Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a gyermek 1 éves kora után milyen jövedelem szerezhető anélkül, hogy elveszne a gyed? Munkabér, egyéni vállalkozói kivét, osztalék? Katás egyéni vállalkozó lehetek? Ilyenkor mennyi katát kell fizetni? Köszönettel: Vasvári Erzsébet
Kérem segítségüket az alábbi kérdés megválaszolásában: Szakmunkás bizonyítvánnyal működő egyéni vállalkozó középfokú végzettséggel rendelkező személynek számít-e? Már egy csomó időm ráment arra, hogy megtaláljam a szakmunkás bizonyitvány besorolását, de nem sikerült választ találnom. Kérem szíves segítségüket válaszadásukkal. Tisztelettel: Andáné Németh Edit
Tisztelt Szerkesztőség! Karosszéria-lakatos egyéni vállalkozó a felgyülemlett fémhulladékot értékesíteni, illetve leadni kívánja. Milyen szabályokat kell betartania, hogyan kell dokumentálnia az értékesítést? Köszönettel.
Noha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2010. január 1-jétől tartalmazza azt a szabályt, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat számára megállapítják, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat, ennek ellenére a mai napig akad, akinek e jogosultsági feltétel teljesítése problémát okoz. A következőkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet.
Egyéni vállalkozó lehet-e egyben őstermelő is, milyen közterhekkel kell számolni a kettős jogviszony esetén, és milyen különbségek vannak a kétféle státuszban folytatott tevékenység könyvelése, költségelszámolása között? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Május 12.
Egyéni vállalkozónál elszámolható olyan számla, melyen a vállalkozó neve nem szerepel, csak a vállalkozás fantázia neve. Például a vállalkozó neve: Kiss Pista, de a számlán csak a bolt megnevezése: "Akció ABC" szerepel.
Egy korábban áfakörös egyéni vállalkozó alanyi adómentességet választ a következő évében. Megszüntetheti a vállalkozói bankszámláját?
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki a nők 40 éves jogosultsági idő után igénybe vehető lehetősége alapján öregségi nyugdíjas lesz, mint egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységűnek számít-e vagy pedig miután nem töltötte be a rá irányadó öregségi korhatárt, továbbra is főállású egyéni vállalkozó marad? Köszönöm.
Tisztelt Cím! Katás egyéni vállalkozónak két fő alkalmazottja van. Az egyéni vállalkozó táppénzre ment januárban, februárban terhességi gyermekágyi segélyre, és vélhetőleg később gyeden lesz. Kérdésem az, hogy amennyiben nem fizeti (nem köteles fizetni) a katát, akkor a bevételi határa is nullára csökken a hatmillió forintról? Válaszukat megköszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik egyéni vállalkozó ügyfelem, aki állatkozmetikával és lovastúravezetés-oktatással (felnőttoktatás) foglalkozik, őstermelői igazolványt szeretne kiváltani. A kérdésem az, hogy mint egyéni vállalkozó lehet-e egyben őstermelő is? Mint őstermelő, lehet-e áfakörös, és miben különbözik (ha egyáltalán van eltérés) a könyvelése és a költségelszámolása az egyéni vállalkozóétól? Kell-e külön nyilvántartást vezetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységéről? Az igazolványt a falugazdánál kell igényelni, be kell-e külön jelenteni a Kormányhivatalban vagy az APEH-nál. Ha az egyéni vállalkozásában megfizeti az adót és a járulékokat legalább a minimálbér után, van-e az őstermelői tevékenysége után fizetési kötelezettsége, ha ott nem vesz ki jövedelmet? Köszönettel: Buriánné
Tisztelt Cím! Egy egyéni vállalkozó 2007-ben földet vásárol, mint magánszemély. A földet pályázatkiírás útján vásárolta, amelyben feltétel volt, hogy egyéni vállalkozóként művelje a földterületet. A vásárlás birtok-összevonási hitellel történt, amelyhez kamatköltség és kamattámogatás társult. A számla alapján felvette tárgyi eszközként az egyéni vállalkozásába. A vásárolt földterület (kiselejtezett gyümölcsös) művelésre alkalmatlan volt, ezért pótlólagos beruházásokat kellett végezni, mint például területtisztítás. Az ehhez kapcsolódó költségeket minden évben elszámolta. A számlák összegével növelte a beruházás értékét. Majd 2011-ben a földterület értékesítése mellett döntött. A vételárat két részletben kapta meg, 2011-ben és 2012-ben, az új tulajdonos bejegyzése a földhivatali nyilvántartásba 2012-ben történt. Melyik évben kell ezután adózni? Az adásvételi szerződés dátuma, amely 2011. szeptember (ekkor nyújtotta be a földhivatalhoz) vagy a birtokbaadás éve számít? A részösszegek után kell adózni vagy a teljes vételár után egy adott évben? Az eladott földterületért járó összeg 21 millió forint, csökkenthető-e valamilyen összeggel? A vásárláskori értéke 6,05 millió forint, az eladás évében a pótlólagos beruházások miatt 7,3 millió forint az értéke, de nem lett aktiválva, ez jelent-e akadályt a csökkentő tétel figyelembe vételénél? Helyesen járt-e el, hogy az egyéni vállalkozásában számolta el a bevételeket és kiadásokat, és együttesen adózott a vállalkozás összes jövedelmével?
36 órát meghaladó munkaviszonyban foglalkoztatott egyéni vállalkozó gyeden van. A gyermeke betöltötte az egyéves kort. Egyéves kor után lehet gyed mellett dolgozni az anyának a mostani jogszabály alapján. A kérdésem, ha mint egyéni vállalkozó szeretne dolgozni, akkor főállású egyéni vállalkozóvá válna? A munkaviszonya nem szűnne meg, továbbra is alkalmazott lenne, és kapná a gyedet.
Tisztelt Szakértők! Jelenleg egyéni vállalkozóként működő (több tevékenységi kört folytató, de többek között mezőgazdasági termelést is vállalkozóként végző) vállalkozás az év folyamán mezőgazdasági tevékenységét családi gazdaságként (illetve gazdaság tagjaként) kívánja folytatni. Az egyéni vállalkozást nem szüntetné meg, hanem tovább működtetné a többi eddig is létező más tevékenységi köreivel. A családi gazdaság áfa tekintetében általános szabályok szerinti besorolást fog választani. Kérdéseim: – Mezőgazdasági tevékenységéhez egyéni vállalkozóként beszerzett tárgyi eszközökkel el kell e számolnia a tevékenységi kör megszüntetése esetén, ha azokat a családi gazdaságban tovább fogja használni? – Hogyan kell kezelni ezt az szja-ban egyéni vállalkozói státuszában? Keletkezik-e bevétele átvitel miatt? Áfát érint-e az eset? – Ha nem keletkezik bevétel, akkor milyen jogcímen kerülnek át a családi gazdaságba az érintett tárgyi eszközök? – Milyen bizonylatolási kötelezettsége van egyéni vállalkozóként a tárgyi eszközök családi gazdaságban való tovább hasznosítása miatt? Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Egy egyéni vállalkozó bejelentés-köteles tevékenysége kapcsán merült fel a kérdésem. A vállalkozó 4619 vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet kíván folytatni (egy megbízó cég speciális acéllemezeit kívánja ügynökként értékesíteni, az áru nem kerül ténylegesen a kereskedelem során a birtokába, az ügylet az acéllemezeket árusító megbízó és a belföldi vevő közt jön létre, mely ügyletek után a vállalkozó havonta jutalékrendszerben díjat kap). A tevékenység bejelentés-köteles, felvettük a kapcsolatot a székhely szerinti önkormányzat jegyzőjével, aki arról tájékoztatott, hogy egy idén februári törvénymódosítás értelmében a tevékenységet nem a székhely szerinti önkormányzatnál kell bejelenteni, hanem amennyiben országosan kívánja a vállalkozó a tevékenységet végezni, mind a 3200 önkormányzathoz bejelentést kell tenni (2005. 164. tv és 210/2009 kormányrendelet értelmében). Ennek oka, hogy a felvett kereskedelmi tevékenységet a kereskedelem végzésének helye szerinti önkormányzatnál kell bejelenteni. Az alábbi kérdéseim merültek fel: – Mi minősül kereskedelmi tevékenység helyének? – Ha telefonon zajlik le a konzultáció a vállalkozó székhelyén, akkor a vállalkozó székhelye vagy a partner székhelye? – Mi a helyzet, ha egy kávézóban találkoznak a vállalkozó székhelye szerinti településen és ott állapodnak meg egy későbbi szállításról? – Tényleg szükséges 3200 településen bejelentést tenni vagy elegendő a partner székhelye szerinti jegyzőnél a szerződéskötést megelőzően?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték