előlegként, a fennmaradó részt pedig részutalásként utalták (2015. és 2016. években). Kell-e emiatt különbséget tenni a jóváírt összegek könyvelésénél? Köszönöm szépen mégegyszer válaszát. Boskó Lászlóné
Tisztelt Szakértő! 2012. évben technológiai eszközök eladására előleget kaptunk, amiről a banki jóváírás napjával áfát is tartalmazó előlegszámlát állítottunk ki. Időközben a szerződésben foglaltakat a partner nem teljesítette, így peres ügy lett belőle. 2014. évben a kapott előleg nettó (áfamentes) összegét ügyvédi letétbe helyeztük. 2016. február hónapban a felek peren kívüli megegyezés mellett döntöttek, és megállapodtak az előleg visszautalásában, viszont vitatták annak áfavonzatát, szerintük ilyen esetben áfamentes az előleg visszafizetése. Véleményünk szerint nem, ezért az ügyvéd által részükre utalt – felénk banki utalás igazolásával – „nettó” összeget úgy tekintettük, mint amely a fizetendő áfa arányos összegét is tartalmazza, vagyis résztörlesztésnek fogjuk fel. Ennek alapján állítottunk ki az átutalt összegről mínuszos előlegszámlát a banki utalás napjával (teljesítés dátuma, számlakiállítás és fizetés dátuma azonos.) A különbözet részünkről még nem került utalásra. Partnerünk álláspontja szerint helytelen a számla, mert csak úgy tudják befogadni, ha a teljes összeg visszautalása megtörtént. Tekintettel arra, hogy 2016. február hónapban bankszámlájukra a letéti összeg megérkezett, véleményünk szerint helyesen jártunk el az áfát is tartalmazó mínuszos számla kiállításával, majd a különbözet átutalásának napjával szintén kiállítjuk az áfát is tartalmazó mínuszos számlát. Várom megtisztelő válaszukat, hogy eljárásunk megfelel-e a törvényi előírásoknak.
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték