Élelmiszer- és vegyesboltot pénztárgéppel működtető áfás egyéni vállalkozó egy bizonyos termékre rendelést venne fel, melyre előleget (5000 forintot) vesz át. Megirja a számlát az előlegről, vagy ha nem kér számlát az illető, akkor csak beüti a pénztárgépbe, majd, ha a termék elkészül, leszámlázza az egész összeget, a számlán levonja a már befizetett előleget és a differenciát beüti a pénztárgépbe. Jól gondolom-e? Kell még más bizonylatot is készítenie?
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes adóalany 2014-ben előleget fizetett ingatlanvásárlásra, amiről kaptunk számlát – ami áfát is tartalmazott –, de ezt az áfát alanyi mentesként nem tudtuk levonásba helyezni. 2015. 01. 01-től a cég belépett az áfakörbe. Az ügylet, amire az előleget fizette, nem jött létre, így a 2014-ben fizetett előleget jóváíró számla kíséretében visszakaptuk. Kérdés: adott esetben az előleg visszafizetésekor 2015-ben, az előleg-jóváíró számla alapján keletkezik-e a cégnek áfafizetési kötelezettsége? Kérem, válaszában szíveskedjen jogszabályi hivatkozást is megadni. Válaszát előre is köszönöm.
Magyarországi kft. egy másik magyar kft.-től szerződés szerint kontót kapott bankszámlára történő utalással, későbbi teljesítések szerinti felhasznlásra. Ez milyen bevételnek minősül, fizett előleg vagy hitel a kontót utaló részéről? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni?
A számviteli törvény tavaly novemberi módosítása alapján az új Ptk. alatt működő társaságok is hat hónapig használhatják elkészített mérlegeiket osztalékelőleg fizetésére – mutat rá a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A Ptk.-ból hiányolt, de az Szt.-ben megtalálható passzussal időt és pénzt is nyernek a hazai vállalkozások: akár már idén is kevesebb közbenső mérleget kell készíteniük és auditáltatniuk. Az előnyére változó osztalékszabályozás az idei számviteli változásokkal nemzetközileg is kompatibilis lesz – állítja a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Az ügylet leírása: Két magyar adóalany egymásnak reklámszolgáltatást nyújt. Az ügyletet egy évre kötik (január 1–december 31.), forgalmi adó szempontjából időszakos elszámolású ügyletként (58. § szerint) kezelve. Az elszámolási időszak utolsó napja minden év december 31. Az elszámolási időszak alatt négy alkalommal, minden negyedévben ugyanakkora (fix)összegben számlát (a szerződés szerinti elnevezés: „előleg”) állítanak ki egymás felé, melyet kölcsönös beszámítással (kompenzálás) egyenlítenek ki. A tényleges teljesítések (reklám megjelenések) nem feltétlenül egyeznek meg az egyes negyedéves számlázáskor, a tényleges teljesítések elszámolása (különbözet) december 31-én történik meg. Kérdéseim (a 2015. évi áfaszabályok szerint): 1. Értelmezhető-e az áfa-tv. szerint bármilyen formában az 58. § szerinti időszakos elszámolású ügylet esetén az 59. § szerinti előleg? 2. A fenti időszakos elszámolású ügylet(ek)ről kiállított „előleg”-számlák önálló teljesítésnek minősülnek-e és a fizetési esedékesség lesz az adófizetési kötelezettség keletkezésnek a napja? 3. A 15 napon belüli számla kiállítási kötelezettség az áfa szerinti teljesítési időponttól számítandó? (itt a fizetési esedékesség napja) 4. A tényleges teljesítések év végi összesítésekor felmerülő negatív előjelű) különbözet az elszámolási számlában (december 31-ei időpont szerinti) érvényesíthető? Kell-e módosítani az év közben kiállított „előleg”-számlákat?Például 4 * 100 = 400; a tényleges teljesítés 390, különbség -10.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy hostelt üzemeltet. A szálláshelyeket jó előre lefoglalják. Ennek a leszámlázása, áfa, számviteli elszámolása érdekelne. Ha például ősszel lefoglalják a következő nyárra szállást, és annak árát át is utalják (vagy egy részét), azt hogy kell számlázni? Mi a teljesítés időpontja, hogy a teljes árat fizetik, mi, ha csak egy részét? El kell határolnom az árbevételt? Mikor áfázódik, mi a helyes számlakiállítás? Ugyanez éven belül is megtörténik. Például februárban foglalnak és fizetnek augusztusra szállást. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Hölgyem! Innovációs járulék kötelezettség megszűnése esetén a 1329 bevallás szerinti 2015. évi előlegeket be kell-e fizetni, majd a 1429 beérkezte után visszaigényelhetők? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasággal foglalkozó társaság előleget kapott gabonára. Kiállításra került az előleg számla. Kérdésem, hogy az áfabevallásba be kell-e vallani, és ha igen, melyik sorokon?Tájékoztatását előre is hálásan köszönöm.
Egy magánszemély, aki a 2014-ben alanyi mentes volt, műtrágyát rendelt. Az előleget kifizette 2014-ben, melyről előlegszámlát kapott. 2015. januártól belépett az áfakörbe. A műtrágya 2015 januárban megtörtént, végszámla kiállításra került (mely 0 forint végösszegű, mert az előleg beszámításra került). Kérdésem: a műtrágya áfája visszaigényelhető-e? Költségek között 2015-ben került elszámolásra a műtrágya.
Tisztelt Szakértő! Előfinanszírozott NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) pályázatokra kiutalt forrás számvitelben történő kezelésére vonatkozó kérdésem merült fel. A pályázati szerződés szerint "előfinanszírozás formájában utólagos elszámolási kötelezettség mellett biztosítja" a forrást, mely számomra azt sugallja, hogy előlegként kell kezelnem a befolyt összeget mindaddig, amíg az elszámolást el nem fogadják. Elsősorban az éven áthúzódó tételek esetében nagyon fontos ez. Segítségüket, válaszukat előre is köszönöm!
A mikro- és kisvállalkozásoknak 2015-től nem kell innovációs járulékot fizetniük, de az előlegkötelezettség nullára mérséklését külön kell kérelmezniük – közölte a NAV.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy megvalósítható-e az, hogy a kölcsönzött munkaerő a kölcsönbe vevő nevére kiállított számlát elszámoljon? Adhat-e a kölcsönbe vevő elszámolási előleget a kölcsönzött munkaerőnek? Vagy csak a kölcsönbeadón keresztül? Válaszát előre is köszönöm!
A könyvelés átvételekor tapasztaltam, hogy a vásárlásra kiadott főkönyvnek egyenlege van. A régi könyvelő azt válaszolta, hogy már régóta fennáll az egyenleg. Közben vezetőváltás is volt, így kétséges, hogy tényleg az vette fel a pénzt, akinek az összeg a nevén szerepel. Az szja-törvény foglalkozik, ha jól tudom, ezzel. Lehet-e jövedelemmé tenni az összeget, és leadózni, vagy elszámolhatom egyéb ráfordításként?
Egy belföldi gazdasági társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot épít, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést egy fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. (A cégek az áfatörvény hatálya alá tartoznak.) Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségüket/megerősítésüket kérni: 1.) Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi és egyben fizetendő áfa-ként is bevallja az adott időszaki bevallásában? 2.) Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámla kerül kibocsátásra a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen? 3.) Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az áfatörvény 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni? Van-e ennek bármilyen jelentősége?
Tisztelt Szakértő! Ha egy jelenleg alanyi adómentes őstermelő 6 millió forint feletti előleget kap, és azt kiszámlázza, akkor ezzel átkerül-e normál áfakörbe? Ha figyelembe kell venni az előleget a 6 milliós határnál, akkor számít-e, hogy egyenes vagy fordított adózású termékre kapja az előleget? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték