A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) honlapján hívja fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy fokozott elővigyázatossággal járjanak el olyan üzenetek esetén, melyben szolgáltatók nevében, közel hitelesnek látszó felhívást tartalmaznak fizetési kötelezettség teljesítésére, vagy akár elmaradt csomagok kézbesítésére vonatkozóan.
Bár a „Google-csalás” néven elhíresült elkövetések hátterében nem a banki rendszerek sérülékenysége áll, hanem az ügyfelektől megszerzett érzékeny személyes és banki adatok, valamint a Google keresőben meghirdetett hamis banki oldalak, az MBH Bank méltányossági alapon, adott feltételrendszer alapján megtéríti a 2025. március 15. és május 31. közötti Google-csalás típusú adathalász támadás áldozatául esett és panaszt tett ügyfelek kárának 70 százalékát – közölte a pénzintézet csütörtökön az MTI-vel.
Az adathalászat veszélyére figyelmeztet új tájékoztató kampányában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Bankszövetség. Tudatos internethasználatot javasolnak és azt, hogy a banki adataikat ne adják meg senkinek az emberek.
A Szorul a hurok a nagy adóelkerülők körül! Így menekülhetnek meg című cikkük kapcsán szeretnék kérdést feltenni. Az idei évben (2016. januárban) az Egyesült Királyságba költöztem, és ott fizetek adót (bár van magyarországi jövedelmem, A1-es nyomtatvány alapján ez a kérdés tisztázott az adóilletőség kapcsán). Az idei évtől kezdődően gyűjtött banki adatok 2017/2018-tól történő, adóhatóságok részére nyújtott adatszolgáltatása milyen formában történik? Milyen adatokat küld a bank az adóhatóság részére? Fenti esetben melyik adóhatóság részére küldi az adatokat (a magyar vagy az angol)? Vagy mindkettő részére? Az angol adóhatóság a magyar bankoktól is megkapja az adatokat és a magyar adóhatóság is megkapja az angol bankoktól az adatokat? Konkrétan milyen adatokat? Az smsz számlán elhelyezett összeg mikori jövedelemnek minősül? Ha a számlanyitás napja a jövedelemszerzés időpontja, akkor ezt a fenti esetben Angliában idei évi jövedelemnek kell bejelenteni? Vagy korábbi jövedelemnek számít, és a magyar szabályozás vonatkozik rá adófizetés szempontjából? Tudomásom szerint cégekre is vonatkozik az adatszolgáltatás arra vonatkozóan, aki a számla felett rendelkezik. Ez igaz? Ez csak a klasszikus offshore-országokban alapított cégekre vonatkozik, vagy minden cégre (például magyar vállalkozás szlovák, osztrák stb. bankszámlájára)? Milyen mélységű adatokat szolgáltatnak a bankok? Az adóhatóságok kérésre kötelesek további adatokat is kiadni (például tételes számlamozgás)? Köszönöm!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték