Belépőjegy – pénztárgép Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy a strandon elegendő-e a szigorú sorszámú belépőjegy nyugtaadásként, vagy változott esetleg a jogszabály, és pénztárgépet kell alkalmazni a belépőjegyek értékesítése során?
69 találat a(z) belépőjegy cimkére
Bizományosi díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. Az egyik üzlelti partnerünkkel az elszámolással kapcsolatban nem értünk egyet, és ezzel kapcsolatban szeretnék Önöktől állásfoglalást kérni. A kettőnk között létrejött megállapodás szerint a mi cégünk (mint bizományos) az ő cégük által szervezett rendezvényre értékesít belépőjegyeket. Cégünk saját, tehát nem a megbízó nevében jár el a belépőjegyek értékesítése során. Az eladott jegyek értéke után százalékban meghatározott bizományosi díjat kapunk. A rendezvény, amelyről szó van, az áfatörvény szerint 18 százalékos adózás alá esik. Véleményünk szerint a helyes elszámolás az, ha a megbízó (tehát a rendezvény szervezője) állít ki felénk a bizományosi díjjal csökkentett számlát, amely számlán a bizományosi díj szintén 18 százalékos áfakulcs alá tartozik. A szervező véleménye szerint pedig az a helyes elszámolás, ha ők kiszámlázzák felénk az eladott jegyek teljes értékét, mi pedig visszaszámlázzuk nekik 27 százalékos áfakulccsal az értékesítési jutalékot. Az lenne a kérdésünk tehát, hogy melyik elszámolás a helyes? (A szerződésünk egyértelműen bizományosi díjról rendelkezik, és nem jutalékról).
Online pénztárgép Kérdés
Önkormányzatunk több, pályázati pénzből megépített, vagy felújított turisztikai létesítményt üzemeltet. Kérdésünk, hogy az adott helyszíneken kell-e (kötelező-e) online pénztárgépet alkalmazni? Az első helyszín egy, a saját tulajdonunkban lévő kerékpárkölcsönző. Éves forgalma nem éri el az 500.000 forintot. Tevékenysége kizárólag a járművek bérbeadására korlátozódik. Második helyszínünk a múzeum. Itt a látogatók belépőjegyet vásárolnak, s ezen felül saját kiadású könyvet, valamint apró, bizományba ide helyezett ajándéktárgyakat (hűtőmágnes, bögre) árusítunk. A múzeum éves bevétele 2-3 millió forint, melyből az ajándéktárgy-értékesítés maximum 1 200 000 forint. Harmadik helyszín egy szerződés alapján általunk "üzemeltetett" műemlék templom. Itt az éves forgalom 1 millió forint körüli, s a belépőjegyeken kívül saját megrendelésre készíttetett ajándéktárgyakat lehet vásárolni (ennek éves forgalma 100.000 forint alatti). Kérdésünk tehát, hogy ezeken a helyszíneken kötelező-e online pénztárgép alkalmazása?
Közvetítői jutalék áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk különböző rendezvényekre belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. A jegyek értékesítésére bizományosi szerződést kötöttünk. A nyári, szabadtéri rendezvényekre a belépőjegyek áfakulcsa 18 százalék. Az lenne a kérdésem, hogy a 18 százalékos értékesítéshez kapcsolódó bizományosi díjat is 18 százalékkal kell-e a számlán feltüntetni, vagy az 27 százalékos? Változik-e valami, ha nem bizományosi díjat, hanem értékesítési jutalékot számláznak?
Kereskedelmi egység – rendezvény TEÁOR Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bioboltot üzemeltető bt. a biobolt üzlethelyiségében szervez időszakosan a biotermékeket promotáló előadásokat, mint például paleo-előadás, dietetikus előadás. Több esetben belépőjegyet is szednek. Kérdésem az lenne, hogy erre kell-e valamilyen plusz TEÁOR-számot felvenni a kereskedelmi tevékenység mellé, vagy az betudható oda, mivel közvetlenül csak a tevékenységgel kapcsolatos? Köszönöm.
Sportbelépőjegy áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk sportrendezvényre szóló belépőjegyeket vásárolt munkavállalóinak, áfája levonásba helyezhető? Valamint a komolyzenei koncert belépőjegyek áfája ugyancsak levonásba helyezhető? Az áfatörvény 124. §-ában nem találtam erre vonatkozóan korlátozást.
Adómentes juttatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! A HVG 2014-es különszámában olvastam arról, hogy korlátlan összegben adhat egy kifizető adómentesen sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, illetve 50 ezer forintig ingyenesen adhat (vagy kedvezményesen, ahogy tetszik) kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyet, bérletet a munkavállalóinak. Kérdésem az lenne, hogy ez a fajta juttatás tb terhet sem von maga után vagy van esetleg ezek után keletkezik még eho vagy más teher, és csak szja mentességet élveznek-e ezek a juttatások?
Számla vagy nyugta Kérdés
Kft.-nk kisgyermekek számára tart zenés foglalkozásokat, melyre a gyerekek az édesanyjukkal (vagy és édesapjukkal) jönnek. A foglalkozás díját a szülők a végén készpénzben rendezik. A kérdésem az, hogy elegendő-e, ha ilyenkor nyugtát adunk a fizetőnek, vagy számlát kell kiállítani? (A könyvelőm szerint számlát kell.) A számla nem életszerű, mert a foglalkozások minden nap más helyszínen van, a helyiséget béreljük, a végén viszonylag gyorsan kell elhagyni a helyiséget, tehát nincs sok idő a számlákkal foglalkozni. A szülők abszolút nem igénylik a számlát, és a nevüket és címüket sem szívesen árulják el. Gondolkodtunk azon is, hogy belépőjegyet árusítunk, de erre vonatkozóan még ennyi információ sem áll rendelkezésünkre. Mi a teendő? Nyugta - számla - belépőjegy? Kérem, segítsenek a válaszukkal, hogy megfelelően tudjunk adózni.(Az áfatörvényt böngészve szerintem nyugta is elegendő.)
Fizetést emelne kevés pénzből? Itt a lehetőség Cikk
Lakáscélú támogatás, biztosítások, kulturális, illetve sporteseményekre szóló belépőjegyek: ezekkel a juttatásokkal is adómentes jövedelemhez juttathatják dolgozóikat a munkáltatók. Az említett lehetőségekkel jelentős adót lehet megspórolni, a cégeknek jelenleg mégis csak kis hányada él velük. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az említett béren felüli juttatásokra vonatkozó szabályokat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
