Főállású anya adószámot szeretne kérni önálló tevékenység végzéséhez.. Ebben az esetben hogyan alakúl a járulékfízetési kötelezettsége. Valamint ha ezt egyéni vállalkozóként tenné, akkor is hogyan alakul a járulékfízetésí kötelezettsége? Előre is köszönöm válaszukat.
Főállású egyéni vállalkozó vagyok. 2013.06.01.-től a vállalkozói szja adózási mód alól a kata szabályai szerinti adózási módot választottam. A körülmények alakulása miatt 2013.10. hónaptól a vállalkozásomat szüneteltetni szeretném. Kérdéseim: 1./ A 2013 évről szóló szja bevallásomban a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell-e elkészíteni a kata-ra való áttérés miatt, vagy a szüneteltetés szabályai szerint? A zárókészletekbe be kell-e számítani a meglévő árukészletek mellett az úgynevezett kis értékű tárgyi eszközöket (100 ezer forint alatti) és a nagyobb értékű tárgyi eszközöket (tgk., üzlethelyiség)? A tárgyi eszközök egy részét (tehergépkocsi) a kata időszaka alatt értékesíteni szeretném, mely a kata bevétele lesz. Válaszát köszönöm.TJ.
A korábbinál kevesebben vallottak egyéni vállalkozói jövedelmet, több mint kilenc tizedük tételesen elszámolta költségeit, a többiek átalányadóztak. A legnagyobb adózó egyéni vállalkozó a NAV adatai szerint csaknem 8 milliárd forint bevételről adott számot.
Munkahely hiányában sokan kényszerülnek egyéni vállalkozóként megélni, ám tanácstalanok, amikor az adószabályok dzsungelével szembesülnek, hiszen már a bejelentkezéskor fontos adózást érintő döntéseket kell hozniuk.
Mi a különbség a mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó-mezőgazdasági őstermelő között? Mennyi adó és tb terheli az egyiket és a másikat? Olvasónk kérdésére szakértőnk, dr. Radics Zsuzsa válaszol.
Az egyéni és társas vállalkozók, az egykori kisiparosok és kiskereskedők nyugdíjjogosultsági szabályai eltérnek a munkaviszonyos biztosítottakétól. Összefoglaltuk az e körre vonatkozó előírásokat.
Szeretném megkérdezni, hogy egyéni vállalkozónak jár-e a 2011. évi CLVI trv. 462/A § és 465. §-a alapján szocho kedvezmény, ha rehabilitációs kártyával rendelkezik, de semmilyen ellátást nem kap.
Mik a feltételei az ilyen használatnak?
Egy olvasónk azt kérdezi, hogyan alakulnak az egyéni vállalkozásból származó jövedelmével összefüggő adókötelezettségei, ha Ausztriában honosítja az egyéni vállalkozását és kap osztrák adószámot is. Mit mondanak a jogszabályok?
Az alábbiakban szeretném tájékoztatását kérni: áfás egyéni vállalkozó , aki 2013-ban alakult, most másfél hónap után megszűnne. Konkrét számokban megmaradt neki 800 ezer forint nettó értékű áru, kisértékű eszközök 300 ezer forint nettó értéken, valamint 1db nagy értékű eszköze nettó 200 ezer forintban, és idegen ingatlanon végzett beruházása az üzlet kialakítása miatt nettó 250 ezer fornt. Amennyiben ezeket nem tudja értékesíteni, azaz megmarad neki továbbiakban, mint magánszemély, akkor adófizetéssel jár, ha jól tudom. Konkrétan számokban mennyi lesz a bevétele és konkrétan mennyi áfafizetéssel jár? Van különbség, ha értékesíti az említett eszközöket és a megmaradt árut mint egyéni vállalkozó? A bérelt ingatlanban az üzlet kialakítása miatt a bérbeadóval nem állapodtak meg, nem veszi át, így ezt szeretné kivezetni, selejtezni, mivel otthagyta. A beruházás áfáját levonta. Ennek is van most adóvonzata? Ezzel mit tud tenni?
Amennyiben szünetelteti az egyéni vállalkozó a tevékenységét, milyen áfabevallásokat kell beadnia? Olvasói kérdésre Csobánczy Péter, az Adózóna áfaszakértője válaszol.
A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.tv.), illetve a végrehajtását segítő 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet (R.) ez év július 15-én hatályba lépett módosításaira tekintettel több írásunk foglalkozott a táppénz, illetve az egészségbiztosítás egyéb pénzbeli ellátásai új számítási szabályaival.
Egyéni vállalkozó gyes mellett üzletkötői munkát végez. A hónap első felében nem működik közre ill nem dolgozik. A 1358-as járulékbevallásban jelölhetem mint kieső időt? Van ennek valami feltétele?
Tisztelt Szakértő!Ügyfelem egyéni vállalkozó, akinek mellette van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is.A munkaviszonyában fizetési nélküli szabadságra ment 1 hónapra.Ebben az esetben milyen járulék fizetési kötelezettségei vannak?Az egyéni vállalkozása ilyen esetben főfoglalkozássá válik?A választ előre is köszönöm.
Orvos ismerősöm a heti 40 órás főállása mellett egyéni vállalkozásban tölt be két rendelőintézetben orvosi praxist. Gyermekének születésekor TGYÁS-t igényelt a fő munkahelyén. Fenntarthatja-e vállalkozását TGYÁS, majdan GYED, ill. GYES mellett úgy hogy nem végez tevékenységet, nincs bevétele, vagy inkább praktikusabb szüneteltetnie a vállalkozást?Ha nem működik a vállalkozása, nincs bevétele, akkor van-e minimum járulék fizetési kötelezettsége a különböző családtámogatási ellátások alatt?Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték