Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíj mellett katás, alanyi áfamentes egyéni vállalkozó váratlanul március végén elhunyt. Tevékenységét havonta, a hónap végén számlázta. Kérdésem arra vonatkozik, hogy az utolsó havi (március) ki nem állított számlákat jogosult-e az özvegy, vagy a fia kiállítani és azt az egyéni vállalkozó ügyfeleknek megküldeni, esetleg a számla értékét készpénzben átvenni? Köszönettel: SB
Tisztelt Szakértő! Nem főállású katás egyéni vállalkozó hosszabb időre keresőképtelenné válik. Egyéni vállalkozásában közvetítési, ügynöki szolgáltatást, és egyéb számítástechnikai tevékenységet végez. Mentesülhet-e a havi 25 ezer forint megfizetése alól, és ez időre szerezhet-e bevételt, ha egy családtagja végezné a tevékenységet? További kérdésem hogy a családtag megbízási szerződéssel, mint magánszemély elláthatja-e a feladatot, vagy csak munkaviszony létesítésével? Köszönöm megtisztelő válaszát.
A „családi gazdaság adózása” címmel érkezett olvasói kérdéshez – pontosabban az arra foglaltakra írt válaszomból megjelent cikkhez – több hozzászólás, vélemény jutott el hozzám a családi gazdaság munkaviszonyban álló vezetőjének társadalombiztosítási jogállását érintően, illetve abban a kérdésben, hogy a családi gazdaság tagjainak muszáj-e közös háztartásban élniük, vagy sem. Mindezekre reagálva, fontosnak tartom a szóban forgó kérdésre adott válaszomat kiegészíteni az alábbiakkal.
Hol kell élniük a családi gazdaság tagjainak, hogyan és hová kell iparűzésiadó-bevallást benyújtaniuk, s milyen járulékszabályokkal kell tisztában lenni – tudakolta olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Mit kell érteni egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén abban az esetben, ha a kormányrendelet a családi gazdálkodó tekintetében köti ki az élethivatásszerűen folytatott tevékenységet, míg ezzel szemben a törvény (ami magasabb szintű jogszabály) úgy is értelmezhető, hogy elég, ha a családi gazdaságban egy tag a teljes foglalkoztatott? – merült fel a kérdés olvasóink körében.
Úgy tűnik, az adócsomag alaposabb tanulmányozása tartogat még meglepetéseket. Itt van például, hogy 2016. augusztus 1-jétől a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet egyes rendelkezései a szja-törvénybe kerültek az indokolás szerint változatlan tartalommal. Ám, ha egybevetjük a jelenleg és majd az augusztus 1-jétől hatályos előírásokat, kiderül néhány figyelemre méltó különbség.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősülhet-e azon vállalkozások bármelyike bármelyikkel, ahol adott: 1. cég: anya és lánya tulajdonosa a cégnek 64,52-35,48 százalék arányban, az ügyvezető pedig a lány élettársa. 2. cég: ügyvezető a lány, de tulajdoni része nincs (a tulajdonosoknak nincs köze a család egyetlen tagjához sem) 3. cég: ügyvezető a lány lánya, akinek egyik cégben sincs tulajdoni része, csak alkalmazott ügyvezető. Köszönöm válaszát: Cséva
Őstermelő közös őstermelés alá vonja családtagját év közben. A bevételek és költségek elosztásánál, az adóév utolsó napján ide tartozó magánszemélyek létszámával osztok, vagy arányosan az év közben belépett családtag miatt?
Evás egyéni vállalkozó belép a felesége őstermelői tevékenységébe, vagyis az őstermelői igazolvány a feleség nevén van, az evás vállalkozó családtagként szerepel. A földtulajdon az evás vállalkozó nevén van, így a földalapú támogatást ő igényli. Véleményünk szerint, mivel a támogatásról nem kell számlát kiállítani, azt nem kell az evabevételhez hozzászámolni. Valamint, mivel az evás vállalkozó nem értékesít, csak a felesége, így a feleség kompenzációs felárra jogosult, a bevétel év végén kétfelé oszlik. Jól értelmezzük a törvényt?
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatottal kapcsolatosan elszámolható költségek címmel korábban már feltettünk egy kérdést. Annyiban változott a dolog, hogy a diákot rendes munkaviszonyban foglalkoztatják majd 01.29.-02.03. között. Külföldre megy a cég partnerszerzés céljából, ehhez viszik a lányukat tolmácsolni, akit rendes munkaviszony keretében alkalmaznak majd az adott időszakban határozott időre. Kérdés, hogy mivel szombaton és vasárnap is dolgozni fog, milyen pótlékok illetik meg? Külföldön a rendezvény, amire mennek, hétvégén lesz, ezért van szükség a hétvégi munkavégzésre. A bt.-tulajdonos felesége is munkaviszonyban van. Kell-e számolni részére is valamilyen pótlékot? A feleség kap másik szabadnapot erre az időre, a lányuk viszont nem, ő minden nap dolgozni fog. Kiküldetés címszó alatt kell-e számfejteni bármilyen összeget? Kérnénk a segítségét! Köszönjük szépen előre is! ADMINO Kft.
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. vagyunk, ahol a férjem hosszú időre kiesik, mert baleset érte. Kérdezném, hogy a fiam – mint családtag – besegíthet-e a cégbe alkalomszerűen (ez heti 2-3 alkalommal 2-3 óra)? Neki van 8 órás bejelentett munkaviszonya. Ha be kell jelentenem, akkor hogy járok jobban: ha 2 órában vagy, ha alkalomszerűen jelentem be, vagy van valami más megoldás? A könyvelő a két órát javasolta, mert az alkalomszerű bejelentéssel neki lenne több munkája, hiszen előző nap be kellene jelenteni. Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: Kovács Éva
Tisztelt Szakértő! Munkáltató úgynevezett workshopra küldené munkaviszonyban álló dolgozóját, melynek minden költségét (szállás, étkezés) vállalja, fizetve az étkezés után járó 16 százalékos szja-t és az ehót. Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagját ugyanilyen módon befizetné, az milyen pluszköltségekkel járna?
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó munkaviszonyban alkalmazza férjét, eladói munkakörben. Kereskedelmi üzletükben a vasárnapi zárvatartási törvény következtében minden vasárnap férje dolgozik. Megteheti-e ezt, vagy ez esetben is kötelező a munka törvénykönyve 106. § (2) bekezdésére hivatkozva havonta legalább egy vasárnapnak pihenőnapnak lennie?
Szeretném kérdezni, hogy kereskedelemben dolgozó egyéni vállalkozó hozzátartozóját, aki csak vasárnaponként dolgozik, nyugdíj mellett milyen szerződéssel foglalkoztathatja a vállalkozó, illetve kötelező-e bejelenteni és kötelező-e munkabért fizetni neki? Válaszát előre is köszönöm. Hajósné
Tisztelt Szakértő! Két kérdésben szeretném a tanácsát kérni! 1. Családi kft.-ben, 4 órára bejelentett édesanyám, munkaidőkeretben dolgozhat-e az üzletünk nyitva tartásával egyezően, napi 8 órát? 2. Vonatkozik-e a részmunkaidős státuszra a családtagok hosszabb munkaideje ugyanazért a díjazásért (készenlét jellegű munkaviszony)? Ha vonatkozik a részmunkaidőre is a hosszabb munkaidő, akkor négyórás családtagnak mennyivel lehet hosszabb a munkaideje? Válaszát előre is köszönöm! Adélka
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték