Ki fizeti a cégautóadót? Kérdés
Egy vállalkozás 2016. novemberben 3 éves tartós bérleti szerződést kötött személygépkocsi bérletére. A szerződés alapján a bérbeadó fizeti a cégautóadót. Jogszerű-e, hogy nem a bérbevevő fizeti meg a cégautó adót?
Egy vállalkozás 2016. novemberben 3 éves tartós bérleti szerződést kötött személygépkocsi bérletére. A szerződés alapján a bérbeadó fizeti a cégautóadót. Jogszerű-e, hogy nem a bérbevevő fizeti meg a cégautó adót?
Tisztelt Adózóna! Érdeklődni szeretnék, hogy a 2017.01.01-jétől adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás hogyan adózik a bérbeadó szempontjából, mi a támogatás menete a gyakorlatban? A törvény szerint a munkáltató csak bizonylat ellenében térítheti meg az alkalmazottjának a bérleti díjat. Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó köteles számlát kiállítani a bérbevevő magánszemély részére és emiatt adószámot kiváltani? Ha kötelező a számla miatt adószámot kiváltania a bérbeadónak, akkor hogyan adózik a bérbeadó a lakásbérleti díj után? Köteles-e ehót fizetni éves 1 millió forint bevétel alatt? A gyakorlatban ez úgy működne, hogy kiállítja a bérbeadó a bérleti díjról a készpénzes számlát, amelyet a bérbevevő megfizet és benyújt a munkáltató felé. Majd ezt követően a munkáltató a számla alapján megtéríti a munkavállalónak a bérleti díjból az engedélyezett adómentes részt. Köszönöm válaszukat!
Magánszemély cég részére személygépkocsit ad bérbe. Keletkezik-e 27 százalék ehokötelezettség, és ezt a cég levonja a bérbeadótól, úgy mint az szja-t, vagy a cég terhe lesz?
Milyen költségeket számolhat el bevételeivel szemben a negyedéves adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély? Mikor érvényesíthető értékcsökkenési leírás? Milyen esetekben kell ehót fizetni? Összefoglaltuk.
Közeleg a magánszemélyek második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettsége. Ismertetjük, hogyan kell kiszámolni a bevételt, az adót és az ehót, miként vehető igénybe kedvezmény.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor
Mikor és mennyit kell adóznia a bérbeadónak, ha a bérbevevő lakásfelújítással tudja le a bérleti díjat vagy annak egy részét?
Tisztelt Adózóna! Kérdésem a következő: Mit tehet a kifizetővé vált vállalkozás, ha a bérbeadó nem adja meg az adatait ahhoz, hogy a bérleti díj utáni adóelőleget bevallja, és megfizesse a vállalkozás? Ha ezt megteheti a bérbeadó is, akkor kell-e valamilyen adatszolgáltatást tenni ez ügyben a bérbevevőnek a NAV felé? Ha igen, melyik nyomtatványon?
Egy cég irodát bérel, a bérleti díj mellett külön fizeti a bérbeadó nevére szóló közös költséget és telefonszámlát. Elszámolható ez költségként? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Gyakran előfordul, hogy egy lakást vagy irodaházat a tulajdonos úgy ad el, hogy az adott ingatlant bérlők használják. A bérleti szerződések ilyen esetben átszállnak az új tulajdonosra. Az új Polgári törvénykönyv szerint azonban ebben az esetben a bérleti szerződés biztosítékai megszűnnek, azaz a vevő (az új tulajdonos) nem veheti igénybe a bérletet korábban biztosító kezességet, óvadékot, bankgaranciát vagy más biztosítékot. Ez sok esetben jelentősen megnehezítheti a bérbeadott ingatlan eladását és erős tárgyalási pozícióba hozza a bérlőket – véli a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Egyéni vállalkozó bérelne egy üzletet, de a magánszemély bérbeadó ragaszkodik hozzá, hogy ő vallja be az szja-t és ehót. 2013-ban ezt megteheti?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől