Egy alanyi adómentességre bejelentkezett egyéni vállalkozó szolgáltatást számláz egy osztrák vállalkozónak. A szolgáltatás Ausztria területén történik. Milyen bevallási kötelezettsége van? Jól tudom, hogy be kell nyújtani az áfabevallást negyedévente a tájékoztató adatokkal és az A60-as adatszolgáltatást?
Heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező személyt egyéni vállalkozásában milyen adó- és járulékterhek terhelik, továbbá milyen bevallási kötelezettségei vannak, és milyen időközönként?
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni egy vitás kérdés eldöntésében. Egyik ügyfelünk bolti kiskereskedelmet végző egyéni vállalkozó, az áfában általános szabályok szerint adózik. Magánszemélyként végezhet-e szálláshely-szolgáltatást alanyi adómentesen, tekintettel arra, hogy e tevékenységből származó bevétele nem éri el a 6 millió forintot? Másképp fogalmazva a kérdést: a 6 millió forintos értékhatárba az egyéni vállalkozás és a magánszemélyként végzett szálláshely-szolgáltatás bevételeit össze kell-e vonni? Köszönettel.
Egyéni vállalkozó taxis gyesen van, ő nem dolgozik, de vannak alkalmazottai, akik taxiznak. Van saját kocsija is, és van, aminek csak az üzemben tartója, de az össze kocsira az egyéni vállalkozónak van taxis engedélye. Kérdésem a kocsik költségelszámolására vonatkoznak cégautóadó nélkül. Úgy gondolom, hogy, ha csak azoatk a kilométereket számolja el, amelyek a napi zárásokon szerepelnek, mint munkával megtett kilométerek, akkor nem kell cégautóadót fizetni. A NAV által közzétett üzemanyagárral plusz a kilométerenkénti 9 forinttal lehet számolni? Köszönöm.
Jár-e táppénz a nem főállású egyéni vállalkozónak vállalkozói jogviszonya után? Olvasónk kérdésére Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
Egyéni vállalkozónak van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Az egyéni vállalkozásból nincsen jövedelemkivétje, és ezért nem fizet egészségbiztosítási járulékot sem. Fenti egyéni vállalkozó keresőképtelen lesz. Jogosult-e az egyéni vállalkozói jogviszonya után táppénzre? A 217/1997. Kormányrendelet 31. par. 8. bekezdése alapján az egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetén abban a jogviszonyban, ahol nem áll fenn a minimumjárulék-fizetési kötelezettség a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz összegének alapja a tényleges jövedelem. 7. bekezdés: tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződésben megállapított jövedelem harmincad részében kell megállapítani a táppénz alapját.
Pénztárkönyv vezetésére kötelezett egyéni vállalkozónak a bank és a pénztár közötti pénzmozgást kell-e könyvelnie? Kell-e külön pénztárnaplót, illetve banknaplót vezetni?
Németországban alkalmazottként dolgozónak a magyar egyéni vállalkozása után milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Egyéni vállalkozó értékesíteni akarja 2006-ban vásárolt üzlethelyiségét, melynek áfáját levonta. A vevő egy alanyi adómentes kft. Kérném szíves válaszukat az értékesítéssel, számlázással, áfaarányosítással kapcsolatosan részletesen, hogy az egyéni vállalkozó is megértse. Válaszukat előre is köszönöm.
Példa: bevétel 12 millió forint, költség 8 millió forint, vásárol teherautót 4 millióért, megkezdi az értékcsökkenés leírását, elszámol 65 ezer forint értékcsökkenést. Kisvállalkozói kedvezménnyel csökkentem a vállalkozói jövedlemet, akkor nulla. Ennek nincs adója, mert a minimumadó alatta van a hasonlítási alapnak. A vállalkozói osztalékalapot növeli a kisv.állalkozói kedvezmény, csökkenti a tárgyévi értékcsökkenéssel csökkentett beruházási költség, ennek 16 százaléka az osztalékadó. Az eho fizetésénél ugyanez az alap? Négy évig nem adja el, csak vállalkozási célra használja. A későbbi években kell-e adóalapnövelést (valamelyi fázisban) alkalmazni? Köszönöm a választ.
A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak – a társasági adóalanyokhoz hasonlóan – bizonyos kivételekkel, legalább az úgynevezett jövedelem-(nyereség-)-minimum után kell vállalkozói személyi jövedelemadót fizetniük, ha nem akarják kitenni magukat az adóhatóság kockázatelemzésen alapuló ellenőrzésének. A 2015-re vonatkozó adóváltozások egyike – döntően a kiskereskedők hátrányára – drasztikusan megnöveli ezt a minimális adóalapot.
Ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog vásárlása figyelembe vehető-e az egyéni vállalkozónál kisvállalkozói kedvezményként, illetve az osztalékalap csökkenthető-e a bérleti jog nettó értékével? Szíves válaszukat várom, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ha egy áfás egyéni vállalkozó az idei évre már szünetelteti tevékenységét, de jövőre ismét folytatni fogja vállalkozását, akkor december 31-éig szüneteltetés alatt is választhatja és bejelentheti az alanyi adómentességet? Ha igen, akkor a tárgyi eszközök utáni arányos áfafizetésre milyen bevallást kell adni? Mi lesz a bevallási időszak, ha november 1-jétől már szüneteltet?
Tisztel Szakértő! Egy egyéni vállalkozó a jövő évtől családi gazdálkodóként szeretne tovább működni. Tevékenysége nem változna, csupán a családi gazdaságot alapítana és így folytatná tevékenységét. Ebben az esetben meg kell szüntetni egyéni vállalkozását vagy elegendő családi gazdálkodóként nyilvántartásba vetetnie magát és onnantól kezdve vállalkozására a családi gazdálkodóra vonatkozó szabályok vonatkoznak?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemély a lakáshoz tartozó pincerészt bérbeadja a az egyéni vállalkozáshoz saját magának. Köthet-e saját magával szerződést oly módon, hogy az egyéni vállalkozás fizeti az önkormányzatnak fizetendő ingatlanadót évi 140 000 forint összegben? Ebben az esetben a magánszemélynek van-e szja fizetési kötelezettsége, a magánszemély ebben az esetben az écsét el tudja-e számolni, valamint az egyéni vállalkozás egy ilyen jellegű szerződés után a bérleti díjat költségként el tudja-e számolni? Köszönöm a válaszát.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték